All I’ve Got to Do
Az All I’ve Got to Do John Lennon által írt[1][2] (Lennon–McCartney szerzeményként megjelölt) dal, amelyet a The Beatles angol rockegyüttes ad elő második brit albumán, az 1963-as With the Beatles-ön. Az Amerikai Egyesült Államokban eredetileg az 1964-es Meet the Beatles! nagylemezen jelent meg.[3][4] Dennis Alstrand szerint a dal az első olyan rock and roll vagy rockzene, amelyben a basszusgitáros akkordokat játszik a dal létfontosságú részeként.
| The Beatles All I've Got to Do | ||||
| Megjelent | 1963. november 22. | |||
| Felvételek | 1963. szeptember 11., EMI, London | |||
| Stílus | Pop-rock, soul | |||
| Nyelv | angol | |||
| Hossz | 2:04 | |||
| Kiadó | Parlophone | |||
| Szerző | John Lennon, Paul McCartney | |||
| Producer | George Martin | |||
| A(z) With the Beatles album dalai | ||||
| ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
A dal keletkezése
szerkesztésLennon azt nyilatkozta a dal keletkezésével kapcsolatban, hogy „próbált egy Smokey Robinson stílusú dalt ismét megalkotni”. Ian MacDonald szerint a Beatles dala a the Miracles (You Can) Depend on Me című dalához hasonlít zenei világa és szövege alapján.[5] Richie Unterberger, az Allmusic oldal egyik szerkesztője azt mondta, hogy úgy hangzik, mintha Robinson írta volna, de Arthur Alexander stílusjegyei is felfedezhetőek benne. A The Beatles életrajzírója, Bob Spitz szerint a dal "nyugtalanul borús és hangulatos", és hasonló the Shirelles Baby It's You című dalára (amelyet a Beatles korábban feldolgozott) valamint a the Drifters korai szerzeményeire.[6]
Ez egyike volt annak az albumon megtalálható három dalnak, amelynek Lennon volt a szerzője az It Won’t Be Long[7] és a Not a Second Time[8] című mellett. Lennon szerint kifejezetten az amerikai piacra szánta, mivel az 1960-as évek elején egy brit fiatal számára elképzelhetetlen helyzet volt, hogy egy lányt telefonon hívjon fel. Lennon azt mondta egy későbbi interjúban a No Reply kapcsán: „Az volt előttem képként, ahogy az utcán sétálok, és látom, hogy kirajzolódik az ablakban az alakja, és nem én vettem fel a „telefont”. Habár én még soha nem hívtam egy lányt a „telefonon”, mivel „azok nem tartoztak az angol tinédzserek életébe”.
Rögzítése
szerkesztésAz együttes 1963. szeptember 11-én egyetlen ülés során rögzítette a dalt,[9] 14 felvételben és egy 15.-en utókeveréseket alkalmaztak. A legjobbra sikerült felvétel a 15. számú volt. Szeptember 30-án a dalt monó, majd október 29-én pedig sztereó hangzásúra keverték.
Bár Steve Turner zenei újságíró azt állítja, hogy a dalt 1961-ben írták, MacDonald szerint a dal soha nem szerepelt a Beatles fellépéseinek repertoárjában, ami megmagyarázza, hogy a 14 felvételből 8 nem volt teljes: hiszen a zenekar számára ismeretlen dal volt.[5]
Megjelenése
szerkesztésAz Egyesült Királyságban az All I’ve Got to Do a With the Beatles albumon jelent meg, amely tartalmazta az együttes feldolgozását a the Miracles You Really Got a Hold on Me című dalát, amely a közvetlen kapcsolatban állt az albummal és Robinson zenéjével. Az Egyesült Államokban a Capitol Records levette a You've Really Got a Hold on Me című dalt a Meet the Beatles nagylemezről, és később a The Beatles' Second Album-on kapott helyet.
Közreműködők
szerkesztésIan MacDonald szerint:[5]
- John Lennon – ének, ritmusgitár
- Paul McCartney – vokál, basszusgitár
- George Harrison – vokál, szólógitár
- Ringo Starr – dob
Feldolgozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Sheff, David. All We Are Saying: The Last Major Interview with John Lennon and Yoko Ono. New York: St. Martin's Press, 193. o. (2000). Hozzáférés ideje: 2023. július 6.
- ↑ Miles, Barry. Paul McCartney: Many Years From Now. New York: Henry Holt and Company, 148. o. (1997)
- ↑ Alstrand, Dennis: The Evolution of Rock Bass Playing; McCartney Style: 1963. [2010. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 6.)
- ↑ Marsi József. Beatles kódex, 21. o. (2022)
- ↑ a b c Ian MacDonald. A fejek forradalma, 138. o. (2015)
- ↑ Spitz, Bob. The Beatles: The Biography. Boston: Little, Brown, 446. o. (2005). Hozzáférés ideje: 2023. július 6.
- ↑ Sheff, David. All We Are Saying: The Last Major Interview with John Lennon and Yoko Ono. New York: St. Martin's Press, 170. o. (2000). Hozzáférés ideje: 2023. július 6.
- ↑ Sheff, David. All We Are Saying: The Last Major Interview with John Lennon and Yoko Ono. New York: St. Martin's Press, 194. o. (2000. november 22.). Hozzáférés ideje: 2023. július 5.
- ↑ Bánosi–Tihanyi. Beatles zenei kalauz, 10. o. (1999)
- ↑ „The Smithereens - Meet the Smithereens! Album Reviews, Songs & More | AllMusic” (angol nyelven).
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az All I've Got to Do című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztésAngol nyelvű
szerkesztés- Miles, Barry:Paul McCartney: Many Years From Now. New York: Henry Holt and Company, 1997. ISBN 0-8050-5249-6
- Sheff, David:All We Are Saying: The Last Major Interview with John Lennon and Yoko Ono. New York: St. Martin's Press, 2000. ISBN 0-312-25464-4
- Spitz, Bob:The Beatles: The Biography. Boston: Little, Brown, 2005. ISBN 0-316-80352-9
Magyar nyelvű
szerkesztés- Bánosi György – Tihanyi Ernő: Beatles zenei kalauz. Az együttzenélés és a szólóévek. 1958–1999. Budapest: Anno Kiadó, 1999. ISBN 963-853-895-3
- Ian Macdonald: A fejek forradalma. A Beatles és a hatvanas évek. (ford. Révbíró Tibor) Budapest: Helikon Kiadó, 2015. ISBN 978-963-227-468-3
- Marsi József: Beatles Kódex – A Beatles együttes teljes életművének enciklopédiája. (bővített kiadás) Budapest: Könyvműhely, 2022. ISBN 978-615-01-5036-9
További információk
szerkesztés- Allan W. Pollack megjegyzései az All I've Got to Do dalhoz