Földmegfigyelés

Az elektromágneses sugárzásnak alapvető tulajdonsága a frekvencia. A rövid hullámhosszú (gamma- és röntgen) sugárzástól a hosszú hullámhosszú (mikrohullámú és rádióhullámú) sugárzások összessége alkotja az elektromágneses spektrumot vagy színképet.

Mielőtt a távérzékeléshez használt sugárzás eléri a földfelszínt, keresztülhalad a légkörön, és az atmoszférában található gázokkal és részecskékkel kölcsönhatásba kerül a beérkező fény és sugárzás, melynek két típusa lehet: szóródás és elnyelődés.

 

Az űrbeli megfigyeléshez és adatgyűjtéshez az elektromágneses spektrumnak csak azok a részei használhatók, melyeket nem befolyásolnak az említett hatások. Ezeket légköri ablakoknak nevezzük. Az a sugárzás, ami nem abszorbeálódik és nem szóródik szét, eléri a földfelszínt és három lehetséges formában kölcsönhatásba kerül vele: a sugárzást elnyeli, áthalad rajta vagy visszaverődik róla. Ezek egymáshoz viszonyított aránya a hullámhossztól és a felszín anyagától függ. A földmegfigyelés során a legfontosabb a visszavert sugárzás érzékelése, mérése. A reflektancia két szélsőséges forma között változhat: tökéletes és diffúz visszaverődés.^[1]

 

A visszaverődés mértéke és formája szintén a felszín vagy a megfigyelt tárgy anyagától, tulajdonságaitól függ.

Távérzékelt fényképes adatok úgy készülnek, hogy a tárgyról visszaverődő közvetlen sugárzást veszik filmre. A hullámhosszok tartománya, amelyet a fényképező eszközök érzékelnek, korlátozottak a kamerában található film és a szűrő érzékenysége által. A film spektrális érzékenységének tartománya az ultraibolyától (UV) az infravörösig terjedhet. Szűrőket is használnak a különböző filmtípusokkal közösen, azért, hogy leszűkítsék a felvételre kerülő hullámhossztartományt, vagy hogy csökkentsék a légköri háttérsugárzást. A többsávos kamerákat, amelyek egyidejűleg rögzítenek több felvételt ugyanazon tárgyról, többsávos (multi-spectral) képek előállítására használják. Az ilyen kamerák különböző film és szűrő kombinációkat használnak a különböző hullámhossztartományok rögzítésére. A film lehet egy spektrális sávra érzékeny (mint az egyrétegű fekete-fehér filmek) vagy többre (mint a három rétegű színes filmek). A négy filmtípus, amelyeket űrfelvételeknél használhatnak, a következők:

• Fekete-fehér a látható tartományban (pánkromatikus)
  • 'térképező' (mapping) film – nagyjából egyforma érzékenységű az összes látható tartományra. Sokszor a filmet egy ’mínusz-kék’ (minus-blue – kéket elnyelő) szűrővel együtt használják, hogy kiszűrjék a légköri háttérsugárzást az elektromágneses spektrum kék végéről.
  • ’felderítő’ (reconnaissance) film – kevésbé érzékeny a kék hullámhossztartományra, így kisebb a légköri zaj.
• Fekete-fehér a közeli infravörös tartományban
• Színes a látható tartományban
• Hamis színes a közeli infravörös tartományban^[2]

Az adatoknak digitális vagy numerikus formátumban kell lenniük ahhoz, hogy egy számítógép feldolgozhassa. A digitális képen a színek számok formájában vannak jelen. A grid (vagy valamelyik másik leképezési) mintát használják arra, hogy rögzítsék a kép színeit, minden egyes cella egy vagy több színkódból áll.A digitális érzékelők közvetlenül szám formátumban rögzítik a sugárzást. A legtöbb esetben a nulla a semmilyen (vagy a legkisebb érzékelhető) sugárzást rögzíti, és a legnagyobb rögzíthető szám a legnagyobb sugárzási szintet jelenti. A legtöbb távérzékelt képnél ez a legmagasabb sugárzási szint a 255-ös számhoz van rendelve. Ezzel a felbontással 256 különböző fényintenzitású színt lehet rögzíteni a digitális képen.^[3]

A szenzorok az érzékelés módja szerint 2 csoportba sorolhatók:

• passzív: az energia, ami az érzékelt sugárzáshoz szükséges, külső forrásból származik – pl. a Napból –, az érzékelő a visszavert sugárzást rögzíti
• aktív: az energiát, amit az érzékelő rendszeren belül generálnak, kívülre irányítják, és a visszatérő energiatöredéket mérik meg (a radar egy példa rá)

 

• Nem képalkotó

Megméri a célterület összes pontján a sugárzást, feldolgozza, és jelenti az eredményt egy elektromos jelerősség vagy valamely más mennyiségi érték formájában. Ilyen érzékelők lehetnek:

• • Mikrohullámú (radiométer)
  • Mágneses
  • Gravitációmérő
  • Fourier-spektrométer
  • egyéb

• Képalkotó (kamera)

A felszabaduló elektronok ionizálnak egy anyagot, mint pl. ezüst (Ag) a filmen, és mivel a cél minden egyes pontjához köthető sugárzás, az eredmény egy kép lesz. A kamerák típusai a fény tartományai alapján a következők lehetnek:

• • Monokróm (egyszínű)
  • Színes a látható tartományban
  • Infravörös
  • Hamis színes az infravörös tartományban
  • egyéb

• Képalkotó

A felszabaduló elektronok egy képalkotó eszközre hatnak, mint pl. TV vagy számítógép-monitor, oszcilloszkóp vagy elektromos érzékelők

• • Image plane scanning
    • TV camera
    • Solid scanner
  • Object plane scanning
    • Többsávos letapogatórendszer (Multispectral Scanner (MSS))

A többsávos letapogatórendszer, ahogy a neve is mutatja, egy olyan távérzékelő eszköz, amely a sugárzást több különböző hullámhosszon méri, ezek a látható, közel-infravörös, közép-infravörös, és termális-infravörös tartományai az elektromágneses spektrumnak. Mivel a hullámhosszakat ezekben a tartományokban jelentősen befolyásolják a légköri zajok, ezeknek az eszközöknek a hasznossága a földmegfigyelésben korlátozottak lehetnek a légköri viszonyok által. Az MSS eszközök digitálisan rögzítik az észlelt sugárzást több meghatározott hullámhossz ’csatornában’ vagy ’sávban’. Az elve ennek a rögzítési módszernek ugyanaz, mint a kameráknál a szűrők használata a korlátozott hullámhossztartomány felvétele érdekében. Például, ha megfelelő szűrőt használunk, hogy a kék fényt rögzíthessük, egy teljesen piros tárgy feketén jelenik meg, mert csak a kék fény megy át a szűrőn a film felvételekor.

• • • mikrohullámú radiométer

Ezek a passzív érzékelők rövidebb hullámhossztartományban dolgoznak, legfeljebb 300 mm-ig, a mikrohullámú tartomány termál sugárzását mérik. A hullámhosszok azon tartománya, amelyet a mikrohullámú radiométer érzékel, a Föld energiaspektrumának alacsonyabb energia-tartományú részével egyezik meg. A passzív sugárzás intenzitása függ a tárgy hőmérsékletétől, a beeső sugárzástól, a kisugárzástól, visszaverődéstől és a törésmutatótól. Mivel ezek az érzékelők viszonylag alacsony energiaszinten dolgoznak, a képek zajosak, így rosszabb felbontásúak is és összetettebb feldolgozást igényelnek.

A passzív mikrohullámú radiométert általában a tengerjég, valamint egyéb tengeri tulajdonságok, mint pl. felszíni szél, jégkiterjedés és esőviszonyok térképezésére használják. Napjainkban több új érzékelőt is fejlesztenek speciálisan erre a fontos területre.

A mikrohullámú érzékelőrendszereknek, mindegy hogy aktívak vagy passzívak, fontos szerepük van a globális klíma és időjárás rendszer tanulmányokban. Ezeknek az adatait máris felhasználták a meteorológia és az óceánkutatás számos területén, valamint az újabb kutatások a szárazföldi alkalmazásokra is kiterjednek.

A radar térbeli helyzet és távolság meghatározására alkalmas műszer. A kisugárzott, majd visszavert mikrohullámú jel visszaérkezési idejét mérve meghatározható az objektum távolsága a műszertől. A mikrohullámú tartomány több sávra osztható, amelyek különböző jelenségek vizsgálatára alkalmasak.^[4]

A mikrohullám egyenes vonalban terjed, a légköri hatások – mint a pára, felhőzet vagy a csapadék – csillapítják.

• Nem képalkotó
  • Mikrohullámú radiométer
  • Mikrohullámú magasságmérő

Az aktív mikrohullámú mérőműszerek radar műszereken alapulnak.

A radaros magasságmérés egy technika, amely a felszín feletti magasságot tudja mérni, a rádió-magasságmérő segítségével. A működési elve az, hogy a radar kibocsát egy hullámot, majd ez a hullám visszaverődik a felszínről, és ezt a visszaérkező hullámot értékeli ki. A radaros magasságmérés a földfelszín magasságára vonatkozó mérési adatokat szolgáltat, amelyek segítségével meg lehet határozni a tengeri jégtakaró kiterjedését, az óceán kisléptékű felszíni különbségeit, valamint a szélsebességet. A fontosabb műholdakon található magasságmérők:

• • • ERS 1 és 2: Ku-sávú (13,8 GHz) rádió-magasságmérő, amelyet az Európai Távérzékelő Műholdon (ERS 1 és 2) 1991. július 17-én és 1995. április 21-én lőttek fel.
    • GEOSAT Ku-sávú (13,5 GHz) rádió-magasságmérő, amelyet a GEOSAT műholdon 1985. február 12-én lőttek fel.
    • Seasat: Ku-sávú (13,5 GHz) rádió-magasságmérő, amelyet a Seasat műholdon 1978. június 27-én lőttek fel.
    • TOPEX/Poseidon: Ku-sávú (13,6 GHz) és C-sávú (5,3 GHz) dupla frekvenciájú Topex radar, amelyet a TOPEX/Poseidon felületén 1992. augusztus 2-án lőttek fel.
    • CryoSat-2: SILAR

• • Lézeres vízmélységmérő
  • Lézeres távolságmérő

• Képalkotó
  • Image plane scanning
    • PPAR (Passive phased array radar)
  • Object plane scanning
    • RAR (Real aperture radar)
    • SAR (Synthetic aperture radar): az érzékelő, ahogy halad a pályáján, minden megfigyelt pontot lát elölről, felülről és hátrafelé visszatekintve, amíg ez a pont beleesik a sugárnyalábba. Utólagos digitális adatfeldolgozással az utazási idő és a jelek kibocsátási ideje alapján határozható meg a visszaverési pont képe.

A ismeret-orientált föld megfigyelési rendszer (KEO – Knowledge-centric Earth Observation) jelenleg a világ legnagyobb nyilvános távérzékelési adatfeldolgozó rendszere.

A három kulcsszó: a „nyilvános”, a „távérzékelési” és az „adatfeldolgozó” kifejezések érzékeltetik, hogy egy komplex és integrativitásra törekvő rendszerbe nyerhetnek betekintést az alkalmazók. Az adatok hozzáférhetőségének megkönnyítésével, feldolgozásuk és interpretációjuk automatizálásával a KEO úttörő lehetőségeket nyújt a tudományos kutatások és az alkalmazói fejlesztések számára egyaránt.^[5]

Az egészen egyszerű elemzések elvégzése mellett a folyamattervezés eszközével komplex döntéstámogatói rendszerek alakíthatók ki a KEO rendszer segítségével.^[6]

Bővebben: Légi fotó

A légi fényképezés célja a földfelszín levegőből történő fényképezése.^[7] Ezek a fotók általában repülőgépre vagy helikopterre szerelt kamerával készülnek.

A kamera tengelyállása többféle lehet: fekvő, erősen ferde, ferde, függőleges. A függőleges tengelyállású kamerával készült képeket ortofotó-nak is nevezik.

 

Az egymás után készülő légifotók között legalább 60%-os átfedés szükséges, illetve a felette lévő sávból kb. 20–30%. A repülés pontos adatait és körülményeit minden fényképen keretjelek rögzítik:

• repülési magasság
• a kép sorszáma
• fókusztávolság
• óra
• illesztő jel
• szelencés libella: jelzi, hogy mennyire függőleges tengelyállásból készült a felvétel

Torzulások a légi fényképen:

• perspektív (látszati): függőlegestől eltérő optikai tengely esetén keletkezik ilyen torzulás, ennek mértéke a kép minden pontján eltérő irányú és nagyságú
• magasságkülönbségből eredő: a képen látható függőleges tárgyak a kép belseje felől látszólag kifelé dőlnek, ennek mértéke egyenes arányban van a tárgyak magasságával és mélységével, illetve a kép közepétől való távolságukkal

 

A légifényképek felhasználása

• fotogrammetria: a légifotók mérhető, műszaki tartalmát hasznosítja, ennek segítségével például térképeket lehet létrehozni
• légifénykép-interpretálás: komplex vizsgálat, mely kiterjed a fénykép paramétereire, a fotó belső tartalmára, a lefényképezett tájra, objektumra, ehhez jó minőségű légi fotók szükségesek. Elemezhető:
  • tónusok: színes, szürke – nedvességtartalomra, felszín szerkezetére lehet ezek alapján következtetni
  • színek, színárnyalatok
  • árnyékhatás – erdők és felhőzet vizsgálata

Bővebben: műhold

Bővebben: műholdfelvétel

Az érzékelő és a felszín meghatározza, hogy a mekkora területről történhet az adatgyűjtés, illetve a gyűjtött adatok mennyire részletesek. Az űrfelvételeken felismerhető legkisebb részletek az érzékelő térbeli felbontásától függenek. Minden műholdkép alapegysége a pixel, a térbeli felbontás tehát attól függ, hogy egy pixel mekkora területnek felel meg.

 

A műholdak érzékelőberendezései egy-egy hullámhossz-tartományban készítenek felvételeket, ezeket sávoknak nevezik. A spektrális felbontás azt jelenti, hogy egyidejűleg hány képsávban készülnek felvételek: pankromatikus: 1 sáv, multispektrális: 3–20 sáv, hiperspektrális: 20–300 sáv.

Az érzékelők radiometriai felbontásától függ, hogy a visszavert sugárzás változásait mekkora mértékben tudja megkülönböztetni, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a képet alkotó pixelek hányféle színárnyalatot vehetnek fel.

Egy adott földrajzi hely két egymást követő megfigyelése között eltelt idő, vagyis a visszatérési idő.

 

Amerikai földmegfigyelő és erőforrás-kutató műholdcsalád. Napjainkra a Landsat-program 7 műholdat számlál.^[10][11]

kép	név	fellövés	üzemelés vége	műszerek és sávkiosztás	felbontás (m)	keringési magasság (km)	visszatérési idő (nap)	adattovábbítás sebessége (Mbps)	működés
	Landsat 1	1972.07.23.	1978.01.06.	TV kamera (1–3), MSS (4–7)	80	917	18	15
	Landsat 2	1975.01.22.	1982.02.25.	TV kamera (1–3), MSS (4–7)	80	917	18	15
	Landsat 3	1978.03.05.	1983.03.31.	TV kamera (1–3), MSS (4–7)	30	917	18	15
	Landsat 4	1982.07.16.	2001	MSS (1–4), TM (1–7)	30	705	16	85
	Landsat 5	1984.03.01.	aktív	MSS (1–4), TM (1–7)	30	705	16	85
	Landsat 6	1993.10.05.	1993.10.05.	ETM (1–8)	30/120	705	16	85
	Landsat 7	1999.04.12.	aktív	ETM+ (1–8)	15/30/60	705	16	150

A Landsat TM szenzor sávjainak alkalmazási területei:

sávok	hullámhossz (µm)	elnevezés	alkalmazás	kép
1	0,45–0,52	kék	tengerparti vizek, vízpartok elemzése, víztestek felszíni rétegének vizsgálata, talaj és növényzet megkülönböztetése, talaj- és vegetáció térképezés
2	0,52–0,60	zöld	klorofill A és B megkülönböztetése
3	0,63–0,69	vörös	klorofill abszorpciós csatorna
4	0,76–0,90	közeli infravörös	vegetációtérképezés, biomasszamérés, víztestek lehatárolása
5	1,55–1,75	közép infravörös	vegetáció és talaj nedvességének meghatározása, hó és felhő elkülönítése
6	10,4–12,5	termál infravörös	talaj nedvességtartalmának mérése, hőtérképezés, vegetációstressz analízis
7	2,08–2,35	közép infravörös	kőzettípusok elkülönítése, hidrotermális térképezés

Francia erőforrás-kutató műholdsorozat.^[12]

kép	név	fellövés	pankromatikus sáv (µm)	B1 sáv (µm)	B2 sáv (µm)	B3 sáv (µm)	B4 sáv (µm)	felbontás (m)
	SPOT1	1986.02.22.	0,51–0,73	0,50–0,59	0,61–0,68	0,79–0,89	–	10/20
	SPOT2	1990.01.22.	0,51–0,73	0,50–0,59	0,61–0,68	0,79–0,89	–	10/20
	SPOT3	1993.09.26.	0,51–0,73	0,50–0,59	0,61–0,68	0,79–0,89	–	10/20
	SPOT4	1998.03.24.	0,61–0,68	0,50–0,59	0,61–0,68	0,79–0,89	1,58–1,73	10/20
	SPOT5	2002.05.04.	0,61–0,68	0,50–0,59	0,61–0,68	0,79–0,89	1,58–1,73	5/10/20
	alkalmazás		szerkezet, vonalas elemek	növényzet, sekély víztestek	növényzeti típusok	növényfajták, humusztartalom	mezőgazdaság, földtudomány

Indiai erőforrás-kutató műholdcsalád.

Az ESA (Európai Űrügynökség) első földmegfigyelő műholdjai.^[13]

név	kép	fellövés	üzemelés vége	szenzorok	alkalmazás	eredmények
ERS-1		1991.17.17.	2000.03.10.	RA (Radar Altimeter), ATSR-1 (Along-Track Scanning Radiometer), SAR (synthetic aperture radar), Wind Scatterometer, MWR (Microwave Radiometer)	tengerek, felhők hőmérsékletének mérése, légköri nedvességtartalom, szélsebesség, szélirány megfigyelése, tengerek hullámzásának vizsgálata, sarki jégtakaró kutatása
ERS-2		1995.04.21.		RA (Radar Altimeter), ATSR-2 (Along-Track Scanning Radiometer), SAR (synthetic aperture radar), Wind Scatterometer, MWR (Microwave Radiometer), GOME (Global Ozone Monitoring Experiment)	lásd ERS-1, újabb funkciók: klorofill és vegetáció vizsgálat

Az ESA (Európai Űrügynökség) földmegfigyelő műholdja, 2002.03.01-én állították pályára. Számos földmegfigyelő érzékelő-berendezéssel szerelték fel.^[14] Öt évvel a tervezett élettartama után, 2012. április 8-án megszakadt vele a kapcsolat.^[15]

kép	szenzor	teljes név	típus	alkalmazás	kép
	ASAR	Advanced Synthetic Aperture Radar	térképező radar	felszínborítás-térképezés
	GOMOS	Global Ozone Monitoring by Occultation of Stars	spektrométer	globális ózon- és üvegházgáz térképezés
	MERIS	Medium Resolution Imaging Spectrometer	multispektrális szenzor	felszíni vizek megfigyelése, vegetáció felmérés, topográfia
	MWR	Microwave Radiometer	mikrohullámú radiométer	vízgőztartalom, talajnedvesség mérés, jégmegfigyelés
	RA-2	Radar Altimeter 2	radaros magasságmérő	domborzat térképezése, felszíni vízállás mérés, jégmegfigyelés és monitoring
	SCIAMACHY	Scanning Imaging Absorption Spectrometer for Atmospheric Cartography	képalkotó spektrométer	globális légkörmegfigyelés, troposzférikus és sztratoszférikus gázok mérése
	MIPAS	Michelson Interferometer for Passive Atmospheric Sounding	interferométer	légkörkémiai megfigyelések, szennyezőanyagok mérése
	AATRS	Advanced Along Track Scanning Radiometer	radiométer	felszínhőmérséklet mérése
	DORIS	Doppler Orbitography and Radio-positioning Integrated by Satellite	Doppler-hatáson alapuló helyzetmeghatározó rendszer	pályaadatok, pontos helyzetmeghatározás
	LRR	Laser Retro-Reflector	lézer	pozíciómeghatározás elősegítése

műhold neve	kép	fellövés	szenzorok és alkalmazás	eredmények
Geosat		1985.03.12.	Radar Altimeter: 5 cm-es pontosság, tengeri gravitációs mező mérése, vízszintváltozást okozó tényezők megfigyelése (cunami, hurrikán, áramlások, ár-apály)
Seasat		1978.06.26.	Radar Altimeter: magasságmérés, Microwave Scatterometer: szélsebesség, szélirány mérése, Microwave Radiometer: vízfelszín hőmérsékletének mérése, Visible and Infrared Radiometer: felhőzet, szárazföld, vízfelületek megkülönböztetése, Synthetic Aperture Radar: tengeri jég megfigyelése
Terra		1999.12.18.	ASTER (Advanced Spaceborne Thermal Emission and Reflection Radiometer), CERES (Clouds and the Earth's Radiant Energy System), MISR (Multi-angle Imaging SpectroRadiometer), MODIS (Moderate-resolution Imaging Spectroradiometer), MOPITT (Measurements of Pollution in the Troposphere): környezeti monitoring, klímaváltozás kutatása[16]
Aqua		2002.05.04.	AMSR-E (Advanced Microwave Scanning Radiometer-EOS): felhőzet tulajdonságainak megfigyelése, tengerfelszíni vízhőmérséklet, szélsebesség mérése, hó és jég felületek detektálása, MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer): felhőmegfigyelés, légköri aeroszolok mérése, felszínborítás, tűz és vulkánok figyelése, AMSU-A (Advanced Microwave Sounding Unit): légköri hőmérséklet, páratartalom mérése, AIRS (Atmospheric Infrared Sounder): légköri hőmérséklet, páratartalom, felszíni és vízhőmérséklet mérése, HSB (Humidity Sounder for Brazil): légköri páratartalom, CERES (Clouds and the Earth's Radiant Energy System)[17]

műhold	fellövés	pankromatikus felbontás (m)	multispektrális felbontás (m)	egyéb szenzorok	felvétel
IKONOS[18]	1999.09.24.	0,80	4,00
OrbView-2	1997			SeaWiFS
OrbView-3[19]	2003	1,00	4,00
GeoEye-1[20]	2008.09.06.	0,41	1,65
GeoEye-2	terv: 2011 vagy 2012	0,25
QuickBird[21]	2001.10.18.	0,60	2,40
WorldView-1[22]	2007.09.18.	0,50	–
WorldView-2[23]	2009.10.08.	0,46	1,84
EROS A	2000.12.05.	1,80
EROS B	2006.04.25.	0,70
Kompsat-2[24]	2006.07.28.	1,00	4,00

 

A radaros távérzékelési eszközök az általuk kibocsátott hullámok visszaverődését mérik. A visszaverődés intenzitása alapján általában szürkeárnyalatos skálát használva ábrázolják a radarképet.

• radarképen fekete felületek: sima felszínek, nyugodt vizű régiók, mert ezek gyakorlatilag tükörként viselkednek (tökéletes a visszaverődés), a beeső sugárzás nem az érzékelő antenna irányába verődik vissza
• radarképen világos felületek: durva, érdes felszínek – olyan felszíni változások, melyek mérete hasonló a radar által kibocsátott hullámhosszhoz – (diffúz visszaverődés), szögletes objektumok (a sarokhatás miatt dupla visszaverődés)

A fémből készült objektumok is fényesen jelennek meg a radarfelvételeken, mivel nagy a dielektromos állandójuk. A talaj vagy a vegetáció nedvességtartalma is felerősíti a visszaverődés mértékét. A radarhullámok fontos tulajdonsága a polarizáció: mely síkban rezegnek a kibocsátott hullámok.

• vízszintes (HH)
• függőleges (VV)
• keresztpolarizált (HV, VH)

műhold	kép	sáv	hullámhossz (cm)	alkalmazás	kép
AIRSAR[25]		P	~65	erdők megfigyelése
JERS–1[26]		L	23,5	geológia, mocsarak, gleccserek megfigyelése
Almaz–1[27]		S	~10	légköri mozgások, csapadék megfigyelése
ERS–1[28]		C	5,66	kisebb tárgyak, növényzet megfigyelése, adatgyűjtés domborzati modellekhez
RADARSAT–1,2[29][30][31]		C	5,66	kisebb tárgyak, növényzet megfigyelése, adatgyűjtés domborzati modellekhez
ENVISAT		C	5,66	kisebb tárgyak, növényzet megfigyelése, adatgyűjtés domborzati modellekhez
RISAT–1		C	5,66	kisebb tárgyak, növényzet megfigyelése, adatgyűjtés domborzati modellekhez
TerraSAR-X[32]		X	~3	térképezés, földhasználat-változás, tengerek és tengeri jég, gleccserek és hótakaró megfigyelése[33]
TanDEM-X[34]		X	~3	adatgyűjtés domborzati modellekhez
CosmoSkyMed[35]		X	~3	óceáni mozgások megfigyelése, adatgyűjtés domborzati modellekhez
katonai műholdak		K	~1,2	hólefedettség

• Távérzékelés

• BA Harrison, DLB Jupp: Introduction to Remotely Sensed Data (htm). [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
• Dr. Nicholas Short: Remote Sensing Tutorial (html). [2009. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
• CEOS EO Handbook (htm). (Hozzáférés: 2007. május 25.)
• FÖMI: űrfelvételek (htm). [2009. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 20.)
• Távérzékelés (Szent István Egyetem (htm). [2010. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
• Földmérő tudástár (html). (Hozzáférés: 2010. május 25.)
• FÖMI Távérzékelés oktatóanyag. [2010. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
• GeoAdat: Földmegfigyelés – letölthető oktatóanyag. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 1.)