[go: up one dir, main page]

Altheim (Ausztria)

község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 11.

Altheim osztrák város Felső-Ausztria Braunau am Inn-i járásában. 2019 januárjában 4933 lakosa volt.

Altheim
A Szt. Lőrinc-plébániatemplom
A Szt. Lőrinc-plébániatemplom
Altheim címere
Altheim címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásBraunau am Inn-i járás
Irányítószám4950
Körzethívószám07723
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség5055 fő (2024. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság363 m
Terület22,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′, k. h. 13° 14′48.250000°N 13.233333°EKoordináták: é. sz. 48° 15′, k. h. 13° 14′48.250000°N 13.233333°E
Altheim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Altheim témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Altheim a Braunau am Inn-i járásban
 
A régi városháza Altheim főterén
 
A Szt. Sebestyén-templom
 
A háborús emlékmű

Altheim Felső-Ausztria Innviertel régiójában fekszik, az Innvierteli-dombság és az Inn-völgy találkozásánál, a Mühlheimer Ache folyó mentén. Területének 11,1%-a erdő, 74,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 15 településrészt és falut egyesít: Altheim, Diepolding, Englwertsham, Gallenberg, Gaugsham, Kling, Lehen, Lüfteneck, Mauernberg, Schwaig, Stern, Wagham, Weidenthal, Weirading és Wolfegg.

A környező önkormányzatok: délkeletre Polling im Innkreis és Sankt Veit im Innkreis, délre Roßbach, délnyugatra Treubach, nyugatra Moosbach és Weng im Innkreis, északra Mühlheim am Inn, északkeletre Geinberg.

Története

szerkesztés

Altheimet először 903-ban említik. 1581-ben V. Vilmos bajor herceg mezővárosi jogokkal ruházta fel. A település alapításától kezdve egészen 1779-ig Bajorországhoz tartozott, amikor azonban a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni béke következtében a teljes Innviertel Ausztriához került át. A napóleoni háborúk során 1809-ben a régiót a franciákkal szövetséges Bajorország visszakapta, majd Napóleon bukása után ismét Ausztriáé lett.

A köztársaság 1918-as megalakulásakor Altheimet Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett; egy évvel később egyesítették a szomszédos Sankt Laurenz községgel. A második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához. Altheim 2003-ban kapott városi rangot.

Az altheimi önkormányzat területén 2019 januárjában 4933 fő élt. A lakosságszám 1971 óta nagyjából egy szinten maradt. 2016-ban a helybeliek 88,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,7% a régi (2004 előtti), 4,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 88,4%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 4% mohamedánnak, 4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (94,5%) mellett a horvátok (2,2%) és a bosnyákok (1,2%) alkották.

A lakosság számának változása:

A népesség alakulása 2016 és 2024 között
Lakosok száma
4798
4839
5055
201620182024
Adatok: Wikidata

Látnivalók

szerkesztés
  • a késő gótikus Szt. Lőrinc-plébániatemplom
  • a Szt. Sebestyén-templom 1634-ben épült egy pestisjárvány elmúltával
  • római élménymúzeum
  • római villa rustica Weiradingban

Híres altheimiek

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Altheim (Oberösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.