Gizella út

1879-ben kapta a nevét Gizella főhercegnőről (1856–1932). Ekkor a VII. kerülethez tartozott. 1896-ban a Millenniumi kiállítás látogatóinak elszállásolására barakktelep épült az akkori utca területén.1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. A Thököly út és a Stefánia út között húzódó utca Istvánmező városrészhez tartozik.

• Millenniumi kiállítás barakktelep (Klösz György felvételei)
•  
  barakkok
•  
  barakkok közt
•  
  ebédosztás
•  
  hálóterem

12 – lakóház

1887-ben épült lakóház.

36 – Ruzsics-villa

Az államosításig a Ruzsics család tulajdona, 1990 és 2010 között az SZDSZ székháza

37 – a Magyar Pünkösdi Egyház központja

1974 és 1976 között épült az Evangéliumi Pünkösdi Közösség – mai nevén Magyar Pünkösdi Egyház – számára.

42–44. – az egykori Kalapgyár

A kalapgyár jogelődje 1895-ben alakult Magyar Gyapjútomp- és Kalapgyár Rt. néven. Gyukics Jánostól 1909-ben Fischer Béla vette meg az üzemet. 1948 és 1952 között történt a gyár államosítása. 1949-ben alakult meg a Kalapipari Nemzeti Vállalat, majd 1952-től egyszerűen csak Kalapgyár néven működött. Az 1970-es években még jelentős termelés folyt exportra (Ausztrália, Japán, Irak), de az évtized végére világszerte divatjamúlt lett a kalapviselet, így a gyárat 1982-ben végleg bezárták. 1992 óta az Európa 2000 Középiskola működik az épületben.^[1][2]

•  
  lakóház
  (Gizella út 12.)
•  
  bagoly a kapu oldalán
  (Gizella út 19/b)
•  
  a Magyar Pünkösdi Egyház központja
  (Gizella út 37.)

• Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8  
• Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998. ISBN 9636572143