Januári felkelés

Spontán tüntetésként indult a Birodalomban élő lengyel fiatalok körében az orosz besorozás ellen. A későbbiek során számos politikus és magas rangú, a cár seregében szolgáló lengyel tiszt állt az oldalukra. Az illegalitásban lévő Nemzeti Kormány harcba szólította a népet, rendeleteket adott ki, adót szedett, újságot jelentetett meg, jobbágyreformot valósított meg, a parasztokat földhöz juttatta.

A jelentős túlerővel szemben álló, vajmi külső segítséggel hatezer rosszul felszerelt katona gerillaháborút folytatott a cári hadsereg ellen. A felkelésben ukránok és fehéroroszok is részt vettek, továbbá igyekezték támogatni a felkelőket olasz, magyar, francia és angol önkéntesek.

Bár a felkelőknek egyetlen jelentős katonai győzelme sem volt, és nem sikerült lengyel várakat sem megszerezniük, mégis mindezek ellenére a felkelés sokat tett a jobbágyfelszabadítás elindításában. A felkelés leverését katonailag Poroszország támogatta, cserébe azt kérte, hogy az Orosz Birodalom ne zavarja a német egyesítési folyamatot. A forradalom leverése után az oroszok véres megtorlásokat indítottak mind a lengyel, mind a litván résztvevők ellen, nyilvános kivégzések és Szibériába deportálások formájában.

• A januári felkelés - Világbiztonság
• Lengyelország története (a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége)

• Kongresszusi Lengyelország
• Visztula tartomány

Ez a Lengyelország történelméről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!