CA Peñarol

A klubot az angol tulajdonban lévő Közép-Uruguayi Vasúttársaság (Central Uruguay Railway Company) 118 dolgozója alapította 1891. szeptember 28-án és a cég nevének rövidített formáját (CURCC) vették fel, de mellette használták a Peñarol nevet is, melyet a Montevideo város központjától 10 kilométerre található szomszédos településről (ma már a város egyik kerülete) kapott. Az alapítók közül 72 angol származású, 45 uruguayi és egy német nemzetiségű volt. Elnöknek Frank Hendersont választották, aki 1899-ig töltötte be posztját. Első mérkőzésük 1892-ben, a helyi angol főiskola hallgatói ellen 2-0-s győzelemmel végződött.

1900-ban a CURCC az egyik csapat volt az első Uruguayi Szövetségi Labdarúgó-Bajnokság négy csapata közül.

Július 29-én került sor a bemutatkozó mérkőzésre, melyet az Albion FC ellen játszottak és nyertek meg 2-1-re. Sorozatukat nem is szakították meg és 100%-os teljesítménnyel megnyerték az első alkalommal kiírt bajnokságot, a következő évben ismételtek és 1905 valamint 1907 is a bajnoki trófeák megszerzéséről szólt.

Hivatalosan 1914. március 12. óta nevezik Club Atlético Peñarolnak az egyesületet, ugyanis a vasúttársaság nem szponzorálta tovább a csapatot.

1932-től profi bajnokságot írtak ki Uruguayban és a csapat meg is nyerte az első osztályt.

Az 1935-től 1938-ig szerzett négy bajnoki cím után kisebb hanyatlás következett, így a legközelebbi trófea 1944-ben került a klub vitrinjébe.

1958-ban eljött az első „Aranykorszak”. 10 éven keresztül nemcsak Uruguayban, hanem Dél-Amerikában is egyeduralkodóvá váltak az „Aurinegrók”.

1961-ben a bajnoki cím mellé a Libertadores-kupát és az interkontinentális kupát is megnyerték. A sikerszérián egyedül az 1963-as év hagyott foltot, amikor egyetlen címet sem tudtak bezsebelni. Bajnoki címet ugyan nem, de 1966-ban szintén elhódították a két legrangosabb nemzetközi kupát (Libertadores-kupa és Interkontinentális kupa).

1966. szeptember 3-tól 1968. szeptember 14-ig 56 mérkőzésen keresztül maradtak veretlenek, ami abszolút rekord Uruguayban.

1969-ben egy Interkontinentális kupa győzelemmel ért véget az „Aranykorszak”.

5 évig kellett várni az újabb bajnoki címekre, 1973-1975-ig triplázott a csapat, majd az 1978, 1979-es bajnokságot is az első helyen zárták. Bár a bajnoki címek nem jöttek zsinórban (az ősi rivális Nacional vette át a stafétabotot), de címek nélkül is tekintélyes erővel rendelkezett a csapat.

1982-ben sikerült újra triplázni (bajnokság, Copa Libertadores, Interkontinentális kupa), 1985, 1986 szintén aranyérem, majd 1987-ben egy Libertadores-kupa győzelem.

A 90-es években megint a Peñarol volt Uruguay csúcsán. 1993-tól 1997-ig egymás után 5 bajnoki címet szereztek, majd az 1998-as harmadik helyet követően 1999-ben ugyanannyi ponttal végeztek a tabellán, mint a Nacional, a rájátszásban viszont történetük talán legizgalmasabb mérkőzésein abszolválták a bajnokságot. (Peñarol-Nacional 1-1; 1-1; 2-1)

2003 és 2010 után a 2013-ban is hazavihették a bajnoki trófeát.

2009-ben az IFFHS az évszázad legeredményesebb dél-amerikai klubjának választotta.

 

 

 

 

• Uruguayi bajnokság (52):
  • Uruguayi Primera División (AUF) (50): 1900, 1901, 1905, 1907, 1911;[note 6] 1918, 1921, 1928, 1929, 1932, 1935, 1936, 1937, 1938, 1944, 1945, 1949, 1951, 1953, 1954, 1958, 1959, 1960, 1961, 1962, 1964, 1965, 1967, 1968, 1973, 1974, 1975, 1978, 1979, 1981, 1982, 1985, 1986, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1999, 2003, 2009–10, 2012–13, 2015–16, 2017, 2018, 2021
  • Uruguayi Primera División (FUF) (1): 1924
  • Uruguayi Primera División (Consejo Provisorio) (1): 1926

Tie-kupa

• Győztes (1): 1916
• Döntős (4): 1904, 1905, 1907, 1909

Copa de Honor Cousenier

• Győztes (3): 1909, 1911, 1918
• Döntős (1): 1907

Interkontinentális kupa (3)

1961, 1966, 1982

Copa Libertadores (5)

1960, 1961, 1966, 1982, 1987

Interkontinentális Szuperkupa (1)

1969

2019. november 21-től^[1]

# Poszt Név 1   K Thiago Cardozo 2   V Fabricio Formiliano 3   V Enzo Martínez 4   KP Agustín Álvarez 5   KP Marcel Novick 6   KP Ignacio Lores 7   KP Cristian Rodríguez   9   CS Gastón Rodríguez 11   KP Fabián Estoyanoff 12   K Kevin Dawson 13   K Adriano Freitas 14   KP Guzmán Pereira 15   V Ezequiel Busquets 16   KP Matías de los Santos

# Poszt Név 17   KP Facundo Pellistri 18   CS Agustín Dávila 19   CS Agustín Canobbio 20   V Giovanni González 21   V Jesús Trindade 22   V Rodrigo Rojo 23   KP Walter Gargano 25   V Juan Izquierdo 26   V Rodrigo Abascal 27   V Gabriel Rojas 28   CS Lucas Viatri 29   CS Xisco 30   CS Luis Acevedo —   V Hernán Petryk

•   Santos Iriarte
•   Roque Maspoli
•   Ladislao Mazurkiewicz
•   Elias Figueroa
•   Roberto Matosas
•   Álvaro Gestido
•   Victor Rodríguez Andrade
•   Juan Vicente Lezcano
•   José Oscar Herrera
•   Nelson Gutiérrez
•   William Martínez
•   Walter "Indio" Olivera
•   Alfonso Domínguez
•   José Leandro Andrade
•   Obdulio Varela
•   Pedro Rocha
•   Juan Alberto Schiaffino
•   Néstor "Tito" Gonçalves
•   Pablo Bengoechea
•   Julio César Cortés
•   Carlos Borges
•   Luis Cubilla
•   Rubén Paz
•   Alberto Spencer
•   Juan "Joya" Cordero
•   Alcides Ghiggia
•   Fernando Morena
•   José Piendibene
•   Isabelino Gradin
•   Óscar Miguez
•   Severino Varela
•   Juan Hohberg
•   Diego Aguirre
•   Darío Silva
•   Egidio Arévalo
•   Guillermo Varela
•   Darío Rodríguez

2011. április 12-én a Peñarol szurkolók egy 309 méter hosszú és 46 méter széles zászlót bontottak ki a Centenario Stadionban, amely másfél lelátót foglalt el terjedelmes (14 214 négyzetméteres) felületével. A zászlót tombolákból és adományokból gyűjtötték. Értéke, mintegy 35 000 $.

 

• worldfootball.net
• Hivatalos honlap
• transfermarkt.co.uk
• soccerway.com
• fifa.com Archiválva 2009. január 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• estadiocentenario.com Archiválva 2021. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben