Déri Miksa

Gazdag kereskedő család leszármazottja. Tanulmányait a budapesti Műegyetem Mérnöki karán és a bécsi műegyetemen végezte, ahol vízépítő mérnöki oklevelet szerzett 1877-ben. Az egyetem befejeztével Budapesten és Szegeden a Folyammérnöki Hivatalban dolgozott, részt vett a Duna és a Tisza szabályozási terveinek elkészítésében. Ezzel párhuzamosan elektrotechnikai kérdésekkel foglalkozott, s ennek révén ismerkedett meg Zipernowsky Károllyal 1882-ben, és a Ganz gyár elektrotechnikai osztályára került. A két feltaláló első közös munkája egy SW típusú generátorként és motorként is üzemeltethető, öngerjesztésű váltakozó áramú gép volt, amelyet 1883-ban kezdtek el gyártani. 1883-tól a villamossági osztály bécsi képviselője volt.

Mechwart Andrással is dolgozott, akivel együtt alkották meg azt a motort, ami a Keleti pályaudvar világítását szolgálta.

1885-ben Bláthy Ottó Titusszal hárman közösen alkották meg az első energiaátvitelre alkalmas transzformátort, az "indukciós készülékeken nyugvó erőátviteli és elosztási rendszert", amelyen a kísérleti munka oroszlánrészét ő végezte. Ezt a szerkezetet ZBD néven ismerte meg a világ. (Zipernowsky-Déri-Bláthy) Ez a példány 100 V fölötti transzformátor volt. Bemutatták a műegyetemen, és az 1896-os párizsi világkiállításon is. Az akkori mérések 98%-os hatásfokot mértek. Ezzel a transzformátorral végre lehetséges volt az elektromos áramot nagy távolságra is szállítani.

1889-ben Bécs világításának koncesszióját a Ganz nyerte el, és az Union Bankkal közösen alapította meg a Nemzetközi Villamossági Részvénytársaságot. Déri Miksa ennek kötelékébe lépett, és igazgatóként ő szervezte meg és rendezte be a bécsi villamos erőművet.

1892-ben a Ganz gyár megépítette a Rómától 26 km-re lévő Tivoli vízi erőművet, és távvezetéket.

1897-ben szabadalmaztatta az örvényáramú fékrendszerét.

1898-ban egyfázisú repulziós motorként induló felvonómotort dolgozott ki, mely felgyorsulás után aszinkron motorként működött tovább. Az 1903-1904-es években dolgozta ki azt a két kefe rendszerű egyfázisú repulziós motort, amelyet a világ szakmai irodalma máig is Déri-motor néven ismer.

1898-1902 között kompenzált egyenáramú gépet dolgozott ki, melynél a kompenzáló tekercselés nagy teljesítmény és nagy feszültség esetén legtökéletesebben kiegyenlítette az armatúra reakciót.

1938. március 3-án hunyt el 83 éves korában.

• 1900 Párizs. Grand prix díj.
• Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Nemzetközi Villamossági Részvénytársaság tiszteletbeli tagja.
• Electrotechnischer Verein in Wien tiszteletbeli tagja
• Electrotechnischer Verein Berlin levelező tagja.
• 1908 Magyar királyi udvari tanácsos.
• 1909 Magyar királyi udvar előkelő tagja.
• A Magyar Elektrotechnikai Egyesület díjat alapított emlékére.
• Budapesten utcát neveztek el róla.
• Több iskola is viseli a nevét.
• Déri Miksa Ipari Szakközépiskola (Szeged)

• Nekrológ. Elektrotechnika, 1938;
• Wüger, H.: M. D. Bulletin des Schweizer Elektrotechn. Ver., 1964;
• Gohér Mihály: D. M. In: Műszaki nagyjaink. Szerk.: Szőke Béla. 2. k. Bp.: Gépipari Tudományos Egyesület, 1967. 333-350.
• Aztalos Péter: Déri Miksa. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 246–247. o. ISBN 963-85433-5-3
• Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht. 2005) ISBN 963 219 794 1
• SZTNH- magyar feltalálók Déri Miksa

• Magyar Szabadalmi Hivatal - Feltalálók Archiválva 2006. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kiss Csongor: Déri Miksa. In: Nemzeti évfordulóink 2004. Bp.: NKÖM Nemzeti Évfordulók Titkársága, 2004^{[halott link]}
• Kép (MEK)
• Biography of Miksa Déri