Gyárfás Miklós
Gyárfás Miklós (Győr, 1915. december 6. – Budapest, 1992. október 3.)[2][3] József Attila-díjas (1954) magyar író, költő, dramaturg, egyetemi tanár, forgatókönyvíró.
| Gyárfás Miklós | |
 | |
| Az 1989-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Született | 1915. december 6.[1] Győr |
| Elhunyt | 1992. október 3. (76 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Benedek Katalin |
| Gyermekei | Gyárfás Juli |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései | József Attila-díj (1954) Gábor Andor-díj (1966) A Művészeti Alap nagydíja (1984) Batsányi-díj |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztés1945-ben a Haladás című lap munkatársa volt. 1945–1948 között az Újhold munkatársa volt. 1949-ben a Belvárosi Színház, 1953-ban pedig a Vígszínház dramaturgja lett. 1949–1950 között az Új Világ rovatvezetőjeként dolgozott. 1951–1956 között a Színház és Filmművészet című folyóirat szerkesztője volt. 1953–1977 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett.
Családja
szerkesztésElső felesége Friedmann Vera volt, gyermekeik Gyárfás András és Gyárfás Julianna. Második felesége Benedek Katalin.
Munkássága
szerkesztésAz 1930-as évek végén költőként indult, a második világháború után lett prózaíró. Elbeszélései, regényei többnyire az értelmiségi lét és a művészsors problémái körül forognak; hangnemük ironikus. Írói felfogása az élethez egyetlen "gyógymódot" ajánl: az olykor fájdalmas mosolyt. Humoros írásait külön összegyűjtötte (Dekameron, 1980), emlékezéseiből is kötetet formált (Kölyökvarázs, 1983). Igazi sikert színműveivel, hangjátékaival, filmforgatókönyveivel aratott. Először társadalmi szatírákat írt (Vásott apostol, 1948; Hatszáz új lakás, 1951), majd a történelmi események drámai feldolgozásával próbálkozott (Forr a világ, 1953; Hűség, 1953; Koratavasz, 1955). Több alkalommal – átdolgozóként – együtt dolgozott Örkény Istvánnal. Az 1950-es évek végén felújította könnyed vígjátéki modorát. Az 1960-as évek második felétől egyre többször darabjainak szereplője maga a szerző. Dramaturgiai elmélkedéseit esszészerűen is összefoglalta (Tanuljunk gyorsan és könnyen drámát írni, 1968). Bemutatói voltak Európa több országában és Japánban, Kanadában. Elbeszéléseit több nyelvre lefordították.
Színházi munkái
szerkesztésA Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1948-): 94.[4] Gyárfás Miklós a legtermékenyebb színpadi szerzők egyike. Legsikeresebb éveiben szezononként három-négy bemutatója is volt. Az 1980-as évek közepétől egyre ritkábban kerültek darabjai színre.
- Vásott apostol (író, 1948)
- Különös házasság (író, 1948-1949, 1960-1961, 1972)
- Zichy palota (író, 1949)
- Megváltoztunk (író, 1950)
- Hatszáz új lakás (író, 1951)
- Forr a világ (író, 1953)
- Hűség (író, 1953)
- Koratavasz (író, 1955)
- Szólj szám – Az Írók Szatirikus Színpadának műsora (író, 1957)
- Lomb ezredes mennybemenetele (író, 1958)
- A papucs (író, 1958)
- Giccs parádé (író, 1961)
- Sláger a Globe Színházban (író, 1961)
- Micsoda emberek vannak! (író, 1962)
- Változnak az idők (író, 1963)
- Kisasszonyok a magasban (író, 1963-1965)
- Ezek a mai fiatalok (író, 1963)
- Férfiaknak tilos (író, 1963-1964, 1983)
- A humor: a teljes igazság' Mikes Lilla előadóestje (író, 1963)
- Lángeszű szerelmesek (író, 1963, 1967-1968)
- Így szerkesztünk mi! (író, 1964)
- Madách Imre emlékes (író, 1964)
- Egérút (író, 1965-1966, 1980, 1984-1985)
- Kényszerleszállás (író, 1965-1966)
- A hosszú élet titka (író, 1966)
- Csintalan múzsák (író, 1966)
- Johanna éjszakája (író, 1966)
- Laura (író, 1966. Társszerző: Tardos Béla)
- Paródia-parádé – Mikes Lilla estje (író, 1967)
- Tanulmány a nőkről (író, 1967)
- Egy nő akinek lelke van (író, 1967)
- Nyomozás a Tháliában (író, 1968)
- Játszik a család (író, 1969-1970)
- A végzet asszonya (író, 1969)
- Mizantróp'68 (író, 1969)
- Két Júlia (író, 1969)
- Dinasztia (író, 1971-1972)
- Kis minta-színdarab (író, 1972)
- Panegyricus (író, 1972)
- Téli délelőtt (író, 1973)
- Csillagfényben (író, 1973)
- Csendóra (író, 1973)
- Beatrix (író, 1973)
- Felszabadult nevetés (író, 1974)
- "Kelj fel és énekelj!" (író, 1975)
- Közhelybenjárás (író, 1978)
- Utójáték Euripidészhez (író, 1978)
- Vadászat az erdészházban (író, 1978)
- Játék a csillagokkal (író, 1980)
- Együtt, ameddig bírjuk (író, 1983)
- Hangok komédiája (író, 1985)
- Császári futam (író, 1986)
- Képzelődők (író, 1986)
- Egy nő akinek lelke van (író, 1988)
- Mennyei riport (író, 1989)
- Tanulmány a nőkről (2012)
Művei
szerkesztés
|
|
Forgatókönyvei
szerkesztés
|
|
Tévéfilmek
szerkesztés- Papucs (1958)
- Komédia a tetőn (1969)
- 7 kérdés a szerelemről (és 3 alkérdés) (1969)
- A fiú, a lány és egy pillanat (1973)
- Volt egyszer egy színház (1977)
- A világ legkisebb szerelme (Kortársunk: Gyárfás Miklós) (1982)
- Szerelmes sznobok (1983)
- Kastély csillagfényben (1988)
Hangjátékok
szerkesztés
|
|
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Elhunyt Gyárfás Miklós (1992. október 5.) Magyar Hírlap, 25. évfolyam, 234. szám
- ↑ Gyászjelentése (1992). (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)
- ↑ 2013. május 31-i lekérdezés
- ↑ Rádiólexikon. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISNM 963 8607 10 6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- MULTIPLY
- Heti Jégbüfé - Karinthy Vera
További információk
szerkesztés- A magyar irodalom története
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Kortárs magyar írók
- Filmkatalógus.hu
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 26.)