Dunajó
Dunajó (szlovákul Dunajov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
| Dunajó (Dunajov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1498 | ||
| Polgármester | Milada Chlastáková | ||
| Irányítószám | 023 02 (pošta Krásno nad Kysucou) | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1136 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 190 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 378 m | ||
| Terület | 6,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 21′ 38″, k. h. 18° 49′ 18″49.360556°N 18.821667°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 38″, k. h. 18° 49′ 18″49.360556°N 18.821667°E | |||
| Dunajó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunajó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésZsolnától 18 km-re északkeletre fekszik.
Története
szerkesztésA község területén már a 9. században szláv település volt.
A mai falut 1498-ban említik először. 1582-ben a budatíni váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 7 ház állt a faluban. Lakói ősidők óta mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. A 18-19. században lakói nagy része drótozásból élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUNAJEV. vagy Dunajov. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Okhodnitzának szomszédságában, mellynek filiája, Kis Úttza mellett, Kit Úttza Újhelytöl egy mértföldnyire, a’ Budaténi uradalomban, határbéli földgyének soványsága miatt, harmadik Osztálybéli.”[2]
1850-ben 647 lakosa volt. A falu egyházilag az ösvényesi plébániához tartozott.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dunajov, Trencsén m. tót falu, a Kisucza vize meleltt, a Sziléziába vivő országutban. Számlál 647 kath. lak. Vendégfogadó s fakereskedés. F. u. gr. Csáky István örökösei. Ut. p. Csácza.”[3]
Fejlődésében sokat lendített a Kassáról Csehországba menő vasútvonal kiépülése a 19. század végén. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 530, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 903 lakosából 891 szlovák volt.
2011-ben 1149 lakosából 1100 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztés- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma az 1990-es években épült.
- A községben egy, a 19. század végén épített kápolna is áll.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 8.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
szerkesztés- Hivatalos oldal
- Dunajó Szlovákia térképén
- Dunajó története évszámokban. kysuckyregion.sko, 2004. szeptember 2. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 2.)
- Községinfó