GTK

A GTK a C programozási nyelvet használja a GObject rendszerrel, de más programnyelvekre is vannak portjai, például C++ra (gtkmm), Perlre, Pythonra (pyGTK), Rubyra és Javára. A GTK-server segítségével bármilyen IO képességekkel rendelkező nyelvvel használható stream alapú IPC kommunikáció segítségével. Vannak direkt a GTK-hoz írt nyelvek, mint a GOB2 és a Vala.

Sok vezérlőelem-készlettel ellentétben nem az Xt-n alapul, ezért több rendszeren használható, és nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. Emiatt viszont nem vezérelhető a megszokott X erőforrás fájlokkal, mint a többi (régebbi) X11-es vezérlőelem-készlet.

A felhasználó a GTK-t különböző „meghajtókkal” (engine) szabhatja testre. Ezek a meghajtók képesek más környezetek kinézetét utánozni (például Microsoft Windows, Motif, Qt vagy NEXTSTEP. Egyes meghajtók, illetve a GTK 3 alapértelmezetten is témákkal tehető egyénivé. A témák egyszerűen telepíthetők a gnome-tweak-tool segítségével. A szöveges formátumleírást és képállományokat tartalmazó témák könnyen módosíthatóak, a ~/.themes könyvtárba helyezve akár személyre is szabhatóak.

 

• A wxWidgets platformfüggetlen kezelőfelületek Unix rendszereken a GTK-t használják.
• Xfce desktop-környezet "könnyűsúlyú" (kis erőforrás igényű) asztali környezet
• GNOME desktop-környezet (saját kiegészítésekkel)
• ROX desktop-környezet
• GPE Palmtop Environment desktop-környezet hordoszható eszközökre
• Maemo, a Nokia internet-készülék felhasználói felülete
• Access Linux Platform, a Palm OS utódja
• OLPC laptopok kezelőfelüleze

Azonban ezek a környezetek nem szükségesek ahhoz, hogy GTK-os programokat futtassunk. Amennyiben a szükséges GTK programkönyvtárak telepítve vannak, a GTK-os programok használhatók KDE és Mac OSX alatt, sőt, ha a program támogatja, akár Microsoft Windows alatt is (erre példa a GIMP és a Pidgin üzenetküldő).

A GTK-ban számos programozást megkönnyítő funkció volt megtalálható, mint struktúrák tárolása és kapcsolt listák létrehozása (GObject néven). Ezeket különválasztották, és ma a Glib programkönyvtárban találhatóak meg.

A GTK 2 a GTK utódja. Fejlettebb szövegrendereléssel (a Pangóval), új, témákat kezelő meghajtóval, a fogyatékos embereket segítő funkciókkal, és teljes UTF-8 támogatással bővült. A GTK 2 azonban nem kompatibilis elődjével, tehát a GTK-t használó programok futtatásához az 1-es verziót is telepíteni kell.

A 2.8-as verziótól a GTK a Cairo könyvtárat használja a vektoros grafikák rendereléséhez és a legtöbb vezérlőelem megrajzolásához.

A 2010. április elsején kiadott 2.20-as verzióval a 2.x sorozat fejlesztése véget ér, már csak hibajavító kiadások várhatóak. A fejlesztés a 2009-ben indult GTK 3-ra összpontosított, amelynek fejlesztési kódneve eredetileg Project Ridley volt.

A GTK 3 számos külső könyvtárat integrált a GTK-szal, már teljes mértékben a Cairóra alapozva. Az alapértelmezett témakezelés a webes CSS leírást használja. Az új vezérlőelemek mellett jelentős újdonság az OpenGL és Wayland támogatás. A GTK 3-ra való átállás nem zökkenőmentes, például a LibreOffice irodai programcsomag GTK 3-as kísérleti változata 2015-ben vált „használhatóvá” a Red Hat Linux fejlesztéseinek köszönhetően.

2012. december 16-án jelentette be a fejlesztői közösség a GTK 4.0 kiadását. Ebben többek között a beépített médialejátszás, skálázható listák, shaderek vagy a megújított drag-and-drop kezelés jelent meg.^[2]

Kezelőfelületek megtervezése a programkódban igencsak hely- és időigényes feladat. Ezért ajánlatos a Glade felülettervező és programkönyvtár használata, amivel grafikusan (mint például a Visual Basicben) tervezhetjük meg a kezelőfelületet.

• wxWidgets
• Motif
• Qt
• Enlightenment Foundation Libraries

• GTK honlap
• GTK+ for Win32, a GTK windows portja Glade-del
• Gtk+ for Mac OS X, natív port a macOS-re
• Foundations of GTK Development Archiválva 2008. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, egy könyv a GTK-val való fejlesztéshez
• GTK 2.0 tutorial
• GTK 2.0 Tree View Tutorial
• GTK API
• GTK Drawing Model
• Keresztplatformos programozás GTK-val Archiválva 2007. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
• GTK programozás C nyelven
• GTK Tutorial - magyar fordítás Archiválva 2008. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Pere László - A GNU/Linux programozása grafikus felületen