Jászkarajenő

Pest vármegye déli csücskében helyezkedik el, határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun vármegyével is. Egyike azon jász településeknek, amelyek nem Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartoznak. A település Szolnok és Cegléd között van, közel a Tisza mentén kialakult üdülő-övezethez (Tiszakécske, Kerekdomb, Tősfürdő-Lakitelek)

A település közúton három irányból közelíthető meg: Cegléd felől Törtelen és Kőröstetétlenen át a 4609-es úton, Tiszakécske irányából a 4615-ös úton, keleti szomszédja, Tiszajenő felől pedig szintén a 4609-esen. Közigazgatási területének nyugati részét egy szakaszon érinti a Nagykőrös–Szolnok közti 4613-as út is, de belterületeit az elkerüli.

Vasútvonalak nem érintik Jászkarajenőt, a legközelebbi vasúti megállási pont a Tiszajenő központjának északi részén, körülbelül 5 kilométerre fekvő Tiszajenő-Vezseny megállóhely.

A Jászkarajenő lakottságára vonatkozó legkorábbi nyomok a kora vaskorra nyúlnak vissza.

A település két pusztából: Karából és Jenőből alakult. Kara eredetileg a Jászalsószentgyörgyieknek, Jenő pedig a Földváry családnak volt a pusztája. Az utóbbi Cibakházához tartozott. A község területe a 13. században a kunoknak jutott osztályrészül. Valószínűleg Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara kun község lakóit 1223-ban keresztelte meg Róbert esztergomi érsek. Jenő község 1375-től szerepel az oklevelekben. Az 1850-es években e két puszta egyesüléséből község keletkezett, mely Karának a jászfényszarúsiaktól bírt másik felét is magához vonta.

Kara község a 16. században az egri vár tartozéka volt. A törökdúlás után elpusztult, a pusztát 1730-ig Nagykőrös bérelte, majd Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru települések lettek a bérlői. Ekkor a községet Jászkarának nevezték, Jenő teljesen különálló terület volt. A község 1856-tól kezdett benépesülni, római katolikus plébániája 1863-ban alakult. Ekkoriban a még a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó jászok csak tavasztól őszig tartózkodtak Karán. Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-szabadalmat is nyert.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott.

1910-ben 6380 lakosából 6376 magyar volt. Ebből 5758 római katolikus, 472 református, 135 izraelita volt.

Ide tartozott Alsókara, Felsőkara és Jenő puszta is.

Borovszky Samu 1900-as évek eleji leírása szerint a felsőkarai határrészen, a harangosi temető területén a 20. század elején még egy ősi épület terméskő-romjai, határban pedig több kunhalom is látható volt, Tetővár nevű dűlője pedig egy egykori földvár emlékét őrzi.

• 1990–1994: Heimann Gyula (független)^[3]
• 1994–1998: Heimann Gyula (független)^[4]
• 1998–2002: Heimann Gyula (független)^[5]
• 2002–2006: Heimann Gyula (független)^[6]
• 2006–2010: Palya István Kálmán (független)^[7]
• 2010–2014: Palya István Kálmán (Fidesz)^[8]
• 2014–2019: Palya István Kálmán (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Palya István Kálmán (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2024– : Palya István Kálmán (Fidesz-KDNP)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,3%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 5,7%, felekezeten kívüli 9,1% (27,7% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% szlováknak, ukránnak és románnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,4% volt római katolikus, 4,9% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).^[12]

• Római katolikus temploma - neogótikus stílusban épült Római Katolikus templom 1894-re épült fel, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.

A templom hossza 47 méter, legnagyobb szélessége 21 méter, belső magasság 18 méter, a torony magassága 68 méter.

• Református temploma - 1899-ben épült.
• Kopjafa és Árpád-kori temető: Kultúrtörténeti érdekesség a falu határában található feltáratlan Árpád-kori temető, amely a korabeli források szerint végső nyughelye az Arany János által megénekelt „Vén Gulyásnak” is. Emléküket Fazekas Béla helyi fafaragó által készített kopjafa őrzi.
• Ragadozó madár: A római katolikus templom mögött, a polgármesteri hivatal mellett, Illyés Antal szobrászművész alkotása, a „Ragadozó madár” áll, mely a vándorló pásztornépek megtelepedését, otthonra találását szimbolizálja.

• Napköziotthonos Óvoda
• Gróf Széchenyi István Általános Iskola

• Itt él és dolgozik Dombóvári István humorista.
• Itt született Lukáts Kató grafikusművész, könyvillusztrátor. (Legismertebb művei: Gőgös Gúnár Gedeon; Ablak-Zsiráf)

• Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár
• Jászkarajenői Pózolj Tehénnel Verseny

•   Tusnádfürdő, Székelyföld
• Jászfényszaru
• Jászalsószentgyörgy

• Borovszki Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

• Jászkarajenő Önkormányzatának honlapja