Henrik Ibsen
Henrik Johan Ibsen (Skien, 1828. március 20. – Kristiania, 1906. május 23.) norvég drámaíró, színházi rendező, költő. Gyakran utalnak rá a „modern dráma” atyjaként és mint a modernizmus egyik színházi megalapozójaként.[1]
Henrik Ibsen | |
Élete | |
Született | 1828. március 20. Skien |
Elhunyt | 1906. május 23. (78 évesen) Kristiania |
Sírhely | Vår Frelsers-temető |
Nemzetiség | norvég |
Szülei | Marichen Altenburg Knud Ibsen |
Házastársa | Suzannah Ibsen (1858. június 18. – 1906. május 23., 1906) |
Gyermekei |
|
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | dráma |
Irodalmi irányzat | naturalizmus, realizmus |
Fontosabb művei | Peer Gynt A császár és galileai Babaház A vadkacsa Solness építőmester |
Kitüntetései |
|
Henrik Ibsen aláírása | |
Henrik Ibsen weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Henrik Ibsen témájú médiaállományokat. |
Darabjait saját korában gyakran botrányosnak tartották, amikor a viktoriánus családi élet, szokások és erkölcs uralták Európát. Ibsen munkái a külsőségek mögött rejlő valóságot vizsgálta. Felfedező természete, kritikus szemlélete, az élet körülményeinek és erkölcsi problémáinak fürkészése számos kortársát zavarba ejtette.
A magyar nyelvterületen a legtöbbet játszott külföldi szerzők egyike. A Színházi adattárban rögzített bemutatóinak száma: 102.[2]
Élete és művei
szerkesztésGyermekkorában patikussegédként dolgozott, később a kristianiai (ma: Oslo) színházban vállalt állást. Pályáját versekkel kezdte. Til Ungarn c. versét az 1848–49-es forradalom és szabadságharcról írta. Első darabja, a Catilina is ebben az évben készül el. Következő darabjai: Norma (1851); Olaf Liljekrans (1854), A solhaugi ünnep (Gildet paa Solhaug, 1856); Östraati Inger asszony (Fru Inger til Østeraad, 1858) nem igazán sikerültek. A Helgelandi harcosok (Hærmændene paa Helgeland, 1858) és a talán legszemélyesebb drámának tekinthető Trónkövetelők (Kongs-Enmerne, 1863) már kétségtelen tehetségről árulkodnak. A szerelem komédiája (Kjærlighedens Komedie, 1862), korai korszakának egyetlen realista beütésű darabja csúnyán megbukott.
Ibsen 1865-ben otthagyta Norvégiát, és Rómába utazott, ahol 1866-ban megszületett első nagy darabja, a Brand. A nagy sikertől fellelkesülve Ibsen 1867-ben újabb verses drámát írt, a szintén világhírűvé lett Peer Gyntöt. 1873-ban írta utolsó nagy messianiszikus alapállású művét, a tízfelvonásos A császár és galileait (Kejser og Galilæer), Flavius Iulianus római császár életéről, amelyet főművének tartott. Ezután realisztikus környezetbe helyezett, prózában írt, társadalmi kérdéseket is feszegető darabokat írt: A társadalom támaszai (Samfundets stötter, 1877), Babaszoba (Nóra címen is ismert, eredeti: Et dukkehjem, 1879), Kísértetek (Gengangere, 1881). A Babaszoba című darabot 1883. december 7-én Helena Modrzejewska rendezésében mutatták be Amerikában Louisville-ben a Macauley's Theatre-ban.
Ezek a darabok tették igazán elismert íróvá. A Kísértetek fogadtatásán felbőszülve írta meg A hazaárulót (En folkefiende, 1882)[3] amelyben az erősen önéletrajzi ihletésű főhős mellett állt ki; ennek a darabnak részben "ellenpontozása" A vadkacsa (Vildanden, 1884), amelyben a szintén rá hasonlító Gregerset kegyetlenül kigúnyolta. Ibsen természetének egyébként is jellemzője volt az efféle kettősség: többnyire "megbüntette" önmagát a kilengésekért. Másfelől Ibsen nemcsak az idealista, fellegjáró Gregerset, hanem a földhözragadt, ostoba Ginát és a lusta Hjalmart is ledorongolta. A Vadkacsát Gregers szatirikus beállítása miatt Ibsen korábbi társadalomjavító eszméi megtagadásának szokták nevezni, de Gregers inkább csak karikatúrája a korábbi nagy Ibsen-hősöknek: Brandnak, Stockmann doktornak ("A hazaáruló" főhősének), Iulianus római császárnak. Ezzel együtt a Vadkacsa a kései önéletrajzi ihletésű művek közül az első, amelyet a Rosmersholm (1886), A sellő (Fruen fra havet, 1888) és a Hedda Gabler (1890) követett.
1891-ben hazatért Norvégiába. Ezután írt darabjaiban közvetlenül önmagával foglalkozott: Solness építőmester (Bygmester Solness, 1892); Kis Eyolf (Lille Eyolf, 1894); John Gabriel Borkman (1896); Ha mi, halottak, feltámadunk (Når vi døde vågner, 1899). 1900 márciusában szélütés érte, amiből már haláláig nem épült fel. Sok más hírességhez hasonlóan a Vår Frelsers-temetőben helyezték örök nyugalomra.
Hatása
szerkesztésIbsent elsősorban az 1875 utáni darabjairól ismerték. Az a hamis kép alakult ki róla, mintha eszmék támogatása érdekében írta volna darabjait. A hamis kép kialakításáért nagyon sokat tett angol fordítója, William Archer és George Bernard Shaw ír író, aki tanulmánykötetet (The Quintessence of Ibsenism) is írt róla, valamint Henry Louis Mencken közgazdász, aki szintén írt egy Ibsen-könyvet. Ibsen a századfordulón nagy hatással volt több drámaíróra is: Gerhart Hauptmannra, George Bernard Shaw-ra, Frank Wedekindre, Leonyid Andrejevre. Ezután azonban csökkent a népszerűsége: Bertolt Brecht a Kis organonban – leplezetten, de – megtámadta Ibsent, mondván, hogy a néző idegeivel játszik, így éri el a hatást. Meglehetősen elítélően nyilatkozott róla William Butler Yeats is.
Magyarul
szerkesztés1919-ig
szerkesztés- Nóra. Színmű; ford. Reviczky Gyula; Gross, Győr, 1892 (Egyetemes könyvtár)
- A vadkacsa. Színmű; ford. Gerő Attila; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)
- A népgyűlölő. Színmű; ford. Vikár Béla; Lampel, Bp., 1898 (Magyar könyvtár)
- John Gabriel Borkman. Színmű; ford. Jászai Mari; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)
- Kísértetek. Színmű; ford. Rudnyánszky Gyula; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)
- A társadalom támaszai. Színmű; ford. Lázár Béla; Lampel, Bp., 1899 (Magyar könyvtár)
- Nóra. Színmű; ford. Szász Zsombor; Lampel, Bp., 1909
- Rosmersholm. Színmű; ford. Balogh Vilma; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár)
- A tenger asszonya. Színmű; ford. Forbáth Sándor; Lampel, Bp., 1910 (Magyar könyvtár)
- Rosmersholm. Dráma; ford. Oláh Gábor; Városi Ny., Debrecen, 1910
- A vadkacsa. Színmű; ford. Mikes Lajos; Lampel, Bp., 1911 (Magyar könyvtár)
- Hedda Gabler. Négyfelvonásos színmű; ford. Telekes Béla; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár. Külföldi színművek)
- Solness építőmester. Színmű; ford. Ábrányi Emil; Lampel, Bp., 1912 (Magyar könyvtár)
- A trónkövetelők. Történelmi dráma; ford. Puskás Endre; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern könyvtár)
- Ha mi holtak felébredünk. Drámai epilógus; ford. Görögné Beke Margit; Lampel, Bp., 1913 (Magyar könyvtár)
- Rosmersholm. Színmű; ford. Ambrus Zoltán; Lampel, Bp., 1916 (Magyar könyvtár)
- Peer Gynt. Drámai költemény; ford. Patthy Károly; Nyugat, Bp., 1918
1920–1944
szerkesztés- Peer Gynt. Henrik Ibsen drámai költeménye; ford. Sebestyén Károly; Lampel, Bp., 1921 (Magyar könyvtár)
- A császár és a Galiléus. Világtörténelmi színmű; ford., bev. Puskás Endre; Athenaeum, Bp., 1921 (Henrik Ibsen összes színművei)
- Henrik Ibsen levelei; Julius Elias és Haldvan Koht nyomán vál., ford. G. Beke Margit; Fővárosi, Bp., 1923 (Documenta humana)
- Kísértetek. Családi dráma / Solness építőmester. Színmű / Ha mi holtak feltámadunk. Drámai epilógus; ford. Hajdu Henrik, bev. Benedek Marcell; Athenaeum, Bp., 1924 (Henrik Ibsen összes színművei)
- A fiatalok szövetsége. Vígjáték / Babaotthon. Színmű / A tenger asszonya. Színmű; ford., bev. Puskás Endre; Athenaeum, Bp., 1924 (Henrik Ibsen összes színművei)
- A társadalom támaszai / Rosmersholm / Hedda Gabler; ford., bev. Puskás Endre; Athenaeum, Bp., 1926 (Henrik Ibsen összes színművei)
- Brand. Drámai költemény / Peer Gynt. Drámai költemény; ford. Hajdu Henrik, Patthy Károly; Athenaeum, Bp., 1929 (Henrik Ibsen összes színművei)
- Östraati Inger asszony / A vadkacsa / Borkman John Gabriel; ford., bev. Hajdu Henrik; Athenaeum, Bp., 1928 (Henrik Ibsen összes színművei)
- Peer Gynt. Drámai költemény; ford. Áprily Lajos; Nemzeti Színház, Bp., 1940
- Nóra; ford. Marchis György; Új Európa, Bp., 1944
1945–
szerkesztés- Henrik Ibsen válogatott drámái, 1-2.; ford. Áprily Lajos, Hajdu Henrik, Németh László, vál., bev., jegyz. Dániel Anna; Európa, Bp., 1957 (A világirodalom klasszikusai)
- Nóra. Dráma; ford. Németh László, utószó Dániel Anna; Európa, Bp., 1957 (Világirodalmi kiskönyvtár)
- Terje Vigen. Elbeszélő költemény; ford., utószó Hajdu Henrik; Magyar Helikon, Bp., 1958
- Peer Gynt; ford. Hajdu Henrik, bev. Hegedüs Géza; Magvető, Bp., 1961
- Henrik Ibsen színművei, 1-2.; ford., jegyz. Hajdu Henrik, utószó Almási Miklós; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1966 (Helikon klasszikusok)
- A tenger vonzása. Színmű öt felvonásban; ford. Gáli József; Magyar Helikon, Bp., 1978
- A vadkacsa. Színmű öt felvonásban; ford. Bart István; Európa, Bp., 1981
- Hedda Gabler. Színmű négy felvonásban; ford. G. Beke Margit; Európa, Bp., 1984
- Babaház (Nóra) / A vadkacsa; ford., szerk., jegyz. képvál. Kúnos László; PannonKlett, Bp., 1997 (Matúra Klasszikusok)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ On Ibsen's role as "father of modern drama," see Ibsen Celebration to Spotlight 'Father of Modern Drama'. Bowdoin College, 2007. január 23. [2013. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 27.); on Ibsen's relationship to modernism, see Moi (2006, 1-36).
- ↑ 2013 május 6-i lekérdezés
- ↑ Ibsen ezen kötete magyarul először "A népgyűlölő" címen jelent meg 1898-ban, "A hazaáruló" címen 1966-ban jelent meg Hajdu Henrik fordításában gyűjteményes kötetben, de színpadon sok esetben az Artur Miller átdolgozásában készült "A nép ellensége" címen játsszák a darabot.
Források
szerkesztés- Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975.
- Világirodalmi kisenciklopédia I. (A–L). Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-285-3
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 22.)
További információk
szerkesztés- Schöpflin, Aladár. „Ibsen Brand-ja”. Nyugat 1926 (13). (Hozzáférés: 2008. október 19.)
- Höst, Sigurd. „Ibsen Henrik (1828-1906)”. Nyugat 1928 (6). (Hozzáférés: 2008. október 19.)
- Ignotus. „A negyvennyolcas Ibsen”. Nyugat 1928 (7). (Hozzáférés: 2008. október 19.)
- Henrik Ibsen művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Jules Lemaître. Ibsen. In: Tanulmányok; fordította és bevezette Salgó Ernő, Budapest 1928, 309-364. oldal