Lucas van Leyden

Szülővárosában tanult festeni, előbb apja, majd Cornelis Engebrechtsz (1468–1533) volt a mestere. Szemléletére nagy hatással volt Albrecht Dürer, akivel találkozott is 1521-ben Antwerpenben. E találkozás emlékezetét őrzi az a portré, amelyet Dürer júniusban készített Lucas-ról. Lucas ihletet merített Jan Gossaert festő művészetéből is. Itáliában nem járt, de metszetek közvetítésével elsajátította az itáliai rajz- és festéstechnikát, a perspektíva és az emberi alakok ábrázolását, s meghonosította szülőföldjén a reneszánsz formavilágát, jelentősége Düreréhez mérhető. (Mindezzel együtt a reneszánsz festészet sajátosságaival való teljes azonosulás valamivel később, a romanista festők itáliai útjai révén következett be a 17. században, a holland aranykorban.)

Bizonyság erre Az aranyborjú imádása című képe, amelyet az amszterdami múzeumban őriznek. Jelentős alkotása a leideni múzeumban őrzött Utolsó ítélet című nagyméretű triptichonja, továbbá a Lót és leányai (Louvre, Párizs) című alkotása, ez utóbbi képén lidérces fényekkel világít meg egy víziószerű jelenetet, amikor Isten haragjában kénköves tűzesőt bocsát le az égből Szodomára. Meghasad a föld, hajókat, hidakat nyel el a víz, miközben e veszélytől távoli helyen Lót pátriárka mulat leányaival a sátra mellett.

Lucas termékeny alkotó volt, 170 rézmetszet, 9 rézkarc és 16 fametszet maradt utána. Grafikáin figyelhető meg leginkább manierizmus felé hajló művészete.

 

 

 

• Mohamed és a szerzetes (1508)
• Passió-sorozat (kerek üvegképek számára)
• Szent Pál megtérése
• Tékozló fiú története (két lap)
• A fejőlány tehenekkel és pásztorral (1510)
• Ádám és Éva kiűzetése (1510)
• Ecce Homo (a 16. század első felének leggazdagabb metszete)
• Mardochias diadalmenete (1513)
• Eszter Ashasvérus előtt (1518)
• Kálvária-hegy (1517)
• Vénusz, Vergilius a kosárban (1525)
• Ádám és Éva (1529)

• Férfiképmás (National Gallery, London)
• Sakkozók (1508, Berlin)
• Lót és leányai (Louvre és Rotterdam, Beuningen-gyűjtemény)^[1]
• Királyok imádása (Chicago, Ryyerson-gyűjtemény; Philadelphia, Barnes-gyűjtemény)
• Prédikálás a templomban (Rijks-múzeum, Amszterdam)
• Szent Jeromos (Berlin)
• Madonna angyalokkal (Berlin)
• Kártyázók (1517)
• Utolsó ítélet oltára (1526, Leiden, Városi Múzeum)
• A jerichói vak meggyógyítása (Ermitázs, Szentpétervár)^[2]

• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• A művészet története : Az érett reneszánsz. Budapest : Corvina, 1986. Lucas van Leyden lásd 245. p. ISBN 963 13 2250 5

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Lucas van Leyden témájú médiaállományokat.

• Németalföld művészete