Lipótmező

A Kecske-hegy, a Kis-Hárs-hegy és a Ferenc-halom aljában található terület. Az Ördög-árok mély völgyében, Kurucles, Nyék és Hűvösvölgy városrészek között helyezkedik el.

Nevét nem uralkodóról, hanem első tulajdonosáról, Göbl Lipót budai molnárról kapta, aki ezt a területet Buda városától az 1820-as években megvásárolta. A majorságban Göbl vendéglőt létesített, ez is hozzájárult, hogy a környék népszerű kirándulóhellyé vált. Az épület a II. Páfrány utca 17/b alatt ma elhagyatottan áll, utoljára üzemi konyhaként használták.

A kis-hárs-hegyi lejtőn I. Ferenc József rendeletére, Zettl Lajos tervei alapján 1868-ban épült fel a Magyar Királyi Országos Tébolyda, melynek nevét 1898-ban Országos Elme- és Ideggyógyintézetre változtatták. Ezután a Lipótmező generációkon keresztül mintegy az elmegyógyintézet szinonimájává vált (szólásokban is gyakran előfordult, mint például a Lipótmezőre juttatsz engem = belebolondulok). Végül Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) néven működött egészen a 2007-es bezárásáig, azóta az épület üresen áll.

• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 31. o. ISBN 963-05-6411-4  
• Verrasztó Gábor: A molnár, aki Lipót volt - Budai Liberális Klub Alapítvány 2008.
• Gyógyszálló lehet a Lipótmező helyén – Index, 2009. december 5.
• Az OPNI története Archiválva 2020. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben