Egyenes kieséses rendszer

Feltételezve, hogy a mérkőzéseknek két résztvevője van, akkor ${\displaystyle r}$  résztvevő esetén ${\displaystyle f=\left\lceil \log _{2}r\right\rceil }$  forduló szükséges, vagy ha ${\displaystyle f}$  forduló van, akkor ${\displaystyle r=2^{f}}$  résztvevő szükséges.

Általában a résztvevők száma kettő valamelyik hatványával egyenlő, például a teniszben a Grand Slam tornákon 128 játékos vesz részt, így mindegyik játékosnak ugyanannyi mérkőzést kell játszania a torna megnyeréséhez. Ha mégsem kettőhatvány a résztvevők száma, akkor az első fordulóban ${\displaystyle 2^{f}-r}$  résztvevő erőnyerő lesz.

A párosítások (az ágrajz) a torna előtt is ismert lehet, azonban előfordulhat, hogy az előző forduló alapján alakul ki a következő forduló párosítása.

Bővebben: Kiemelés

A párosításokat véletlenszerűen, sorsolás útján is meghatározhatják, ekkor a két legmagasabban kiemelt csapat akár az első fordulóban is megmérkőzhet. Sorsoláskor általában már a sorsolásra határoznak meg valamilyen szempont alapján kiemelt résztvevőket.

A kiemelést az egyenes kieséses szakaszt megelőző forduló eredményéhez, korábbi tornák teljesítményei, vagy ranglista alapján is meghatározhatják. Ilyenkor általában a két legmagasabban kiemelt résztvevő külön ágra kerül, azaz a döntőig nem mérkőzhetnek egymással.

Példák

• A labdarúgó-világbajnokság egyenes kieséses szakasz párosításai már a torna előtt ismertek, csoport és helyezés szerint.^[1]
• Az UEFA-bajnokok ligájában az egyenes kieséses szakasz mindegyik fordulóját sorsolják. Az első fordulóban (nyolcaddöntő) a csoportkör első helyezettjei a kiemeltek, azaz ők nem játszhatnak egymással a nyolcaddöntőben. További egyedi szabály, hogy azonos nemzetbeli csapatok nem játszhatnak egymással a nyolcaddöntőben.^[2]
• Az NFL-ben a főcsoport-elődöntő párosítását az előző forduló továbbjutóinak kiemelése szerint állapítják meg.^[3]

Számos tornán játszanak mérkőzést a harmadik helyért, és sok sportágban előfordul, hogy mindegyik helyezésért külön mérkőzéseket játszanak. Az is előfordul, hogy sem a harmadik helyért, sem a további helyezésekért nem játszanak mérkőzéseket. Ilyenkor a két elődöntőst bronzérmesnek tekintik, a további helyezéseket pedig vagy nem állapítják meg hivatalosan, vagy egy adott fordulóban kiesett mindegyik résztvevő azonos helyen végez, vagy az azonos fordulóban kiesettek helyezéseit valamilyen szempont szerint határozzák meg.

A további helyekért is játszhatnak helyosztó mérkőzéseket. Legjellemzőbben az olimpián fordul elő, hogy az 5–8., esetleg a 9–12. helyekért is megmérkőznek. A párosítás ugyanaz mint a „főágon”, csak a helyosztókon a vesztesek szerepelnek tovább.

Példák

• A labdarúgó-világbajnokságon játszanak mérkőzést a harmadik helyért.^[1] A labdarúgó-Európa-bajnokságon 1980 óta nincs bronzmérkőzés, itt a két elődöntőst harmadik helyezettnek tekintik.^[4]
• 1952 óta az olimpiákon az ökölvívás versenyszámaiban sem mérkőznek a harmadik helyért, mindkét elődöntős bronzérmes (ennek részben egészségvédelmi okai vannak, hiszen az elődöntőben akár kiütéses vereséget is szenvedhet a versenyző).

A fordulók elnevezései általában a következő táblázatban olvasható. A résztvevők számának függvényében számozzák a fordulókat növekvő sorrendben.

Az egyenes kieséses rendszerben a résztvevők nagy száma kevés forduló alatt lecsökken. 32 résztvevő esetén körmérkőzésekkel 31 fordulót kellene tartani, viszont az egyenes kieséses rendszerben csak 5 forduló szükséges.

Hátrány, hogy számos résztvevő (esetleg köztük jobbnak tartottak is) néhány mérkőzés után kieshetnek. Ennek kiküszöbölésére létezik a vigaszágas kieséses rendszer, ahol egy résztvevő egy vereséggel még teljes értékű győztes lehet.