Bajna (Magyarország)

A település a Gerecse keleti szélén fekszik Budapesttől nyugati irányban körülbelül 45 kilométerre, az Esztergomot és Tatabányát összekötő képzeletbeli vonalnak majdnem pontosan a közepénél.

Központjának északnyugati részén északkelet-délnyugati irányban áthalad a Tát-Tatabánya közti 1119-es út, amelybe itt torkollik bele a Zsámbéktól Szomoron át idáig húzódó 1105-ös. Szintén a község területén ér véget a Nyergesújfalutól idáig vezető 1125-ös út, és itt indul az Epölön és Máriahalomon át Únyig tartó 1122-es.

A legközelebbi települések: Epöl 3,5, Nagysáp 5, Szomor és Gyermely 9-9, Héreg 10, Bajót 10, Tarján, Tát és Tokod egyaránt 14-14, Nyergesújfalu és Lábatlan pedig 15-15 kilométerre.

Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik.

A település a 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zoárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került.

1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és testvérét, Pétert hamis pénzveréssel vádolták meg, s miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Zsigmond király uralkodásának vége felé a falu már a bajnai Both család birtoka volt, amely innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. 1885–1891 között a templom kereszthajóval és két mellékhajóval bővült Simor János esztergomi érsek jóvoltából, aki korábban itt szolgált. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1888-ban visszaállították a plébániát is, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult. Simor János építtette az iskolát is.

A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) templomának helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban Sárás elpusztult települést is említik.

Bajnát azonban mindenekelőtt az ún. Sándor–Metternich-kastély tette ismertté, mely a 19. század harmincas éveiben az „ördöglovas” Sándor Móric gróf lakhelye volt.

• 1990–1994: Pallagi Béla (független)^[3]
• 1994–1998: Pallagi Béla (független)^[4]
• 1998–2002: Pallagi Béla (FKgP)^[5]
• 2002–2006: Kalmár Zoltánné (független)^[6]
• 2006–2010: Pallagi Tibor (független)^[7]
• 2010–2014: Pallagi Tibor (független)^[8]
• 2014–2019: Pallagi Tibor (független)^[9]
• 2019–2024: Pallagi Tibor (független)^[10]
• 2024– : Pallagi Tibor (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 10,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,1% (14,9% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1% németnek, 0,3% ukránnak, 0,2% ruszinnak, 0,2% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,4% volt római katolikus, 8,1% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (30,4% nem válaszolt).^[12]

• Szent Adalbert római katolikus templom
• Sándor–Metternich-kastély
• A csimai kálvária
• Bajnai Öreg-lyuk
• Az 1778-ból származó műemlék jellegű barokk kőkereszt

•  
  A Sándor–Metternich-kastély a magasból
•  
  A kastély
•  
  A templom

• Itt született 1805. május 23-án gróf Sándor Móric, az Ördöglovas.
• 1842. július 14-től 1846. július 20-ig a falu plébánosa volt Simor János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek.

• 1982 Az Esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve. Esztergom, 200.
• Tóth Krisztina: Bajna; szerk. Bárdos István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna (Magyarország) témájú médiaállományokat.

• Bajna község honlapja
• Cikk Sándor Móric kastélyáról