Bányai János (geológus)

Kézdivásárhelyen, majd Kolozsváron tanult, később a budapesti Tanárképző Főiskola hallgatója. Tanulmányait Jénában és Berlinben fejezte be, 1942-ben Szegeden avatták doktorrá. 1908-tól 1919-ig Abrudbányán, 1921-től 1931-ig Székelykeresztúron, 1931-től 1945-ig Székelyudvarhelyen tanított. 1931 és 1943 között a Székelység című havi folyóiratot szerkesztette.

Jelzéssel vagy névtelenül mintegy félezer közérdekű írása jelent meg heti- és napilapokban. Több mint 100 tudományos és ismeretterjesztő tanulmányát vagy közleményét a magyarországi Földtani Közlöny, Földtani Értesítő, Földgömb, Hidrológiai Közlöny, Természettudományi Közlöny, Barlangvilág, Bányászati és Kohászati Lapok s Romániában az Erdélyi Múzeum, Natura, Revista Muzeelor, valamint A Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve közölte. Számos hazai és külföldi kutatóintézet külső munkatársa volt.

Írásai Erdély földrajzi viszonyaival, a Székelyföld geológiájával és hasznosítható ásványi kincseivel foglalkoztak, különösen a barnaszéntelepekkel, földgázzal, aranybányászattal. 1929-ben a Székely Nemzeti Múzeum emlékkönyvében jelent meg az első ásványvizekkel foglalkozó közleménye, az Adatok a hargitai ásványvizek geológiájához, ettől kezdve munkásságának java egyre inkább az ásványvizek kutatásával kapcsolatos, az ásványvizekről, gyógyforrásokról írott cikkei helyet kaptak a Magyar Népegészségügyi Szemlében is. Szaktudományi és népszerűsítő munkájának elismeréséül 1928-ban elnyerte a budapesti Természettudományi Társulat Bugát Pál-díját, 1965-ben megkapta ugyanott a Földtani Társulat aranydiplomáját.

Székelyföld földrajzának és ásványkincseinek kutatása.

• Ki volt Orbán Balázs? (1929)^[1]
• Székelyföldi útmutató (sorozat 1933-40).^[2]
• A székelyföldi ásványvizek (Erdélyi Múzeum, Kolozsvár, 1934)
• Székelyföld ásványvizeinek eredete és forrásfoglalásai (Erdélyi Múzeum-Egyesület Emlékkönyv, Kolozsvár, 1934)
• A Székelyföld természeti kincsei és csodás ritkaságai (1938)
• Szent Anna-tó és környéke (Székelyudvarhely, 1940)
• Székelyföld írásban és képben (társszerzőkkel^[3] (1957)
• A Magyar Autonóm Tartomány hasznosítható ásványi kincsei (Bukarest, 1957)
• Magyar Autonóm Tartománybeli ásványvizek és gázömlések (társszerzőkkel, Bukarest, 1957)

A székelyudvarhelyi Műszaki Szakközépiskola az ő nevét viseli.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület évente kiosztja a Bányai János-díjat, amelyet az erdélyi és a moldvai magyar népi kultúra szakszerű kutatásában, az erdélyi magyar muzeológiában jelentős eredményeket elért kutatóknak, muzeológusoknak adnak át.^[4]

• Kémiai szakirodalom Erdélyben
• Orbán Balázs emlékezete
• Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete

• Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 148–149. o. ISBN 963-85433-5-3
• Kisgyörgy Zoltán: Dr. Bányai János emlékezete (Földtani Közlöny, 103. 1973. 2. 117-122. Bibliogr. 119-122.)
• Kónya Ádám: Bányai János (Földr. Közl., 1971. 2-3. sz.)
• Vofkori László: Bányai János tudományos hagyatéka. Művelődés, 1974/4.
• Csíky Gábor: Bányai János a Székelyföld kutatója és hűséges fia. (Születése 100. évfordulóján) (Földtani tudománytörténeti évkönyv, 12. 1985/86. 64-82.)
• Csíky Gábor: Bányai János (Évfordulók a műszaki és természettudományokban, 1986. 61-63.)
• Vofkori László: Bányai János geológus, Erdély kutatója (Természet Világa, 124. 1993. 2. 90.)

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.  
• Bányai János (magyar nyelven). fsz.bme.hu. [2009. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)

• Bányai János, Magyar életrajzi lexikon
• Schőnviszky László: Bányai János. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 2. füz. 1–2. old.
• Bányai János munkái^{[halott link]}, Monoki István: Magyar Könyvtermelés Romániában (1919–1940)