Anton Kosmaçi
Anton Kosmaçi vagy Andon Kozmaçi (nevének ejtése andɔn kɔzmat͡ʃi; Szarajevó, 1894. vagy 1898. július 14. – Shijak, 1971. november 14.)[1] albán jogász, politikus. 1925-től bírói karriert futott be, 1943 folyamán rövid ideig kétszer volt Albánia igazságügy-minisztere, egyszer pedig oktatásügyi tárcavezetője.
Anton Kosmaçi | |
Született | 1894. vagy 1898. július 14. Szarajevó |
Elhunyt | 1971. november 14. (73-77 évesen) Shijak |
Állampolgársága | albán |
Foglalkozása |
|
Albánia 31. igazságügy-minisztere | |
Hivatali idő 1943. január 18. – 1943. február 11. | |
Miniszterelnök | Eqrem Libohova |
Előd | Mustafa Kruja |
Utód | Javer Hurshiti |
Albánia 33. igazságügy-minisztere | |
Hivatali idő 1943. május 11. – 1943. szeptember 10. | |
Miniszterelnök | Eqrem Libohova |
Előd | Javer Hurshiti |
Utód | Rrok Kolaj |
Albánia 31. oktatásügyi minisztere | |
Hivatali idő 1943. május 11. – 1943. július 8. | |
Miniszterelnök | Eqrem Libohova |
Előd | Rexhep Krasniqi |
Utód | Zef Benusi |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életútja
szerkesztésBoszniában, Szarajevóban született Shkodrából származó római katolikus albán szülők gyermekeként. Alap- és középiskoláit szülővárosában végezte el, majd 1920 és 1925 között a Zágrábi Egyetem jogtudományi karának hallgatója volt.[2]
Diplomája átvételét követően, 1925-ben Albániában telepedett le, és előbb rövid ideig Elbasanban, majd Korçában folytatott bírói gyakorlatot. 1927-ben a korçai törvényszékről összeférhetetlenség címén eltávolították, miután szívélyes kapcsolatot alakított ki a helyi jugoszláv konzullal. 1927–1928-ban a peshkopiai törvényszéken ítélkezett, ezt követően Gjirokastrában dolgozott bíróként, 1931-től pedig ügyészként. 1935–1937-ben a vlorai, 1937–1938-ban a durrësi, végül 1938–1939-ben a korçai törvényszék vezető bírája volt. 1939 júliusától 1940 januárjáig Korça közigazgatásának élén állt prefektusként.[3]
1940-ben, Albánia olasz megszállása idején kapcsolódott be a politikai életbe. Először 1943-ig a belügyminisztérium főtitkáraként tevékenykedett, majd 1943–1944-ben az államtanács munkáját irányította a testület elnökeként.[4] 1943. január 18-ától február 11-éig Eqrem Libohova első kormányának igazságügy-minisztere volt. Miután május 11-én Libohova újra kormányt alakíthatott, ismét Kosmaçit tette meg igazságügy-miniszternek, egyúttal július 8-áig, Zef Benusi kinevezéséig ügyvivőként ő vezette az oktatásügyi tárcát is. Ezt követően a Libohova-kabinet 1943. szeptember 10-ei feloszlásáig látta el igazságügy-miniszteri feladatait.[5] Politikai pályafutásával párhuzamosan a társadalmi és kulturális közéletben is aktív volt. 1942. december 9-étől az Albán Vörös Kereszt vezetőbizottsági tagja, 1943. április 23-ától az Olasz–Albán Irodalmi Társaság elnöke volt, 1944-ben pedig megválasztották az Értelmiségi Bizottság elnökévé.[6]
A második világháború végóráiban, 1944. november 17-én a kommunisták elfogták, később perbe fogták, és háborús bűnösként, a nép ellenségeként 1945 áprilisában harmincévi szabadságvesztésre ítélték. 1957-ben kiszabadulhatott börtönéből. 1971. november 14-én halt meg Shijakban.[7]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Dervishi 2012 :161. 1894. július 14-ére, míg Elsie 2013 :253. 1898. július 14-ére teszi születése napját.
- ↑ Dervishi 2012 :161.; Elsie 2013 :253.
- ↑ Dervishi 2012 :161.; Elsie 2013 :253. (szerinte Kosmaçi Gjirokastrában már 1928-tól ügyészként dolgozott).
- ↑ Dervishi 2012 :161.; Elsie 2013 :253.
- ↑ Dervishi 2012 :27–28., 161.; Elsie 2013 :253.
- ↑ Dervishi 2012 :161.
- ↑ Dervishi 2012 :161.; Elsie 2013 :253. (Kosmaçi életfogytiglani ítéletéről tud).
Források
szerkesztés- ↑ Dervishi 2012: Kastriot Dervishi: Kryeministrat dhe ministrat e shtetit shqiptar në 100 vjet: Anëtarët a Këshillit të Ministrave në vitet 1912–2012, jetëshkrimet e tyre dhe veprimtaria e ekzekutivit shqiptar (’Az albán államiság száz évének miniszterelnökei és miniszterei: Az 1912–2012 közötti minisztertanácsi tagok, életrajzuk és tevékenységük’). Tiranë: Shtëpia Botuese 55. 2012. ISBN 9789994356225
- ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3