Bulqiza
Bulqiza város, egyúttal községközpont és alközség Albánia északkeleti részén, Peshkopia városától légvonalban 27, közúton 46 kilométerre délnyugati irányban, a Zall i Bulqizës völgyében. Dibra megyén belül Bulqiza község székhelye, Bulqiza alközség központja. Az alközség további települése Vajkal (Qytet i Ri).[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 8177 fő.[2] A környék krómbányáinak köszönhetően a kommunizmus évtizedeiben létrejött, fiatal bányászváros.
| Bulqiza | |||
 | |||
| Bulqiza blokkházai a krómbányával | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Albánia | ||
| Megye | Dibra | ||
| Község | Bulqiza | ||
| Alközség | Bulqiza | ||
| Irányítószám | 8401–8402 | ||
| Körzethívószám | 219 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8177 fő (2011) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 740 m | ||
| Időzóna | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 30′, k. h. 20° 13′41.500000°N 20.216667°EKoordináták: é. sz. 41° 30′, k. h. 20° 13′41.500000°N 20.216667°E | |||
| Bulqiza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bulqiza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA település a Zall i Bulqizës (a. m. ’Bulqizai-kavicsos’) nevű pataknak a Dhoks- és a Balgjaj-hegység közé bevágódó völgyében, a Bulqiza-völgy (Lugina e Bulqizës) medenceszerűen kiszélesedő pontján fekszik, 740 méteres tengerszint feletti magasságban. Bulqiza a patak jobb partján terül el, a Dhoks-hegység beerdősült északnyugati lábánál, de az alközség területe a Zall i Bulqizës bal oldali völgyoldalára is kiterjed. A településtől északra fut a Mat völgyén át Milot, Burrel és Peshkopia között összeköttetést biztosító, SH6-os jelű főút, amelynek azonban egyes szakaszai a Bulqiza-völgyben telente nehezen vagy nem járhatóak.[3][4]
Története
szerkesztésA középkor korai szakaszában, a bizánci időkben a feltételezések szerint a mai Bulqiza helyén egy Valiosz (albán Val) nevű erődített település állt, amely a szláv betörések alkalmával megsemmisült.[5] A fáma szerint ugyanitt, a mai Vajkal helyén zajlott le 1465-ben az albán fejedelem, Kasztrióta György egyik győztes csatája a törökök ellen.[6] Az 1924-es júniusi forradalom elbukásakor, 1924. december 19-én ugyancsak a Bulqiza-völgyben került sor az egyik legnagyobb összecsapásra a Fan Nolit támogató kormánycsapatok és a hatalmát visszaszerző Ahmet Zogu fegyveresei között.[7]
A második világháborút követően, 1948-ban bukkantak rá a Bulqiza közeli kromitlelőhelyekre, majd megnyitották az ország legjövedelmezőbb krómbányáit, egyúttal ércdúsító üzemet is telepítettek a bányaterületek mellett 1950-ben létrejött településre.[8][5] A bányászok elhelyezését eleinte barakkszerű épületekben oldották meg, majd az 1950-es évek folyamán emeletes blokkházakból fokozatosan felépült Bulqiza, az 1970-es években pedig geológiai és bányaművelési technikum is nyílt a településen.[5] Az állampárti időszakban internálótábor is működött Bulqizában.[9] A Zalli i Bulqizës északi oldalán, a régi Vajkal helyén az 1980-as években épült fel az új városrész Qytet i Ri (’Újváros’) néven.[5] Az 1991-es rendszerváltást követően a bányák nagy részét bezárták, és bár az azóta eltelt időszakban részlegesen ismét megindult az érckitermelés, a munkanélküliség még 2010-ben is 25%-os volt.[10]
Nevezetességei
szerkesztésBulqiza a kommunizmus évtizedeiben született, blokkházakból álló bányászvároskák közé tartozik,[11] azoknak is a legtipikusabb példája, amelyet a 20. században egyszerűen csak „a Bányászvárosként” (albán Qyteza e Minatorëve) emlegettek az országban.[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Dibër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Pasha 2006 :67–68.
- ↑ Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)
- ↑ a b c d e Bulqiza në rrjedhën e historisë. Bashkia Bulqizë (Hozzáférés: 2018. július 28.) arch
- ↑ Pasha 2006 :68.
- ↑ Pearson 2004 :234.
- ↑ Nagel 1989 :21.; Pasha 2006 :67.; Jacques 2009 :588.; Elsie 2010 :62., 303.
- ↑ Jacques 2009 :527.
- ↑ Empire Mining Corp.: Site visit to Empire’s Bulqiza chromite project. Ceasars Report (2010) arch
- ↑ Geço 1976 :32.
Források
szerkesztés- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Geço 1976: Pandi Geço: L’accroissement de la population urbaine dans la République Populaire d’Albanie et sa nouvelle répartition géographique. Ethnographie albanaise, (1976) 19–39. o.
- ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. július 28.
- ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137