Balatonakali

A Balaton északi partján fekszik. A közvetlenül határos települések: észak felől Dörgicse, kelet felől Balatonudvari, nyugat felől Zánka, északnyugat felől pedig Tagyon és Szentantalfa; nagyon kevés híja van annak, hogy nem határos még északon, külterületeik révén az amúgy távolabb fekvő Balatoncsicsóval is.

Természeti adottsága a Balaton gazdag halállománya, a dús vízparti legelők, és a vadban gazdag part menti erdők. A mediterrán jellegű éghajlat kedvez a szőlőtermesztésnek is.

Üdülőfalu, alig hétszáz állandó lakosa van, de az üdülőszezonban a helyi népesség lélekszáma akár a húszezret is meghaladhatja. A község területén 10 ifjúsági tábor, gondozott strand, parti sétány, kikötő és 3 nemzetközi kemping is van. Nyaranta a település kulturális programokat, horgász- és vízi sport lehetőségeket is kínál a turistáknak. A vendéglők magyaros ízekkel és a táj híres boraival fogadják a látogatókat, akik magánszállásokat is igénybe vehetnek.

A településen végighúzódik a 71-es főút, autóval keleti és nyugati irányból is ez a legegyszerűbb megközelítési útvonala. Északi irányban itt ágazik ki a főútból a 7338-as út, amely Dörgicse és Pécsely érintésével Balatonszőlősig vezet.

Áthalad Balatonakalin a Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonal is, a falu vasútállomása a Balatonakali-Dörgicse vasútállomás, mely az ófalu déli szélén helyezkedik el, nem messze a tó partjától; közúton csak önkormányzati utakon közelíthető meg a 71-es belterületi szakasza felől.

A település Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

A terület az őskortól lakott. Évszázadokon keresztül kelták és rómaiak éltek itt, a római korban Pannónia provincia része volt.

Az Árpád-korban Dörgicse részeként a fehérvári uradalomhoz tartozott. A legrégebbről, 1055-ből fennmaradt írásban Dergecheként említik. Szent István király a Szent Korona és a koronázási jelvények őrizetét a fehérvári őrkanonokokra bízta, akik e szolgálataikért hatalmas birtokokat kaptak, köztük e települést is.

A török hódoltság alatt a falu elpusztult, és kétszáz évig lakatlan maradt. 1807-ben I. Ferenc király a piarista rendnek adományozta a területet, s a rend ismét betelepítette, és egészen az 1945-ös földosztásig a tulajdonosa is maradt.

Balatonakaliba költöztették Ság-puszta lakóit is, amikor ott elkezdték építeni a zánkai gyermek- és ifjúsági üdülőt.

A valaha egyutcás Akali mára üdülőfaluvá fejlődött.

• 1990–1994: Tóth István (független)^[3]
• 1994–1998: Tóth István (független)^[4]
• 1998–2002: Ordódy Józsefné (független)^[5]
• 2002–2006: Ordódy Józsefné (független)^[6]
• 2006–2010: Kemendy Miklós (független)^[7]
• 2010–2014: Koncz Imre (független)^[8]
• 2014–2019: Koncz Imre (független)^[9]
• 2019–2024: Koncz Imre (független)^[10]
• 2024– : Koncz Imre (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 76%-a magyarnak, 2,9% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (23,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,6%, református 6,2%, evangélikus 6,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,7% (34,3% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 0,3% ukránnak, 0,2-0,2% cigánynak, lengyelnek, bolgárnak és szlováknak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 7,8% református, 4,5% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 9,6% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).^[12]

Balatonakalin született Molnár József geológus.

•   Balástya, Magyarország
•   Kövend, Románia

• Balatonakali
• Védett nádat irtottak az épülő balatoni villaparknál, index.hu

• Pántlika kastély