Hipoklórossav

A hipoklórossav a következő megfordítható reakcióban keletkezik:

${\displaystyle \mathrm {Cl_{2}+H_{2}O\rightleftharpoons HCl+HOCl} \,\!}$ 

Ha a reakcióban keletkező savakat bázis segítségével megkötjük, a reakció a felső nyíl irányába tolódik el, kloridok és hipokloritok keletkeznek. Ha viszont hipokloritok oldatához sósavat adunk, a reakció az alsó nyíl irányába tolódik el, klórgáz fejlődik.

A hipoklórossav gyenge sav, proton leadására képes. Vizes oldatban disszociál, hipokloritionok keletkeznek.

${\displaystyle \mathrm {HOCl\rightleftharpoons OCl^{-}+H^{+}} }$ 

Sósav hatására bomlik. Ekkor az „Előállítása, keletkezése” részben szereplő reakció az alsó nyíl irányába tolódik el.

A hipoklórossav sói a hipokloritok. A hipokloritok a hipoklórossavhoz hasonlóan oxidálószerek, fehérítőszerként és fertőtlenítőszerként használják őket. Savak, de még a levegő szén-dioxidja hatására is bomlanak, hipoklórossav és klórgáz keletkezik. A keletkező klór és hipoklórossav miatt a hipokloritok szúrós szagúak.

Közismert vegyület a nátrium-hipoklorit, ami a következő reakcióban keletkezik:

${\displaystyle \mathrm {2\ NaOH+Cl_{2}\rightarrow NaCl+NaOCl+H_{2}O} }$ 

A hipoklórossav származéka a klórmész is, ami nem egységes anyag. Kalcium-hidroxid és klórgáz reakciójában keletkezik:

${\displaystyle \mathrm {Ca(OH)_{2}+Cl_{2}\rightarrow CaCl(OCl)+H_{2}O} }$ 

Sav hatására a klórmészből klórgáz szabadul fel.

Nyilasi János: Szervetlen kémia