Jűtphing
A jűtphing vagy jyutping (néha jyutpin; IPA: [jyːtʰpʰɪŋ]) a sztenderd kantoni nyelvre kidolgozott latin betűs átírási rendszer, amelyet a Linguistic Society of Hong Kong (LSHK) dolgozott ki 1993-ban. Hivatalos elnevezése: The Linguistic Society of Hong Kong Cantonese Romanization Scheme.
A jyutping elnevezés a kínai 粤拼 (pinjin: Yuèpīn) szóból ered, amely a 粤语拼音 (pinjin: Yuèyǔ pīnyīn), vagyis „a yue nyelv fonetikus ábécéje” jelentésű kifejezés rövidített formája kantoni nyelven.
Szótagkezdők
szerkesztés| b /p/ 巴 |
p /pʰ/ 怕 |
m /m/ 媽 |
f /f/ 花 |
|
| d /t/ 打 |
t /tʰ/ 他 |
n /n/ 那 |
l /l/ 啦 | |
| g /k/ 家 |
k /kʰ/ 卡 |
ng /ŋ/ 牙 |
h /h/ 蝦 |
|
| gw /kʷ/ 瓜 |
kw /kʰʷ/ 誇 |
w /w/ 蛙 | ||
| z /ts/ 渣 |
c /tsʰ/ 叉 |
s /s/ 沙 |
j /j/ 也 |
Szótagvégek
szerkesztés| aa /aː/ 沙 |
aai /aːi/ 徙 |
aau /aːu/ 梢 |
aam /aːm/ 三 |
aan /aːn/ 山 |
aang /aːŋ/ 坑 |
aap /aːp/ 圾 |
aat /aːt/ 剎 |
aak /aːk/ 客 |
| ai /ɐi/ 西 |
au /ɐu/ 收 |
am /ɐm/ 心 |
an /ɐn/ 新 |
ang /ɐŋ/ 笙 |
ap /ɐp/ 濕 |
at /ɐt/ 失 |
ak /ɐk/ 塞 | |
| e /ɛː/ 些 |
ei /ei/ 四 |
eu /ɛːu/ 掉[1] |
em /ɛːm/ 舐[2] |
eng /ɛːŋ/ 鄭 |
ep /ɛːp/ 夾[3] |
ek /ɛːk/ 石 | ||
| i /iː/ 詩 |
iu /iːu/ 消 |
im /iːm/ 閃 |
in /iːn/ 先 |
ing /ɪŋ/ 星 |
ip /iːp/ 攝 |
it /iːt/ 洩 |
ik /ɪk/ 識 | |
| o /ɔː/ 疏 |
oi /ɔːi/ 開 |
ou /ou/ 蘇 |
on /ɔːn/ 看 |
ong /ɔːŋ/ 桑 |
ot /ɔːt/ 喝 |
ok /ɔːk/ 索 | ||
| u /uː/ 夫 |
ui /uːi/ 灰 |
un /uːn/ 寬 |
ung /ʊŋ/ 鬆 |
ut /uːt/ 闊 |
uk /ʊk/ 叔 | |||
| oe /œː/ 鋸 |
oeng /œːŋ/ 商 |
oek /œːk/ 削 | ||||||
| eoi /ɵy/ 需 |
eon /ɵn/ 詢 |
eot /ɵt/ 摔 |
||||||
| yu /yː/ 書 |
yun /yːn/ 孫 |
yut /yːt/ 雪 |
||||||
| m /m̩/ 唔 |
ng /ŋ̩/ 吳 |
Tónusok
szerkesztésA kantoni nyelvben összesen 9 zenei hangsúlyt vagy tónust különböztetnek meg. Ezek közül három az úgy nevezett „belépő tónus” (kínaiul: 入聲, pinjin: rù shēng), melyek kizárólag a ‑p, ‑t és ‑k szótagvégű szótagokon jelenhet meg. Ezeket a jyutping átírásban külön számokkal nem is különböztetik meg.
| A tónus neve | Jam1 Ping4 (陰平) |
Jam1 Soeng5 (陰上) |
Jam1 Heoi3 (陰去) |
Joeng4 Ping4 (陽平) |
Joeng4 Soeng5 (陽上) |
Joeng4 Heoi3 (陽去) |
Soeng6 Jam1 Jap6 (上陰入) |
Haa6 Jam1 Jap6 (下陰入) |
Joeng4 Jap6 (陽入) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A tónus száma | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 1 (7) | 3 (8) | 6 (9) |
| A tónus neve magyarul | magas szinttartó vagy magas ereszkedő | középső emelkedő | középső szinttartó | mély ereszkedő | mély emelkedő | mély szinttartó | belépő magas szinttartó | belépő középső szinttartó | belépő mély szinttartó |
| Tónus kontúr | 55 / 53 | 35 / 25 | 33 | 21 / 11 | 13 / 23 | 22 | 5 | 3 | 2 |
| Példaírásjegy | 分 | 粉 | 訓 | 焚 | 奮 | 份 | 忽 | 發 | 佛 |
| Átírás | fan1 | fan2 | fan3 | fan4 | fan5 | fan6 | fat1 | faat3 | fat6 |
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Lshk romaniz: LSHK Cantonese Romanization Scheme
- ↑ cantonese.sheik pronunc: Jyutping Pronunciation Guide
- ↑ foruto: 粵語拼盤 Archiválva 2006. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben: Learning the phonetic system of Cantonese
- ↑ humanum.arts db: Chinese Character Database (Phonologically Disambiguated According to the Cantonese Dialect)
- ↑ cantonese.sheik dict: The CantoDict Project is a dedicated Cantonese-Mandarin-English online dictionary which uses Jyutping by default
- ↑ mdbg dict: MDBG free online Chinese-English dictionary (supports both Jyutping and Yale romanization)
- ↑ JyutPingEasy: 粵拼易 JyutPingEasy.Net: a website that transliterates Chinese characters to Jyutping
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jyutping című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.