J. D. Salinger

Manhattanben született, lengyel zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként.^[2] Apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger Manhattan nyugati felének különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát választotta a 9. és 10. osztály elvégzéséhez. Ezután felvételt nyert a wayne-i (Pennsylvania) Valley Forge katonai akadémiára. Itteni élményeiről írta Rozsban a fogó (Zabhegyező) című regényét. A New York Egyetemet egy tengerjáró hajón kapott munka kedvéért hagyta el a második félév után. 1938-ban szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia nyelvtudását. Egy hónappal az Anschluss előtt hagyta el Ausztriát. A collegeville-i (Pennsylvania) Ursinus College-ba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Egyetemen irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Ő közölte először lapjában Salinger egyik írását.

1942-ben behívták a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingwayt is. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába, de kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.

 

1948-tól a The New Yorker című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét, a Slight Rebellion off Madison-t, de ezt a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madison-ban jelenik meg Holden Caulfield, akinek később egy egész regényt szentelt, főművét: az 1951-ben megjelent Rozsban a fogót (Catcher in the Rye, 2015 előtti magyar címén Zabhegyező). A művet szabadszájúsága miatt több országban és egyes amerikai államokban is betiltották.^[3] Napjainkban évente 250 000 példányban kel el.

1953-ban néhány novelláját a The New Yorker-ben közölték. 1961-ben adta ki a Franny and Zooey-t, 1963-ban a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás című kisregényeit. 1953-ban Cornishba (New Hampshire) költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség és az egyetemi diákság életében, később teljesen visszavonult, majd Marlow-ba költözött.

1955-ben összeházasodott Claire Douglas egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey című művében Franny figurája Claire életén alapul. 1965-ben elváltak és azóta nem publikált új művet sem. 1978-ban a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult.

A világtól elvonultan élt. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynard 18 éves írónővel.

Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát megcáfolt.

Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill volt.

 

• Rozsban a fogó („The Catcher in the Rye”, 1951, magyarul Zabhegyező is)
• Kilenc történet („Nine Stories”, 1953)
  • Ilyenkor harap a banánhal („A Perfect Day for Bananafish”, 1948)
  • Ficánka bácsi Connecticutban („Uncle Wiggily in Connecticut”, 1948)
  • Öt perccel az eszkimó háború előtt („Just Before the War with the Eskimos”, 1948)
  • A nevető ember („The Laughing Man”, 1949)
  • Lenn a dingiben („Down at the Dinghy”, 1949)
  • Alpári történet Esmének, szeretettel („For Esmé with Love and Squalor”, 1950)
  • Szemem zöld és csacska szám („Pretty Mouth and Green My Eyes”, 1951)
  • De Daumier-Smith kék korszaka („De Daumier-Smith's Blue Period”, 1952)
  • Teddy („Teddy”, 1953)
• Franny és Zooey („Franny and Zooey”, 1961)
  • Franny („Franny”, 1955)
  • Zooey („Zooey”, 1957)
• Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás („Raise High the Roof Beam, Carpenters and Seymour: An Introduction”, (1963)
  • Magasabbra a tetőt, ácsok („Raise High the Roof-Beam, Carpenters”, 1955)
  • Seymour: Bemutatás („Seymour: An Introduction”, 1959)
• Három korai történet (posztumusz, 2014)
  • A fiatalok ("The Young Folks", 1940)
  • Menj fel Eddie-hez ("Go see Eddie", 1940)
  • Egyszer egy héten ki fogod bírni ("Once a Week Won’t Kill You", 1944

• Go see Eddie (1940)
• The Hang of It (1941)
• The Long Debut of Lois Taggett (1942)
• A Boy in France (1945)
• This Sandwich Has No Mayonnaise (1945)
• A Girl I Knew (1948)
• Slight Rebellion off Madison (1946)

• The Young Folks (1940)
• The Heart of a Broken Story (1941)
• Personal Notes of an Infantryman (1942)
• The Varioni Brothers (1943)
• Both Parties Concerned (1944)
• Soft Boiled Sergeant (1944)
• Last Day of the Last Furlough (1944)
• Once a Week Won’t Kill You (1944)
• Elaine (1945)
• The Stranger (1945)
• I'm Crazy (1945)
• A Young Girl in 1941 with No Waist at All (1947)
• The Inverted Forest (1947)
• Blue Melody (1948)
• Hapworth 16, 1924 (1965)

• The Ocean Full of Bowling Balls
• The Last and Best of the Peter Pans
• Two Lonely Men (1944)
• The Children's Echelon (1944)
• The Magic Foxhole (1945)

• Zabhegyező; ford. Gyepes Judit; Európa, Bp., 1964
  • (Rozsban a fogó címen is)
• Zabhegyező; ford. Gyepes Judit; 2. átdolg. kiad.; Európa, Bp., 1965
• Kilenc történet; ford. Bartos Tibor et al.; Európa, Bp., 1966 (Modern könyvtár)
  • (Alpári történet Esmének, szeretettel címen is)
• Magasabbra a tetőt, ácsok! / Seymour: Bemutatás; ford. Lengyel Péter, Tandori Dezső; Európa, Bp., 1970 (Modern könyvtár)
• Franny és Zooey; ford. Elbert János, Tandori Dezső; Európa, Bp., 1970 (Modern könyvtár)
• Kilenc történet; ford. Bartos Tibor; Európa, Bp., 2014
• Három korai történet; ford. Bart István; Helikon, Bp., 2015 (Helikon zsebkönyvek)
• Rozsban a fogó; ford. Barna Imre; Európa, Bp., 2015
  • (Zabhegyező címen is)
• Alpári történet Esmének, szeretettel. Kilenc történet; ford. Bartos Tibor et al.; Európa, Bp., 2021
  • (Kilenc történet címen is)

• Alexander, Paul. Salinger: A Biography. Los Angeles: Renaissance (1999). ISBN 1-58063-080-4 
• Crawford, Catherine (editor). If You Really Want to Hear About It: Writers on J. D. Salinger and His Work. New York: Thunder's Mouth (2006). ISBN 978-1560258803 
• https://moly.hu/konyvek/j-d-salinger-rozsban-a-fogo
• https://moly.hu/konyvek/j-d-salinger-franny-es-zooey
• https://moly.hu/konyvek/j-d-salinger-kilenc-tortenet
• https://moly.hu/konyvek/j-d-salinger-magasabbra-a-tetot-acsok-seymour-bemutatas

• David Shields–Shane Salerno: Salinger; ford. N. Kiss Zsuzsa; Európa, Bp., 2015
• Frédéric Beigbeder: Oona és Salinger. Egy nagy szerelem Pearl Harbor előtt; ford. Lőrinszky Ildikó; Európa, Bp., 2016
• Joanna Rakoff: Egy évem Salingerrel; ford. Bozai Ágota; Helikon, Bp., 2021