Kner Albert

Kner Albert – az akkor már sikeres nyomdász – Kner Izidor hatodik gyermekeként született. A családi hagyományok nagyban befolyásolták gyermekkorát. Tehetsége kézügyessége, kreativitása hamar megmutatkozott, ugyanakkor örökölte apja határozottságát és keménységét is.

1915–16-ban Örkényi István grafikusnál, az Iparművészeti Iskola tanáránál tanult grafikát. Frontszolgálata után Gyomán apja nyomdájában tanult, majd a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstaltban Rudolf Larisch növendéke, 1923-ban a lipcsei Akademie für graphische Künste und Buchgewerbe hallgatója volt Georg Belwe professzornál. Tanulmányai után fametszeteket készített az indiai életbölcsességek gyűjteményéhez a Pancsanatrához, majd a könyv párjához a Török hodzsa tréfáihoz. Mértéktartó jó ízléssel használta fel az indiai és a török motívumkincseket. Kísérleteket folytatott a kiadói kötés megvalósítására. Színes, keményítős papírtáblákat tervezett, a keményítőben oldott festéket fésűs szerszámokkal mintázta. Ő tervezte később a terülődíszítéses Kner-előzékpapírt is. Tehetsége bátyja árnyékában is kibontakozott, de ő még többre vágyott.

1924-ben Budapesten a Globus nyomdában fejezte be tanulmányait. Neve ekkor jelent meg először a Kner-kiadványokon. 1925-ben Temesvárott a Helikon nyomda művészeti vezetője lett. 1926-tól a budapesti Hungária Hírlapnyomda művészeti vezetője, majd cégvezetője volt. Rendszeresen dolgozott a gyomai Kner-nyomdának is. 1927-től a Magyar Grafika c. folyóirat főmunkatársa lett. Alapító tagja volt az 1928-ban létrehozott Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának. 1934-ben beválasztották a Magyar Nyomdászok Társasága tagjai közé. Az 1930-as években részt vett Orbán Dezső szabadiskolájának, az Atelier-nek a megalapításában, ahol grafikát tanított.

1933-ban vette feleségül Susan Braunt, 1935-ben született András fiuk, majd 1937-ben Anna lányuk. Az 1938-ban elfogadott zsidótörvény miatt, családját féltve az ország elhagyása mellett döntött. Mivel felesége amerikai állampolgár volt, ennek nem volt különösebb akadálya.

1940-ben családjával kivándorolt Chicagóba, ahol 1965-as nyugdíjazásáig a Container Corporation csomagolástechnikai vállalat tervező laboratóriumának vezetője volt. 1973-ban elnyerte a Csomagolás híres emberei kitüntetést. Az 1960-as évektől a Print és a Packaging Design c. New York-i folyóiratok szerkesztőségi tanácsadója volt.

• Magyar Grafika 2004. novemberi különszám
• Magyar Életrajzi Index

• Magyar életrajzi lexikon
• Kner Albert életrajza, Virtuális Nyomdamúzeum
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Szilágyiné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin. Gyomaendrőd, Honismereti Egyesület-Szülőföld Baráti Kör, 2004
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 2000
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8–). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 1996–
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest
• Népszabadság (Bp.), 1999. aug. 14. (Erdész Á.)
• Erdész Ádám: Kner Albert. Könyvművészet, reklám, látványtervezés; Kner Ny.–Gyomai Kner Ny., Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1999 (A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei)
• Robert Elton Brooker III–Erdész Ádám: Kner Albert. Művész, ikon, legenda; ford. N. Kiss Zsuzsa; Corvina–Club of Odd Volumes, Budapest–Boston, 2023