Körmendi Lajos

1964-ben szerzett mélyépítő technikusi képesítést. 1966-tól a szakmájában helyezkedett el. 1974–1980 között a Szolnok Megyei Néplap munkatársaként dolgozott. 1976-ban újságíró iskolát végzett. 1985-ben szerzett oklevelet az ELTE magyar-népművelés szakán. 1985-től gimnáziumi tanárként tevékenykedett. 1987-től művészeti előadó volt. 1989–1995 között a Jászkunság című folyóirat főszerkesztője volt. 1990-től alpolgármester volt.

Később Karcagon könyvtáros volt. A Szabad Föld riportereként is tevékenykedett. Gazdag életművének fontos része volt a kazak költők fordítása. Személyes barátságot ápolt – többek között - Oldzsasz Szülejmen kazak költővel. Tanulmányutakat tett Kazahsztánban, Tatársztánban, Mongóliában, Kínában.

Összesen 22 kötetet jelentetett meg:

• Barbaricum (versek, 1981)
• Boldog emberek (szociográfiai riportok, 1985)
• Művész Pista huszonegye (kisregény, 1987)
• A „gyökeres állat” (versek, Karcag, 1992)
• Vad játékok (novellák, Szolnok, 1994)
• Édesem, ma oly fanyar vagyok... (versek, Karcag, 1994)
• Telefax a Megváltónak avagy IV. Louis Bejgliumban (ifjúsági regény, Karcag, 1995)
• Magánkrónikák (regény, Miskolc, 1996)
• Kurgán (versek, Karcag, 1997)
• Öt perc az élet (szociográfiák, Karcag, 1997)
• Dátumversek (versek, 1999)
• Az én Karcagom (pályakép, 1999)
• Robinson az árokparton (riportok, 1999)
• A képek árnyéka vagy T. S. festőnyűvész, aga, bég, bej, pasa, alkoholtábori hangadó és képmutogató mester tsudálatos világához egy-egy tsámpás lábjegyzet; ill. Torok Sándor; Bereki Irodalmi Társaság, Berekfürdő, 2001
• Régi kútba nézek (versek, 2001)
• Az együttleges szellem (kultúrtörténet, 2002)
• Kutyafa; Debreceni Bibliofil Műhely Baráti Köre, Debrecen, 2003 (Debreceni Bibliofil Műhely)
• A táltos kincse. Mondák, mesék, történetek; Karcag Város Önkormányzata, Karcag, 2004
• Az álom fonákja. Válogatott írások; szerk. Bartha Júlia; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2006
• Körmendi és Sarusi szabad csapat. K. Lajos S. Mihályról, S. Mihály K. Lajosról; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2006
• Édes otthon; szerk. Sarusi Mihály; Bereki Irodalmi Társaság, Berekfürdő, 2007
• A kilenc kínzás földjén. Útirajzok; szerk. Sarusi Mihály; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2009
• Körmendi Lajos összes művei 1-3.; szerk. Rideg István; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2013-2015
• Sarusi Mihály: Innen a rácson. Simonyi Imre, Ördögh Szilveszter, Körmendi Lajos és Nagy Gáspár küldeményei. Levelesládámból I.; Corvinka Könyvek, Békéscsaba, 2017

Kazah költők avatott magyar fordítója volt. Fordított ezen kívül észt, mongol, kirgiz, baskír, orosz, kazáni tatár, miser-tatár, csuvas, cseremisz költőktől is.

• A puszta fiai. Kazak költők versei Körmendi Lajos fordításában; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 1996 (Keleti örökségünk)

2007. október 23-án Berekfürdőn rendezték meg a Körmendi Lajos Írótábort.

^[1]

• Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1979)
• Bálint György-díj (1980)
• Népművelődésért Díj (1991)
• Kölcsey-díj (1994)
• Darvas József-díj (1995)
• József Attila-díj (1995)
• Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1996)
• Arany János-díj (2004)
• Bárka-díj (posztumusz, 2004)

• életrajza
• életrajza^{[halott link]}
• http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf
• emlékezés Körmendi Lajosra
• Síremléke és emlékköve Berekfürdőn

• Zöld Marci
• Rideg István: Körmendi Lajos világa 1-3.; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2012-2014