Fabulous Disaster

Az album felvételei 1988 szeptemberében kezdődtek és októberben értek véget. A helyszín ismét a San Francisco városában található Alpha-Omega stúdió volt. A dalokat Gary Holt írta, melyek között egy AC/DC és egy War feldolgozás is szerepelt. Utóbbi az eredeti kiadáson volt hallható, míg az AC/DC dal csak a CD verzión szerepelt. Az albumot indító The Last Act of Defiance egy Santa Fe városában történt börtönlázadást dolgoz fel, mely során 33 ember veszítette életét. Érdekesség, hogy a dal elején hallható monológot, az a Dov Christopher mondta fel, aki a Cajun Hell dalban szájharmónikán is játszik. Utóbbi dal egy veszélyekkel teli mocsaras vidékről szól, melyhez az inspirációt, egy 1972-ben bemutatott film a Deliverance adta (a Jon Voight és Burt Reynolds főszereplésével készült film hazánkban Gyilkos túra címmel ismert). A címadó dal a nukleáris fegyverkezésről és a világ megsemmisüléséről szól, míg a Toxic Waltz a rajongók előtti tiszteletadásként is értelmezhető. A Like Father, Like Son a gyermekbántalmazás és a családon belüli erőszak ellen szól, míg az Open Season témája az embervadászat.

Kritikák

Szerző Értékelés AllMusic  [5] Kerrang! (4.75/5)[6]

A Billboard lemezeladási listáján a Fabulous Disaster sem lett sikeresebb, mint közvetlen elődje, a megjelenés után mégis nagyobb nyilvánosságot kapott a zenekar. Leforgatták első videójukat a The Toxic Waltz dalra, mely gyakran felbukkant az MTV Headbangers Ball műsorában.^[7] A dalt gyakran játszotta a Los Angelesi KNAC rádióállomás is, csakúgy mint a War féle Low Rider feldolgozást. A Toxic Waltz hamarosan a rajongók kedvencévé vált, mely máig a koncertprogram nélkülözhetetlen darabja. A ma már thrash metal klasszikusnak számító albumot mind a rajongók mind a sajtó kedvezően fogadta. A Metal Reviews kritikája szerint Gary Holt a thrash metal Tony Iommija, utalva erre kifogyhatatlannak tűnő riffjeire és azok színvonalára, hozzátéve, hogy a Rick Hunolttal alkotott párosuk messzemenően átlag feletti.^[8] Eduardo Rivadavia az AllMusic kritikusa dicsérte az album gondosan kidolgozott zenei anyagát, hozzátéve, hogy az album hiába jelenti az Exodus egyik csúcsalkotását, még így sem részesülnek olyan elismerésben, mint a Metallica, a Slayer vagy az Anthrax.^[5]

Az albumot népszerűsítő turné Európában indult a Nuclear Assault és az Acid Reign társaságában.^[9] 1989 tavaszán vette kezdetét az a Headbangers Ball által fémjelzett koncertsorozat, melynek során a Helloween és az Anthrax voltak a partnereik. 1989 tavaszán egy önálló koncertsorozat következett Észak-Amerika városaiban, olyan előzenekarokkal, mint a Sick of It All a Forbidden, a Faith or Fear, a Dead Orchestra vagy a Wehrmacht.^[9] A turné 1989. július 14-én a San Francisco városában található The Filmore-ban ért véget, mely koncert rögzítésre is került. A felvételeket két évvel később Good Friendly Violent Fun címmel jelentették meg.

Az összes szám szerzője Gary Holt, kivéve a két feldolgozás dalt..

• Steve Souza – ének
• Gary Holt – gitár
• Rick Hunolt – gitár
• Rob McKillop – basszusgitár
• Tom Hunting – dob
• Dov Christopher – lemezt indító monológ és szájharmonika a Cajun Hell dalban.
• Brian Mantilla – ütőhangszerek a Low Rider dalban.

• Producer és keverés: Gary Holt, Rick Hunolt, Marc Senesac, Chad Munsey (keverési asszisztens)
• Felvétel és keverés: Marc Senesac és David Plank
• Maszter: Bernie Grundman