Kempten (Allgäu)
A délnyugat-bajorországi Kempten (Allgäu) az Allgäu-vidék központja, az egyik legrégebbi iskolaváros Németországban. Lakosainak száma 62 000 fő. Kempten a térség közlekedési csomópontja, az A7-es autópálya mellett fekszik. Az Iller folyó partján elterülő város változatos lehetőségeket kínál a szabadidő eltöltéséhez. Lakosainak száma 70 056 fő (2022. december 31.).[1]
| Kempten (Allgäu) | |||
 | |||
| A városháza a Marktplatzon | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kerület | Svábföld | ||
| Járás | Svábföld | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Polgármester | Thomas Kiechle (CSU) | ||
| Irányítószám | 87435, 87437, 87439 | ||
| Körzethívószám | 0831 | ||
| Rendszám | KE | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 70 056 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 980 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 674 m | ||
| Terület | 62,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 47° 44′, k. h. 10° 19′47.733333°N 10.316667°EKoordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 10° 19′47.733333°N 10.316667°E | |||
 Kempten (Allgäu)
Pozíció Bajorország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Kempten (Allgäu) weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kempten (Allgäu) témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésAz A7 jelű autópálya mellett fekvő település.
Népesség
szerkesztés| Lakosok száma | 2704 | 39 821 | 56 663 | 59 369 | 64 625 | 65 624 | 66 947 | 68 330 | 68 907 | 70 056 |
| 1808 | 1950 | 1970 | 1987 | 2012 | 2014 | 2015 | 2017 | 2019 | 2022 |
Története
szerkesztésA várost a görög geográfus, Sztrabón említette először Cambodunum néven, amely Raetia római provincia legjelentősebb városainak egyike, majd tartományi főváros volt, így egyike a legrégebbi német városoknak. Kambodounon néven (vár a folyó kanyarulatánál) még a kelták alapították. Római utódját, Cambodunumot 259-ben az alemannok lerombolták. Fórumának, templomának fürdőjének és lakóházainak alapjait az 1 800-as évek végén kezdték feltárni.
1289-ben I. Rudolf német király kiváltságlevelet adott a településnek, kezdetét veszi a birodalmi várossá fejlődés folyamata. 1525-ben teljes jogú szabad birodalmi város lett. 1633-ban a fejedelmi apátság és a birodalmi város kölcsönösen feldúlták egymást a császári és svéd csapatok segítségével. A fejedelmi apátság és birodalmi város Bajorország részévé vált és végül 1818-ban egyesült. 1972-ben a városhoz csatolták Sankt Mang és Sankt Lorenz településeket.
Látnivalók, nevezetességek
szerkesztés- St. Lorenz bazilika - 1650-1666 között épült. Michael Beer és Johann Serro irányításával. Mai alakját a 18. század közepén kapta, amikor az oldalhajók falát megbontották, ekkor képezték ki a rokokó körkápolnákat. Homlokzata négyzetes tagolású, hajója gömbölyded; jelentékeny kora barokk templom.
- St. Mang templom - Ez a város legrégebbi temploma, mely 1426-1440 között az egykor itt portyázó magyarok által lerombolt benedekrendi kolostor alapfalaira épült. A 66 méter magas torony mögött húzódó háromhajós bazilikát a 16. század elején bővítették.
- A hercegapátok rezidenciája
- CamboMare élményfürdő
- Allgäu Múzeum
- Alpesi Múzeum
- Karácsonyi vásár
- Zumstein-ház
- APC Régészeti Park
Testvérvárosai
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- A város hivatalos weboldala (németül)
Források
szerkesztés- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)