Bartolommeo Ammannati

Mint szobrász eleinte Bandinelli és Jacopo Sansovino tanítványa volt, de inkább Michelangelo hatása alatt állt. Erről tanúskodik főműve, a firenzei Piazza della Signorián levő, a mitológiából vett dekoratív alakokkal gazdagon ékesített díszkútja (1571–75), amelyen Neptunus, tengeri lovaktól húzott fogatán, diadalmasan jelenik meg. Őszintébb hatásúak Ammanati ez alkotásánál a római San Pietro in Montorióban, III. Gyula pápa rokonainak síremlékén, valamint a mellette levő fülkékben látható alakok és a Villa di Papa Giulio gyermek-kútja. Jelentékenyebb Ammanati építő művészeti tevékenysége. A barokk palotastílus kifejlődésében jelentékeny része van. Szereti a rusztikát, mellyel az épületek sarkait, nyílásait keretezi, sőt a féloszlopokat is rusztikával tagolja (a firenzei Pál. Pitti udvarán). A nyílásokat erőteljes foglalattal veszi körül, a díszítést lehetőleg elhagyja. Palotái így méltóságteljes, kissé komoran nehézkes hangulatúak. Rómában a Pál. Ruspoli és a Collegio Romano hatásos udvara legjobb művei. Firenzében a Pitti-palota udvarán kívül számos palotát épített és ő emelte az Arno fölé a Ponte di Santa Trinitát, amely úgy művészileg, mint technikailag mestermű. A San Spirito kolostor udvara változó íves és gerendás árkádjaival szintén jelentékeny alkotás. Luccában, Volterrában és Sienában is épített.

•  
  Kakas a firenzei Museo del Bargelloból
•  
  Ponte Santa Trinita

Trattato di Architettura címen elméleti munkát írt, amely azonban csak töredékesen maradt reánk.

• Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 786. o. ISBN 963-05-6612-5  
• Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935) 31. old.