Anglik

 

Tacitus Germania című munkájában (i. sz. 98) azt írta róluk, hogy a Nerthus-szövetséghez tartoztak. Nerthus a Földanya (latinul Terra Mater) germán megfelelője, a Föld istennője volt, akit a Balti-tenger partján letelepedett hét germán törzs tisztelt. Első ismert lakóhelyük a mai Schleswig-Holstein keleti részén volt, ahol az Angeln tájegység neve rájuk emlékeztet. Az anglik régészeti örökségéhez tartoznak a lápvidék kultuszhelyei (például a Thorsberger Moor Süderbrarupnál, Schleswig-Flensburg járásban). Temetkezésük urnás volt.

Az anglik törzse az 5. századtól kezdve részt vett a germánok britanniai partraszállásában. A Jütlandból származó jütökkel és a szászokkal együtt támadva nyugatra szorították a mai Angliában már letelepedett és a rómaiak alatt romanizálódott kelta csoportokat. A 8. században a történetíró Beda Venerabilis Historia ecclesiastica gentis Anglorum (Az anglik nemzetségének egyházi története) című művében emlékezett meg róluk.

A hódító germán törzsek közül a politikai ellenőrzést Dél- és Közép-Anglia legnagyobb része fölött hamarosan a szászok vették át, de az anglik lettek az ország névadói. Az angolszászok elnevezés a szászokkal történt, már Angliában lezajlott összeolvadásukra utal.

Az anglik egy része nem vándorolt Angliába, hanem dél felé vándorolt schleswig-holsteini hazájukból, és végül etnikailag egyesült a türingekkel. Karoling-kori oklevelek említést tesznek egy Engilin nevű tartományról (pagus/Gau) az Unstrut partján. Ez a név az angli népcsoport délre vándorolt részének lakóterületére utal.

• Harald Haarmann. Letűnt népek lexikona. Budapest: Corvina, 30. o. (2008). ISBN 978-963-13-5695-3 
• Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.  

• Ahrens, C. (szerk.). Sachsen und Angeln. Ausstellungskatalog des Helms-Museums Hamburg I-II.. Hamburg: Helms Museum (1978) 
• Blake, N. F.. A history of the English language (1996) 
• Mallory – Adams (szerk.). Encyclopedia of Indo-European culture (1997) 

• Angeln
• Angolszászok