Hegyhátmaróc
Hegyhátmaróc (németül: Marotz) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
| Hegyhátmaróc | |||
 | |||
| katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Komlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Halmos Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7348 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 120 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 16,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 18′ 35″, k. h. 18° 20′ 16″46.309730°N 18.337770°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 35″, k. h. 18° 20′ 16″46.309730°N 18.337770°E | |||
 Hegyhátmaróc
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Hegyhátmaróc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyhátmaróc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésBaranya vármegye északi szélén, a Hegyhát egy völgyében fekvő zsáktelepülés. Mágocstól 11 km-re található. A környező települések Szászvár, Bikal, Egyházaskozár, Tófű, Vékény és Köblény. Közúton csak Egyházaskozár területéről érhető el, a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es útból kiágazó 65 186-os számú bekötőúton.
Története
szerkesztésHegyhátmaróc neve a morva jelentésű marót, maróc szóból ered.[3] A település első írásos említése 1328-ból származik, egy oklevélben ekkor Morouth néven szerepel, majd 1399-ben már Marócként említik. Az Egyházasmarócnak és Nagymarócnak is nevezett falu a szalatnaki uradalom része volt, földesurai a Treutel és a Lévai család voltak.[4][5][6]
Maróc 1542 után, a török hódoltság idején elnéptelenedett, majd a törökök kiűzése után rövid időre szerbek költöztek a pusztává vált településre, akik a népi emlékezet szerint templomot is építettek maguknak a Kálváriahegyen. A falu szerb lakói a Rákóczi-szabadságharc idején, Vak Bottyán kurucai elől a Dráván túlra menekültek, helyükre 1733-ban a Fekete-erdő környékéről tíz telepes sváb család érkezett. Nekik köszönhetően Maróc a 19. századra dohánytermesztéséről vált ismertté. Az ekkor a bikali uradalomhoz tartozó településen építették fel a földesúr Puchner család nyári rezidenciáját, báró Puchner Antal generális pedig a hegyhátmaróci temető kriptájában nyugszik. A 20. század során a falut megviselte a II. világháború utáni kitelepítés, majd a szocializmus időszakának kollektivizálása. Az 1860-1870-es évektől működő iskola felső tagozata az 1950-es években, az alsó tagozat az 1960-as években szűnt meg.[4][5][6]
A rendszerváltás után megvalósult a település közművesítése. A következő évtizedekben több német és holland család vásárolt házat a csendes faluban, ahol sok hagyományos stílusú, évszázados parasztház található, többet a közelmúltban újítottak fel.[4][5][6]
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Borbély Lajos (független)[7]
- 1994–1998: Borbély Lajos (független)[8]
- 1998–2002: Czinege Sándor (független)[9]
- 2002–2006: Czinege Sándor (független)[10]
- 2006–2010: Czinege Sándor (független)[11]
- 2010–2014: Varga Lívia (független)[12]
- 2014–2019: Varga Lívia (független)[13]
- 2019–2024: Halmos Csaba (független)[14]
- 2024– : Halmos Csaba (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 140 | 142 | 134 | 129 | 118 | 123 | 122 | 120 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben lakosságának 13,3%-a vallotta magát németnek.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 15,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 4,1%, evangélikus 18,4%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 3,4% (2,7% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 85,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,8% németnek, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 21,1% evangélikus, 4,9% református, 0,8% egyéb keresztény, 3,3% egyéb katolikus, 15,4% felekezeten kívüli (22,8% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Mikesy Gábor (2022). „Kalandozás a földrajzi nevek között”. Geometodika 6. (1.), 5–24. o. (Hozzáférés: 2024. augusztus 24.)
- ↑ a b c Hegyhátmaróc - Keleti-Mecsek Egyesület. www.keleti-mecsek.hu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 24.)
- ↑ a b c Komló-Hegyhátmaróc | Komló Város Információs Portálja (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. augusztus 24.)
- ↑ a b c 1. INTÉZMÉNY FENNTARTÓ TÁRSULÁST LÉTREHOZÓ TELEPÜLÉSEK RÖVID TÖRTÉNETE. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 24.)
- ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
- ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
- ↑ Hegyhátmaróc Helységnévtár
- ↑ Hegyhátmaróc Helységnévtár
- ↑ Hegyhátmaróc temploma a nagyvofely oldalon
- ↑ A templom és a szobor a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. december 16.)