Hernád (település)

Hernád község Pest vármegye alföldi részén, Budapest központjától mintegy 50 kilométernyire található. Tőle 13 km-re keletre található Magyarország mértani középpontja Pusztavacs település mellett. Az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének térinformatikai mérései alapján a település mellett határozták meg Magyarország tényleges földrajzi középpontját.^[3] (A tényleges középpont koordinátái: é. sz. 47° 10′ 06″, k. h. 19° 23′ 44″47.168333333333, 19.39555555555647.168333°N 19.395556°E)

A település az M5-ös autópálya és az 5-ös főút között terül el. Vonattal megközelíthető a 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon, melynek egy megállási pontja van itt, Hernád megállóhely, az 5-ös főúttól a faluba vezető 46 109-es számú mellékút vasúti keresztezése közelében.

Hernádot először egy birtokpert lezáró oklevél említi 1388-ban. Ekkoriban a falu népes köznemesi település lehetett. A török korszakban Hernád teljesen elnéptelenedett. Területét Nagykőrös szerezte meg és legelőként hasznosította. A 19. században Hernád környékén garázdálkodott Bogár Szabó Imre, a híres betyár. A település területe a 20. század közepéig a szomszédos Újhartyánhoz tartozott. Örkényi gazdák számos tanyát létesítettek a mai falu helyén, melyet a statisztikák Váradi-telep néven említettek. A népesség növekedését segítette, hogy Váradi-telep 1899-ben vasútállomást kapott. A Váradi-telep - amelyet a helyiek Zsírosként emlegetnek - jelenleg a község része.

Régen Hernádon gazdasági vasút működött, de ezt később bezárták.^[4] Hernád 1946-ban alakult önálló községgé Újhartyánból kiválva, ideiglenes neve kezdetben Alsóhernád volt.^[5]

Az 1970-es években hozzácsatoltak addig Örkényhez tartozó területrészeket a két község közötti tanyák nagy részével. Ekkor épült meg a falu gazdaságát a mai napig meghatározó baromfinevelő üzem és vágóhíd. Ebben az időben a hernádi lakosok jelentős része - a létező szocializmus sajátosságait kihasználva - háztáji baromfinevelésre vállalkozott és a településre egyébként is jellemző hosszú telkek végén megszaporodtak az intenzív baromfitenyésztéshez elengedhetetlen, hosszú, zárt nevelőházak. Az itt nevelt vágóállatokat a helyi vágóhíd vette át a gazdáktól. A rendszerváltást követően a háztáji baromfitartás fokozatosan elhalt.

Napjainkban a nagyüzemi brojlercsirkekeltetés, -nevelés és -feldolgozás a községben található nevelőtelepeken és vágóhidakon zajlik, amelyek a környék egyik legnagyobb foglalkoztatói. Jelentősebb baromfitenyésztő cégek: Galdorf Zrt., Her-Csi Hús Kft.] V & Chicken Kft., Bro-Ker-Bét Kft.

A településen két praxissal háziorvosi rendelőintézet, gyermek háziorvosi rendelőintézet, általános iskola, óvoda és bölcsőde működik. Az intézményeket az elmúlt évek során modernizálták, felújították.

• 1990–1994: Zsadányi Lászlóné (független)^[6]
• 1994–1998: Zsadányi Lászlóné (független)^[7]
• 1998–2002: Zsadányi Lászlóné (független)^[8]
• 2002–2006: Zsadányi Lászlóné (független)^[9]
• 2006–2010: Zsadányi Lászlóné (független)^[10]
• 2010–2014: Zsírosné Pallaga Mária (független)^[11]
• 2014–2019: Zsírosné Pallaga Mária (független)^[12]
• 2019–2024: Zsírosné dr. Pallaga Mária (független)^[13]
• 2024– : Zsírosné dr. Pallaga Mária (független)^[1]

A település rendszerváltás utáni első polgármestere, Zsadányi Lászlóné korábban egy cikluson át (1985-1990 között) tanácselnökként is vezette a községet.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,9%, református 7,5%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,3% (23,2% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 2% cigánynak, 0,8% románnak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,5% volt római katolikus, 5,4% református, 0,9% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 16,5% felekezeten kívüli (41,6% nem válaszolt).^[15]

Római katolikus templom, Árkay Bertalan építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője tervei szerint épült 1961-ben.

Szent Család közösségi ház, Balázs Mihály Kossuth-díjas építész, műegyetemi tanár (Hernád szülötte) tervei szerint épült 2010-ben

Squash, tenisz, szauna, medence, szolárium, aerobic, hiphop tánc.^[16]