Enolok

Az enolok olyan szénvegyületek, amelyekben egy hidroxilcsoport egy telítetlen szénatomhoz fűződik (>C=C(OH)-) – alkének hidroxilcsoporttal. Az enol-forma valójában az oxo-forma (>CH-CO-) tautomerje, azzal egyensúlyi elegyet alkot.

A legtöbb vegyület esetében az enol-alak mennyisége kicsi (pl. az acetecetészternél (CH₃COCH₂COOC₂H₅⇌CH₃-C(OH)=CH-COO-C₂H₅) az enol-forma 7%-ot, míg az oxo-forma 93%-ot tesz ki^[1]), de vannak erősen enolizált vegyületek is (pl. az 1,3-trifenil-1,3-dioxo-propán (C₆H₅-CO-CH₂-CO-C₆H₅) és a legtöbb 1,3-diketon (R-CO-CH₂-CO-R)). Az enolok savas jellegűek, híg lúgoldatokban nátriumsóként feloldódnak, vas(III)-kloriddal színes vas(III)-sót adnak.