Fidzsi-szigetek

 

A Csendes-óceán délnyugati részén fekvő ország területe 18 272 km², amelyhez 1 282 978 km² kizárólagos gazdasági övezet tartozik a tengeren. A Fidzsi-szigetek központi szigetcsoportja két nagy szigetből, a 10 388 km²-es Viti Levuból és az 5 587 km²-es, északabbra fekvő Vanua Levuból áll, amelyet kisebb földdarabok vesznek körül. Vanua Levu partjainál fekszik a harmadik legnagyobb szárazföld, a 434 km² területű Taveuni, a két szigetet a Somosomoi-szoros választja el egymástól. Viti Levutól délre fekszik a negyedik legnagyobb sziget, a 434 km²-es Kadavu. Keleten a Lau-szigetek láncolata húzódik. A Viti Levu – Vanua Levu – Lau-szigetek háromszögben található óceánrész elnevezése a Koro-tenger, amelynek vizein a sűrűn előforduló vulkanikus és korallzátonyok miatt híresen nehéz és veszélyes a hajózás. Az országhoz tartozik a fő szigetcsoporttól körülbelül 500 km-re északra fekvő Rotuma szigete is.^[4]

 

Fidzsi összetett földtani szerkezettel rendelkezik, itt bukik a Csendes-óceáni-lemez az Ausztrál-Indiai-lemez alá. A szigetcsoport egy elsüllyedt, ősi formációkból álló talapzaton áll, a szárazföldek elsősorban az üledék és korallképződésnek, valamint a vulkáni tevékenységnek köszönhetően emelkedtek ki. A legidősebb területek 5-20 millió évesek, a legfiatalabb pedig a Taveuni-sziget, amelynek vulkánja utoljára 2000 éve tört ki.

Jellemző kőzetek a mész- és a homokkő, valamint az andezit és a bazalt formációk és előfordulnak mélységi magmás kőzetek is.^[5]

A szigeteken magas hegyláncok húzódnak végig. Viti Levu központi hegyvonulata észak-déli irányban szeli ketté a szigetet, számos 900 méternél magasabb csúccsal rendelkezik és itt található az ország legmagasabb pontja is, az 1324 méteres Tomanivi (korábban: Mount Victoria). A sziget déli részén a hegység fennsíkokba vált át. Viti Levu nyugati, északkeleti és keleti partvidékén síkságok húzódnak, itt összpontosul az ország mezőgazdasági termelése és népessége is. A sziget délkeleti partján fekszik Suva, a főváros. Vanua Levu és Taveuni szigetén is 1000 méter fölé emelkednek a hegycsúcsok, itt csak a keskeny parmenti síkságok és a laposabb völgyek lakottak.^[4]

 

Viti Levu nagyobb folyói mind a központi hegyvidéken erednek és sugárirányban széttartva, rendszerint néhány tíz kilométer megtétele után a tengerbe ömlenek. A legjelentősebb vízfolyás a Rewa, amely a Tomanivi-csúcs oldalában ered és 145 km megtétele után Suva mellett deltatorkolattal ömlik a Koro-tengerbe.^[6] Fidzsi további jelentős folyói Viti Levun a Sigatoka, a Ba és a Navua, Vanua Levun pedig a Labasa.^[4]

Lásd még: A Fidzsi-szigetek madárfajainak listája

 

Az ország két ökorégióra osztható fel. A két nagy sziget szél felőli (délkeleti) felén, valamint a kisebb szigeteken Fidzsi-szigeteki trópusi nedves erdők, míg Vanua Levu és Viti Levu szélárnyékos (északnyugati) oldalán Fidzsi-szigeteki trópusi száraz erdők találhatóak. A trópusi nedves erdők rendkívül gazdag biodiverzitással rendelkeznek, a csendes-óceáni szigetvilágban itt a legnagyobb a fajgazdagság. Jelentős az endemizmus is, például az itt honos edényes növényfajok több mint fele csak Fidzsin él. Az alacsony fekvésű területeken alföldi esőerdők nőnek, itt a Degeneria vitiensis, Pandanus joskei, Myristica macrantha és Agathis macrophylla fafajok dominálnak. A 600–900 m tengerszintfeletti magasságban rendkívül sűrű, átlagosan 7 m magas lombú köderdők találhatóak, itt a növényzetet jellemzően serlegpáfrányok, Dysoxylum gillespianum és Syzygium fajok alkotják. Jelenleg Fidzsi területének mintegy 40%-át trópusi nedves erdők borítják, az 1960-as évek óta az esőerdő 15%-al fogyott és a favágók számára elérhető területeken az értékes fák kivágása miatt jelentősen csökkent a biodiverzitás.^[7]

A száraz erdők egykor a két fő sziget területének mintegy egyharmadát borították, elsősorban két uralkodó fafajjal, a Dacrydium nidulummal és a Fagraea gracilepesszel, a legszárazabb helyeken pedig endemikus szantálfa-fajok nőttek. A száraz erdőket az ember szinte teljesen kiírtotta, és a kivágott fák helyén a talaj gyorsan lepusztult, füves szavannát hagyva maga után, ahol csak elszórtan láthatók fák. Ennek a tájtípusnak az elnevezése talasiqa. Az eredeti száraz trópusi erdőborításnak csak apró foltjai maradtak fenn a legelzártabb, legsziklásabb területeken és állami védelem híján ezeket is a pusztulás veszélye fenyegeti.^[8]

 

Hat nemzeti parkot kezel az illetékes hivatal, a National Trust of Fiji:^[9]

• Koroyanitu Nemzeti Park, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: esőerdő és bennszülött falvak. Turistalátványosság.
• Sigatoka Homokdűnék Nemzeti Park, Viti Levu sziget.
• Colo-i-Suva Védett Erdő, Viti Levu sziget, Suva város körzete: esőerdő, vízesések, látványos táj.
• Bouma Nemzeti Park, Taveuni, Northern Islands (Északi-szigetek), Taveuni: természetes kert.
• Nausori Felföld, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: mezőgazdasági vidék csodálatos tájképpel.
• Lovoni Sétautak, Lomaiviti-szigetcsoport, Ovalau: viszonylag érintetlen bennszülött életmód.

Bővebben: A Fidzsi-szigetek világörökségi helyszínei

 

A Fidzsi-szigetek egy világörökségi helyszínnel rendelkezik, az UNESCO 2013-ban helyezte a kulturális örökség kategóriában védelem alá Levukát, az ország egykori gyarmati fővárosát. A Lovoni szigetén fekvő kikötőváros a késői gyarmati építészet kiemelkedő példája és az épített környezetet befolyásolták az őslakos hagyományok is.^[10]

A világörökség javaslati listáján három fidzsi helyszín szerepel. A Sovi-medence Viti Levu déli részén helyezkedik el, itt található a szigetcsoport legnagyobb érintetlen alföldi trópusi esőerdeje, a terület biodiverzitásával és látványos sziklaformációival is kiemelkedik.^[11] A Sigatoka-homokdűnék szintén Viti Levun találhatóak, a Sigatoka-folyó torkolatánál helyezkednek el és a látványos dűnék mellet itt tárták fel a legkorábbi régészeti leleteket is Fidzsin.^[12] A száraz éghajlatú, apró Yaduataba-szigeten helyezkedik el a Yaduataba Tarajos Leguán Rezervátum, a helyszín a névadó hüllőfajon (Brachylophus vitiensis) kívül az itt fészkelő vándormadaraknak és a bozótos-erdős partmenti növényzetnek is védelmet nyújtana.^[13]

A szigetek éghajlata trópusi, a havi átlaghőmérséklet 22 C°-tól (július) 26 C°-ig (január) változik. A nedves légtömegeket hozó délkeleti szeleknek köszönhetően a legtöbb területen több mint 2500 mm csapadék hullik évente, ez az érték a hegységekben elérheti az 5000 – 10 000 mm-t is. A hegyek északnyugati oldala sokkal kevesebb csapadékot kap, ezeken a helyszíneken telente aszályok is előfordulnak. A január és április közötti időszakban időnként trópusi ciklonok sújtják a szigetcsoportot.^[7]

 

A melanéziaiak és polinézek népesítették be Kr. e. 1500 körül. Fidzsit 1643. február 6-án a holland Abel Janszoon Tasman fedezte fel, aki Tasmania és Új-Zéland felfedezése közben vetődött errefelé. A szigetet Vilmos herceg-szigetnek nevezte el. Cook 1774-ben járt egyik legtávolabbi kis részén, Vaotán, de Viti igazi Kolumbusza William Bligh volt, aki vagy 20 szigetet fel is térképezett. Ez 1789-ben történt, az emberevők utána is eredtek két kenuval, de nem érték el. A mai Fidzsi-szigetek sokáig Bligh nevét viselték. Az európaiak az 1800-as évek elejéig nem települtek a szigetre.

A nagy lázadások idején Cakobau vezér, aki a nyugati részt tartotta ellenőrzés alatt, brit fennhatóságért folyamodott, így 1874-től kezdve Nagy-Britannia birtoka lett. Indiai munkások érkeztek a cukornádültetvényekre, kiszorították az őslakosokat, akiknek ugyan a tulajdonában maradt a föld legnagyobb része, mégis kisebbségbe kerültek. 1959-ben etnikai zendülésekre került sor.

A második világháborúban több ezer fidzsi vonult be a hadseregbe. Egységeiket az ausztrál és új-zélandi hadsereghez osztották és részt vettek a Japán elleni harcokban. A fidzsi katonák kitűnően szerepeltek a Salamon-szigetek visszafoglalásáért indított hadjáratban és a bougainville-i csatában.

Az ország 1970-ben nyerte el függetlenségét, alkotmányos monarchiaként, az uralkodó II. Erzsébet pedig felvette a Fidzsi királynője (Queen of Fiji) címet. A faji ellenségeskedés állandó feszültségforrás maradt. A politikai életet sokáig a Gidzsi Párt vezetője, Ratu Mara uralta, aki 1977 szeptemberétől 1987 áprilisáig volt hatalmon. 1987-ben, a konzervatív Ratu Mara választási veresége és a Munkáspárt győzelme után katonai hatalomátvétel zajlott le, megdöntötték a munkáspárti, India-barát kormányt és a Nemzetközösségtől való függetlenség és a melanéz bennszülöttek érdekeinek érvényesítése jelszavaival köztársaságot hoztak létre, amit 1987 októberében kiáltottak ki.

Ezután a hatalom visszakerült a civilek kezébe. II. Erzsébet brit királynő volt alkirályi képviselője, Ratu Sir Peania Ganilau exfőkormányzó lett a köztársaság elnöke. 1990-ben új alkotmány született, amely a melanéz lakosságnak jogokat biztosított az indiai lakosság kárára, ezért a legdinamikusabb rétegek elhagyták az országot, nagy csapást mérve ezzel Fidzsi gazdaságára. 1992 júniusában Mara átadta a kormányfői posztot Sitiveni Rabuka tábornoknak. 2000-ben újabb puccsok és katonai lázadások sújtották az országot. 2006-ban kormányválságot okozott az a kérdés, hogy a korábbi időszak puccsistáinak megkegyelmezzenek-e vagy sem.

Méretéhez képest Fidzsi jelentős hadsereget tart fenn és fontos résztvevője az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó tevékenységének a világ számos pontján. Jelentős számú korábbi fidzsi katona jelenleg Irakban, biztonsági cégeknél dolgozik. Ott a 2003-as amerikai invázió óta virágzik ez az iparág.

 

2020. január elsejétől a szigetek kormánya betiltotta az egyszer használható műanyag zacskók gyártását és forgalmazását. 2021. január elsejétől pedig be fogják tiltani a polisztirol hab és a műanyag szívószál használatát és forgalmazását. A szigetek vezetése ezáltal az óceánok műanyagszennyezését kívánja csökkenteni, mivel a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe is bekerül a mikroműanyag.^[16]

 

Államforma: 1987 óta köztársaság, 1987-ig alkotmányos monarchia perszonálunióban Nagy-Britanniával, az uralkodó II. Erzsébet volt, mint Fidzsi királynője (Queen of Fiji). A köztársasági államforma 1987-es bevezetése ellenére egészen 2013-ig minden Fidzsi dollárérmén és -bankjegyen II. Erzsébet portréja szerepelt fő motívumként.

 

Az ország közigazgatása:

Az ország lakossága meglehetősen fiatal, a népesség 27%-a 15 évnél fiatalabb, 23% pedig 15 és 29 év közötti.

 

Bővebben: A Fidzsi-szigetek városai

Az országban a városi lakosság aránya 56%, a három legnagyobb település mind Viti Levu szigetén található. A sziget délkeleti partján fekvő fővárosban, Suvában lakik Fidzsi lakosságának egynegyede. A második legnagyobb település Nasinu, Suva gyorsan növekvő elővárosa, a harmadik legtöbben pedig a Viti Levu északnyugati részén fekvő Lautokában laknak, a cukortermelés egykori központjában. Az utóbbi években gyors urbanizáció zajlott le az országban. számos társadalmi problémát hozva magával. A nagyobb városok, elsősorban Suva peremén illegálisan épült kunyhókból álló álló nyomornegyedek épültek fel, súlyosbodott a bűnözés, megnőtt a városi munkanélküliség és feszültség alakult ki a városi és vidéki lakosság között az eltérő bérek és életstílus miatt. A városiasodás hatása az is, hogy az országban megnőtt a szakszervezetek szerepe.

 

  fidzsiek (56,8%)

  indiaiak (37,5%)

  európaiak (1,7%)

  rotumaiak (1,2%)

  kínaiak (0,6%)

  egyéb (2,2%)

A sziget lakosságának legnagyobb csoportját az őslakos fidzsiek alkotják, akik a népesség 57%-át tették ki 2007-ben. A sötét bőrű fidzsiek etnikailag melanéznek számítanak, de hagyományos társadalmi és politikai berendezkedésüket tekintve inkább a szomszédos polinéz népekhez állnak közelebb. A történelem során a keleti Lau-szigetcsoport lakosai időnként keveredtek a tongaiakkal. Az északon fekvő Rotuma szigetén az őslakosság tisztán polinéz. A második legnagyobb etnikai csoportot 38%-al az indiaiak alkotják, akik a brit gyarmatosítás során a szigetek cukorültetvényeire hozott munkások leszármazottjai. Jelen van egy európai és egy kínai kisebbség is az országban és más csendes-óceáni szigetekről is érkeztek bevándorlók, közülük a legjellegzetesebbek a banabaiak, akik a kiribatii Banaba szigetéről menekültek Fidzsire, miután otthonuk elpusztult a második világháborúban.^[17]

A második világháborút követő 4 évtizedben a fidzsi őslakosok kisebbségben voltak hazájukban, azonban az 1987-es puccsot követően számos indiai elmenekült az országból és fokozatosan ismét a bennszülött népesség került többségbe. A folyamathoz hozzájárult az őslakosok magasabb születési arányszáma is.

A vegyesházasságok meglehetősen ritkák és ugyan a fővárosban, Suvában kevert népesség él, az ország többi részén az etnikumok elkülönülnek egymástól. Az indiaiak napjainkban is elsősorban Viti Levu és Vanua Levu egykori cukortermelő területen laknak, míg az őslakosok a két fő sziget fejletlenebb, rurálisabb vidékein és a kisebb szigeteken élnek apró, hagyományos falvakban.

 

  metodisták (34,6%)

  római katolikusok (9,1%)

  Isten Gyülekezetei (5,7%)

  hinduk (27,9%)

  muszlimok (6,3%)

  egyéb (16,4%)

A fidzsi szigeteki őslakosok szinte mind keresztények, a legtöbben metodisták, egy kisebb részük pedig római katolikus, vagy az Isten Gyülekezeteinek tagja. Az indiaiak többsége hindu, de létezik egy jelentős muszlim kisebbség is.

Az 1997-es alkotmány alapján az ország három egyenlő rangú hivatalos nyelvvel rendelkezik, ezek az angol, a fidzsi (az őslakosság nyelve), és a hindi fidzsi-szigeteki változata (az indiai közösség nyelve). A fidzsi nyelv számos dialektussal rendelkezik, ezek közül a legelterjedtebb a Bau szigetéről származó baui fidzsi, amely a gyarmati korszak kezdetén a legerősebb klán nyelve volt. A legtöbben legalább két nyelven tudnak, anyanyelvük mellett általában a közvetítőnyelvnek számító angolul.

 

Gazdasága: agrárország. Fejlett a mezőgazdaság, cukornádat, banánt, kókuszpálmát és rizst termelnek. Ezeket dolgozza fel az ipar, és nádcukrot készít belőle. Bányásznak aranyat, és mangánércet is. 1976-ban 2 millió tonnára becsült foszfátlelőhelyet tártak fel.

• Exporttermékek: cukor, arany, fa, hal, melasz, kókuszolaj.
• Importtermékek: berendezések és alkatrészek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, élelmiszer, iparcikkek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Ausztrália, USA, Új-Zéland, Egyesült Királyság, Szingapúr, Japán, Hongkong, Tajvan.

 

• Közutak hossza: 3440 km
• Vasútvonalak hossza: 597 km
• Repülőterek száma: 3
• Kikötők száma: 6

 

A szigeteken a szívesen látott idegen a vendégbarátság jelképéül ősidők óta tambuát kap ajándékba. Ez kókuszolajjal kifényesített, füsttel feketített cetfog. Az értékes, 15–20 cm-es ékszer pálmarostokból fonott nyakláncra van erősítve. Aki ezt viseli, tisztelt és szívesen látott vendég.

Fél kézzel nem ad át semmit az ember a másiknak. Ha fidzsi bennszülött valakit megtisztel, tapsol egyet: minél nagyobb a tisztelet, annál hatalmasabb a taps.

 

Fidzsi népének nemzeti tánca a meke, melynek több változata is van, a békés szelíd tánctól a vad, félelmetes haditáncig, melyet legalább 40 dárdás harcos táncol. Az ütemet a lalin, a fából készült hadidobon verik, miközben a nők énekelnek.

A kawa elterjedt ital, de nem kávé. Fidzsin yanggonának hívják. Borsnövény gyökeréből készül egyszerű módon: hideg vizet öntenek rá, és egy ideig nyomkodják a vízben a gyökérzúzalékot. Az így nyert ital hasonlít a tejeskávéhoz, alkoholtartalma nincs, de érzéketlenné teszi az ivó nyelvét és ínyét. Furcsa, szokatlan ital ez, de a trópusi melegben hűsítő. Igaz, nem a legegészségesebb, de kismértékben nem ártalmas. Viszont ha túlzásba viszik, veszélyes, állítólag a lábat is megbéníthatja.

A Dél Keresztje csillagkép öt fényes csillaga itt nem keresztet jelent. Helyi neve Nga Ndamu, azaz vörös kacsa.

Az ország legelterjedtebb napilapja a Fiji Times. Ezenkívül a Fiji Sun és a Fiji Post is megjelenik. A hetilapok: a Nai Lalakai és a Shanti Dut.

 

Az ország fő bevételi forrása az idegenforgalom. Nem szabad elfelejteni, hogy trópusi országról van szó, ezért nem árt figyelni az ottani higiéniás körülményekre. Javasolt oltások Fidzsi-szigetekre utazók számára a hastífusz elleni, a hepatitis A és B elleni, valamint kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki.

Bővebben: A Fidzsi-szigetek az olimpiai játékokon

Rögbi válogatottja a 2016. évi nyári olimpiai játékokon bajnoki címet szerzett.

Lásd még: Fidzsi-szigeteki labdarúgó-válogatott

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Május utolsó hétfője – Ratu Sir Lala Sukuna Nap – az államalapítás egyik úttörőjének ünnepe
• Október 10. – Nemzeti ünnep – függetlenség napja 1970
• A királynő születésnapja
• A jelesebb keresztény, muszlim és hindu vallási ünnepek.

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

• Hivatalos oldal Archiválva 2020. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Turizmus
• Meteorológia
• University of the South Pacific, Suva Archiválva 2021. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Fiji Times napilap
• Fiji Sun napilap
• Utazás előtt^{[halott link]}