[go: up one dir, main page]
Wikipédia

Csapó Benő

(1953–2023) neveléstudományi kutató, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 11.

Csapó Benő (Szentgál, 1953. március 5. – 2023. június 26.) Prima Primissima díjas neveléstudományi kutató, egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a Neveléstudományi Doktori Iskola[1] és az általa alapított Oktatáselméleti Kutatócsoport[2] vezetője. Az 1995-ben Nagy József alapította MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport[3] 2001. január óta működött a vezetésével.

Csapó Benő
Életrajzi adatok
Született1953. március 5.
Szentgál
Elhunyt2023. június 26. (70 évesen)
Ismeretes mintneveléstudós
Nemzetiségmagyar magyar
Állampolgárságmagyar
Iskolái
Pályafutása
Szakterületneveléstudomány
Tudományos fokozatMTA doktora (2002)
Munkahelyek
Szegedi Tudományegyetemegyetemi tanár
Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori IskolaDoktori Iskola vezető
Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportkutatócsoport vezető
Magyar Tudományos Akadémia MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoportkutatócsoport vezető
Szakmai kitüntetések
Kiss Árpád-díj
Széchenyi Professzori Ösztöndíj
Prima Primissima díj
Helsinki Egyetem díszdoktora
Csapó Benő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csapó Benő témájú médiaállományokat.

Élete

szerkesztés

Tanulmányait 1959-ben kezdte a Szentgáli Általános Iskolában. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban 1971-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1972-1977 között a József Attila Tudományegyetemen végezte. Okleveles kémia-fizika szakos középiskolai tanár lett 1977-ben. Egyetemi doktori disszertációját 1979-ben védte meg, ezzel pedagógia egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1985-ben a neveléstudomány kandidátusa lett. A JATE-n habilitált neveléstudomány témában 1996-ban. Az MTA doktora címet 2002-ben szerezte meg.

1976-tól a Szegedi Tudományegyetem, illetve jogelődje, a József Attila Tudományegyetem Pedagógia Tanszékén dolgozott. 1987–1990 között tanszékvezető-helyettes volt. 1989-ben Humboldt ösztöndíjas kutató volt a Brémai Egyetemen. 1994–1995 között a Stanford Egyetemen, a Center for Advanced Study in the Behavioral Sciencesen vendégkutató volt. 1995–1999 között tanszékvezető volt a Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszékén. 1997–1999 között a demokratikus gondolkodás fejlesztésével kapcsolatos programban dolgozott a Washingtoni Egyetemen (Seattle, USA).

2001-től vezette az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoportot.[3] Ugyanebben az évben alapító elnökként elindította az azóta minden évben megrendezett Országos Neveléstudományi Konferenciát. A 2003-as és 2012-es PISA-vizsgálatokban a problémamegoldó gondolkodás elméleti kereteit kidolgozó munkacsoportok tagja. 2003-ban vezetésével kezdte meg működését a Neveléstudományi Doktori Iskola. Ebben az évben alapította meg az Oktatáselméleti Kutatócsoportot, melynek égisze alatt valósult meg a Diagnosztikus Mérések Fejlesztése program, és készült el az eDia online tesztplatform. Valamint alapító elnökként elindította a Szegeden évente megrendezett Pedagógiai Értékelés Konferenciát.

2006–2014 között a Pedagógiai Tanszék vezetője. 2007-ben a Budapesten megrendezett 12th Biennial Conference for Research on Learning and Instruction elnöke. 2009–2010 között a 21. századi készségek mérése és tanítása című nemzetközi programban (ATC21S) a Technológia-alapú tesztelés munkacsoport vezetője. 2009–2015 között a Diagnosztikus mérések fejlesztése című projekt szakmai vezetője volt.

2009–2019 között irányította a Szeged Workshops on Educational Evaluation[4] címmel évente megszervezett kutatóműhelyt. 2011–2015 között egy európai természettudomány-tanítás projekt magyarországi munkáinak irányítója volt. 2012–2015 között a Mérési stratégiák a természettudományok kutatás-alapú tanulásához (SAILS) című európai kutatási programban a tartalmi kereteket kidolgozó munkacsomagját irányította. 2014–2015 között az Oktatáselmélet Tanszék vezetője. 2014-ben megalapította a Neveléstudományi Intézetet, amelynek 2017-ig a vezetője is volt. 2019-től a szegedi Dugonics Társaság (Szeged legrégebben alapított, ma is működő egyesülete) elnöke. 2020-tól a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának vezetője volt.[5]

2023. márciusa óta az egyetem professor emeritusa volt.[6] 2023. június 26-án egy külföldi motorbalesetben életét vesztette.[7][8][9][10] Botka László, Szeged polgármestere, a város saját halottjának nyílvánította.[11]

Fontosabb kutatási területek

szerkesztés
  • Kognitív fejlődés
  • A fejlődés longitudinális követése
  • A képességek fejlődése és fejlesztése
  • Az ismeretek közvetítésének és a képességek fejlesztésének integrálása
  • A tudás szerveződése, tudáskoncepciók
  • Megtanító stratégiák
  • Pedagógiai értékelés és mérés, a tesztelmélet, az elszámoltathatóság
  • Számítógépek szerepe az oktatásban
  • A magyar tanulók iskolai eredményeit meghatározó tényezők vizsgálata nemzetközi kontextusban
  • A serdülőkori fejlődést meghatározó társadalmi-kulturális tényezők
  • A demokratikus gondolkodás kognitív aspektusai
  • A nyelvtanulás és a nyelvtudás országos helyzete

1986-tól több mint 30 kutatási programot irányított témavezetőként, illetve számos hazai és nemzetközi kutatási pályázatban vett részt szervezőként, koordinátorként.

Publikációs tevékenysége

szerkesztés

Szakmai publikációinak száma több, mint 500,[12] a munkáira való független hivatkozások száma meghaladja az 5800-at.[13]

Fontosabb könyvei:

  • A kombinatív képesség struktúrája és fejlődése, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988
  • Kognitív pedagógia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992
  • A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003
  • Tudás és iskola, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004
  • Az előzetesen megszerzett tudás mérése és elismerése. Kutatási zárótanulmány; NFI, Bp., 2005 (Felnőttképzési kutatási füzetek)

Szerkesztésében jelentek meg:

Társszerkesztője volt az alábbi köteteknek:

  • Teaching and learning thinking skills, Swets&Zeitlinger, 1999
  • Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában, 2011
  • Framework for diagnostic assessment of mathematics, 2011
  • Framework for diagnostic assessment of reading, 2012
  • Framework for diagnostic assessment of science, 2012
  • Online diagnosztikus mérések az iskola kezdő szakaszában, 2015
  • The nature of problem solving: Using research to inspire 21st century learning, 2017

Folyóiratok, szerkesztőbizottságok

szerkesztés
  • A Magyar Pedagógia főszerkesztője (1991-)
  • A Learning and Instruction c. folyóirat International Editorial Advisory Board tagja (1990-)
  • Az Early Development and Parenting folyóirat International Consulting Board tagja (1992-1996)
  • A tanárképzés könyvtára (Vince Kiadó) sorozatszerkesztője (1997-2000)
  • Az Advances in Learning and Instruction (Elsevier) Advisory Board tagja (2002-)
  • A Tanítás és tanulás (Műszaki Kiadó) sorozatszerkesztője (2004-)
  • Az International Journal of Educational Research c. folyóirat Editorial Borad tagja (2003-)
  • Az Educational Research Review c. folyóirat International Editorial Advisory Board tagja (2005-)
  • A Thinking Skills and Creativity c. folyóirat Editorial Board tagja (2005-)

Elismerései

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ http://www.edu.u-szeged.hu/phd/
  2. ↑ http://www.edu.u-szeged.hu/ok/
  3. ↑ a b http://edu.u-szeged.hu/kkcs/
  4. ↑ http://www.edu.u-szeged.hu/swee/
  5. ↑ Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program (magyar nyelven). mta.hu. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
  6. ↑ Elhunyt Csapó Benő, az SZTE BTK professzor emeritusa
  7. ↑ Elhunyt Csapó Benő
  8. ↑ 70 éves korában, motorbalesetben meghalt Csapó Benő neveléstudományi kutató (magyar nyelven). telex, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
  9. ↑ Meghalt Csapó Benő oktatáskutató (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
  10. ↑ Kuli, Orsolya: Meghalt Csapó Benő (magyar nyelven). index.hu, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
  11. ↑ Ferenc, Pál: Elhunyt Csapó Benő (frissítve) (angol nyelven). Szeged.hu. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
  12. ↑ MTMT teljes publikációs lista. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  13. ↑ MTMT összefoglaló táblázat. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  14. ↑ Prima Primissima díj 2015. [2016. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  15. ↑ Szeged város díszpolgárai 1833-tól napjainkig. [2021. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  16. ↑ Az avatásról készült videófelvétel. (Hozzáférés: 2020. február 19.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2001
  • Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése. Tanulmányok Csapó Benő tiszteletére. Konferencia, Szeged, 2013. március 9.; szerk. Molnár Gyöngyvér, Korom Erzsébet; Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Bp., 2013
  • Kozma József búcsúztatója Csapó Benő temetésén. (Megjelent a "Szeged" folyóirat nyomtatott 2023-as októberi számában)
  • Az MTA emlékező honlapja (2024-03-25)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csapó_Benő&oldid=27349698”