Ex lex
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ex lex latin, jogi kifejezés. Jelentése: törvényen kívüli, törvény által nem szabályozott viszony, állapot, helyzet.
A magyar történelemben a Horthy-rendszer időszakában ilyen állapotnak tekintették az 1918-19-es Népköztársaság és Tanácsköztársaság időszakát.
Példa az ex lex állapotra
szerkesztésA magyar törvényalkotási folyamatban (az Alkotmány [1949/XX.] által szabályozva) a köztársasági elnöknek küldik meg a parlamentben elfogadott törvényjavaslatot. A köztársasági elnök egy alkalommal visszaküldheti megfontolásra ezt a javaslatot. Ha nem teszi ezt meg, akkor alá kell írnia és ki kell hirdetnie a törvényt. Azonban egy harmadik lehetőség választása esetén (pl.: nem nyúl hozzá a törvényhez) ex lex állapot következik be. A törvény előírja ugyanis az államfő kötelességeit, azoknak megszegése esetén viszont nem tartalmaz szankciókat. Az adott törvény így nem léphet hatályba, hiába a parlamenti támogatottság. Az államfőnek a kötelességszegése pedig automatikusan, jog szerint nem jár semmiféle tényleges szankcióval (pl.: bírósági eljárás, leváltás stb.).
Az ex lex gyakorlati haszna
szerkesztésA fenti példából levezethető, hogy az ex lex állapot egy tudatosan beépített jogi formula. Hiszen szankciót írni ehhez bármikor lehet, mégis tudatosan kerülik ezt. Az ex lex állapot itt ugyanis – kis túlzással – vészfékként üzemel, a demokratikus, jogállami rendszer utolsó „mentsvára”. Az államfő a demokrácia védelme érdekében alkalmazhatja ezt, ha szükségesnek ítéli.