Klein Gyula (botanikus)

A gimnáziumot Lőcsén végezte el. 1864–1867-ben a bécsi egyetemen folytatott természettudományi, főleg botanikai tanulmányokat. Állami ösztöndíjjal 1867–1868-ban a zürichi műszaki főiskolán, 1868–1869-ben a müncheni egyetemen (LMU) dolgozhatott, ahol Carl Wilhelm von Nägeli irányítása alatt mikroszkópos növényszövettani kutatásokat végzett. Az 1869/1870-es tanévben a budai II. kerületi állami reáliskolában oktatott helyettes tanárként, mígnem 1870-ben a budai Királyi József Műegyetem növénytani tanszékére nevezték ki tanársegédnek. Közel fél évszázadon át, 1914. évi nyugdíjazásáig itt tanított, 1871-től a növénytan magántanáraként, 1872-től nyilvános rendes tanáraként. Négy tanéven át töltötte be az általános és vegyészmérnöki kar dékáni hivatalát (1894/1895, 1897/1898, 1904/1905, 1905/1906).

Botanikai munkássága elsősorban a telepes növények, főként a gombák és a moszatok vizsgálatára irányult, de behatóan foglalkozott a növények – kiemelten a rovarfogó növények – anatómiájával, általános szövet- és sejttanával, mikrobiológiájával, valamint a növényi rendellenességekkel is. Növényrendszertani tanulmányaiban a moszatok kapcsán tett kísérletet a növény- és az állatvilág közötti határ meghúzására. 1913-tól haláláig a Botanikai Közlemények német nyelvű melléklapját szerkesztette.

Tudományos eredményei elismeréseként 1871-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1882-ben rendes tagjává választották. 1891-től 1897-ig a Magyar Természettudományi Társaság alelnöki, 1898–1912 között elnöki tisztét töltötte be, 1913-tól haláláig a társaság tiszteletbeli elnöke volt. 1909-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatták. Az Osztrák Kertépítő Társaság (Österreichische Gartenbau-Gesellschaft) levelező tagja volt.

• A Pilobolus gombának fejlődése és alakjai, Pest, 1871
• Néhány Floridea krystalloidjairól, Pest, 1871
• A rovarevő növényekről, Budapest, 1876
• Az alsórendű gombák, tekintettel a ragályos betegségekre és a közegészségügyre, in: Természettudományi Közlemények, 1878
• A Pinguicula alpina mint rovarevő növény különös tekintettel bonctani viszonyaira, Budapest, 1879
• Újabb adatok a tengeri moszatok krystalloidjairól, Budapest, 1879
• A virágok színéről, Budapest, 1880
• A vadgesztenye gyökereinek ismeretéhez, Budapest, 1880 (Szabó Ferenccel)
• A Pinguicula és Ultricularia sejtmagjaiban előforduló krystalloidokról, Budapest, 1881
• A Vampyrella fejlődése és rendszertani állása, Budapest, 1882
• Az állat- és növényország határterületéről, Budapest, 1882
• A modern növénytan törekvései, Budapest, 1889 (akadémiai székfoglaló).
• A növénylevelek némely rendellenességéről, Budapest, 1891
• Vizsgálatok a növénylevelek rendellenességeiről, Budapest, 1892
• A keresztes virág alkatáról bonctani alapon, Budapest, 1894
• Újabb adatok a keresztes virág alkatáról, a Dentaria bulbifera álporzóiról, in: Matematikai és Természettudományi Értesítő 1901
• A növények érzékszervei, in: Természettudományi Közlemények 1903

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 935. o.  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 977–978. o. ISBN 963-547-414-8  

• Mágócsy-Dietz Sándor, Klein Gyula rendes tag emlékezete, Budapest, 1936