Csánki Dezső
Csánki Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.[5]) történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1891), majd rendes tagja (1900); Csánky Dénes festő apja.
| Csánki Dezső | |
 | |
| Született | 1857. május 18.[1] Füzesgyarmat |
| Elhunyt | 1933. április 29. (75 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Csánky Dénes |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | államtitkár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1880) |
| Kitüntetései | Corvin-koszorú (1930) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (33/2-1-10)[3][4] |
| A Magyar Országos Levéltár igazgatója | |
| Hivatali idő 1912 – 1932 | |
| Előd | Nagy Gyula |
| Utód | Dőry Ferenc |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csánki Dezső témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésApja, Csánki Benő füzesgyarmati református lelkész volt, anyja Bergmann Emília. Az alsó gimnáziumi osztályokat a Debreceni Református Kollégiumban végezte, a hatodik évfolyamtól kezdve Késmárkon tanult. 1875-ben a Budapesti Tudományegyetem bölcseleti karára, a történelmi és földrajzi szakokra iratkozott be. 1879-ben a tanári vizsgát, a bölcsészettudományi szigorlatot pedig 1880-ban tette le.
1881-ben ideiglenes alkalmazásban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárához került, de még ugyanezen év júniusában a Magyar Országos Levéltárhoz nevezték ki gyakornokká, 1882-ben tisztté, 1886-ban pedig fogalmazóvá. A Magyar Tudományos Akadémia 1891. május 8-án választotta levelező, 1900-ban rendes, 1925-ben pedig igazgató tagjává. A Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat igazgató-választmányának, valamint a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak[6] is tagja volt. 1915-ben miniszteri tanácsosi címet kapott.[7]
1917. október 18-án Budapesten, a II. kerületben házasságot kötött Tomanek Paulina Erzsébettel, Tomanek Adolf és Pelczer Etelke lányával.[8]
1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki.
Művei
szerkesztés- 1878 Vasárnapi Ujságban
- 1880 Az áradások és hajdani halászatunk, Ország-Világ
- 1880 Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában. Budapest. (Ism. Századok)
- 1882 Mária Terézia királyné látogatása Magyarországon, Ország-Világ
- 1882 Egy főrangú hölgy utazása Magyarországon a mult század közepén, Ország-Világ
- 1882 Hevesi Bornemissza Benedek gyulai kapitánysága, Békésm. rég. és tört. társ. Évkönyve VIII.
- 1884 I. Mátyás udvara. Budapest. (Koszorúzott pályamű. Előbb a Századokban 1883. Ism. Bud. Hirlap 21. sz. Bud. Szemle XXXVII. 1884)
- 1887 Rajzok Mátyás király korából. Budapest. (Ifjusági Iratok Tára V.)
- 1887 Hunyadmegye és a Hunyadiak, Századok
- 1887 Harminczhat pecsétes oklevél 1511-ből, Turul
- 1889 Máramarosmegye és az oláhság a XV. században, Századok
- 1889 Pogány Miklós czímerlevele, 1447, Békésm. rég. és tört. társ. Évkönyve VIII.
- Hazánk művelődési állapota a vegyes házból való királyok korában, in: Osztrák-magyar Monarchia irásban és képben. Magyarország I.
- 1888 Szabács megvétele, Hadtörténelmi Közlemények 1888
- 1889 Magyar kir. országos levéltár diplomatikai osztályában őrzött pecsétek mutatója. Budapest (hivatalos megbizásra)
- 1890–1913 Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. A m. tud. akadémia megbizásából. I-V. kötet. Budapest. (Hunyadiak kora Magyarországon VI.)[10]
- 1891 A renaissance és Mátyás király, Bud. Szemle
- 1891 Magyarország története a középiskolák alsóbb osztályai, a polgári fiu- és leányiskolák számára. Budapest. (Baróti Lajos tanárral együtt)
- 1893 Körösmegye a XV-ik században
- 1916 Az új magyar és az ún. közös címerekről. Századok L. évf./ 1. szám
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Somogy vármegye, 1914
- 1925 Bars vármegye várai a XIV-XV. században. In: Emlékkönyv dr. gróf Klebelsberg Kúnó negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére. Budapest.
- "Kedves Lajosom!". Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz, 1879–1916; sajtó alá rend., bev. Reisz T. Csaba; Magyar Történelmi Társulat–MTA BTK TTI, Bp., 2017 (Századok könyvek)
Mutatók
szerkesztés- Ollé V., Ördög F., Széchenyi M., 2009: Családnévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához = Index of Family Names to Dezső Csánki's Historical Geography. OTKA.
- Ördög F. 2002: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Budapest
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve Budapest I. ker. polgári akv. 902/1933. folyószám alatt.
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Levéltárosok Lapja 1915, 23.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest II. ker. polgári akv. 679/1917. folyószám alatt.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, arcanum.hu
- ↑ 2002-ben digitális formában is megjelent. [2009. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 19.)
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 458. o. ISBN 963-05-1286-6
- Kálniczky László: Csánki Dezső főlevéltárnok, főigazgató pályája. In: Sipos, A. (Szerk.): Magyar levéltáros életpályák a XIX-XX. században. Budapest, 2004, 15-37.