Kálium-cianid
Kálium-cianid | |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 151-50-8 |
EINECS-szám | 205-792-3 |
RTECS szám | TS8750000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | KCN |
Moláris tömeg | 65,12 g/mol[1] |
Sűrűség | 1,52 g·cm-3[1] |
Olvadáspont | 634 °C[1] |
Forráspont | 1625 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | 716 g·l-1 (25 °C)[1] |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
−131,5 kJ/mol |
Standard moláris entrópia S |
127,8 J·K–1.mol–1 |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
R mondatok | R26/27/28, R32, R50/53[1] |
S mondatok | (S1/2), S7, S28, S29, S45, S60, S61[1] |
LD50 | 8,5 mg/kg (egér, szájon át) 5 mg/kg (patkány, szájon át)[2] |
Rokon vegyületek | |
Azonos anion | Nátrium-cianid |
Rokon vegyületek | Hidrogén-cianid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kálium-cianid (régies nevén ciánkáli; képlete: KCN) egy fehér színű, kristályos, szervetlen vegyület, a hidrogén-cianid káliumsója. Vízben jól oldódik, 100 g vízben 71,6 g oldódik fel teljesen. Higroszkópos vegyület, levegőn elfolyósodik. Az aranybányászatban és szerves kémiai szintéziseknél alkalmazzák. Erős méreg, amely halált okoz.
Kémiai tulajdonságai
szerkesztésVizes oldatban hidrolizál, emiatt az oldat erősen lúgos kémhatású. A levegő nedvessége és szén-dioxidja hatására hidrogén-cianid szabadul fel belőle. Emiatt keserűmandulára emlékeztető szaga van.
Víz hatására lassan a hangyasav káliumsójává (kálium-formiáttá) alakul.
Ha levegőn hevítik, oxidálódik. Ha kénnel olvasztják össze, kálium-tiocianáttá alakul. A kálium-cianid oldat számos fémet, például az aranyat és az ezüstöt komplex cianidok képződése közben oldja.
Élettani hatása
szerkesztésA kálium-cianid igen erős méreg, a sejtlégzést bénítja. A bőrre kerülve fekélyeket okozhat. Súlyos mérgezést okozhat a kálium-cianidból könnyen felszabaduló hidrogén-cianid belégzése is.
Előállítása
szerkesztésHidrogén-cianidból állítják elő kálium-hidroxiddal való közömbösítéssel.
Felhasználása
szerkesztésA kálium-cianidot főként az arany kőzetekből való kioldására használják. Az aranytartalmú kőzetet porrá törik. A benne található arany levegő jelenlétében kálium-cianid hatására komplex vegyületté, kálium-arany-cianiddá alakul. Ez a vegyület vízben feloldódik, az arany így elválasztható a kőzettörmeléktől. Felhasználják szerves kémiai szintéziseknél is.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia