A hercegnő és a kobold
A hercegnő és a kobold (angol cím: The Princess and the Goblin) 1991-ben bemutatott magyar–brit–japán koprodukciós rajzfilm, amely George MacDonald regénye alapján készült. Az animációs játékfilm rendezője Gémes József, írója és producere Robin Lyons. A zenéjét Lerch István szerezte. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a Budapest Film és a Pannónia Film forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasyfilm.
A hercegnő és a kobold (The Princess and the Goblin) | ||||
1991-es brit–magyar–amerikai animációs film | ||||
Kófic és Angelika hercegnő | ||||
Rendező | Gémes József | |||
Producer | Robin Lyons | |||
Vezető producer |
| |||
Alapmű | George MacDonald regénye | |||
Műfaj |
| |||
Forgatókönyvíró | Robin Lyons | |||
Hang | ||||
Zene | Lerch István | |||
Operatőr |
| |||
Vágó | ||||
Hangmérnök | ||||
Gyártásvezető |
| |||
Gyártás | ||||
Gyártó | ||||
Ország | ||||
Nyelv | ||||
Játékidő | 79 perc | |||
Költségvetés | 10 000 000 USD | |||
Képarány | 1,37:1 | |||
Forgalmazás | ||||
Forgalmazó | ||||
Bemutató | ||||
Korhatár | ||||
Bevétel |
| |||
További információk | ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyarországon 1991. december 20-án, az Egyesült Királyságban 1992. december 18-án mutatták be a mozikban.
Cselekmény
szerkesztésAngelika, a fiatal hercegnő egy délután eltéved az erdőben, magára hagyva Dadusát. Az erdő sötét, ismeretlen részében furcsa, ijesztő teremtmények veszik körül, azonban Kófic, a bányászfiú dalával elriasztja őket. Angelika így békében hazatérhet.
A fiú apjával dolgozik a kőbányában, és nem sokkal ezután beszakad alatta egy járat. Egy kiterjedt barlangrendszerbe kerül. Ebben a fénytől elzárt világban élnek a gonosz koboldok, akik hajdan emberek voltak, de elvetemültségük miatt a föld alá űzték őket. Amellett, hogy nem viselik el a zenét, csak egy gyenge pontjuk van: egyetlen ujjba összeforrt lábuk. Sziklakemény bőrükön fegyver nem hatolhat át. A koboldok most a bánya elárasztására készülnek, sőt bosszúhadjáratot akarnak indítani az emberek ellen. (A főszervező a kőcipős koboldkirálynő és fia, Varangy herceg, míg az öreg koboldkirály leginkább náthájával van elfoglalva.) Kófic elhatározza, hogy miután értesíti szüleit, kikémleli a koboldok tervét. Miután megtudja, hogy Varangy az emberek királya akar lenni, úgy, hogy feleségül veszi Angelikát, balszerencséjére fogságba esik, azonban éneklésével távol tudja tartani magától a gonosz lényeket.
Eközben Angelika hazakerülve a vár egyik eldugott padlásszobájában tündöklő jelenséggel találkozik: a fehér hajú hölgy a királylány üknagymamájaként mutatja be magát, és ad a kislánynak egy varázslatos, láthatatlan fonalat. Az üknagyanyát ugyan senki sem látta, és a koboldokban sem hisz senki, de a jószívű király hallgat kislányára, és őrséget állíttat. Angelika a csodálatos fonalat követve elindul, és a barlangba jut, ahol Kóficot őrzik.
A fonal mentén sikerül kijutniuk, és értesíteniük a királyt. A kimerült, sebesült Kófic eleinte nem hisz a királylány titokzatos üknagymamájában, de miután megjelenik neki a pihenőhelyén és meggyógyítja, újult erővel száll csatába a vár alatt alagutat ásó koboldok ellen. Ellenük a megkettőzött őrség is tehetetlen mindaddig, amíg Kófic meg nem tanítja őket a dal és a lábra célzás módszereire. Végül a csúf hordát sikerül elűzni, ők azonban elárasztják a várat. A tervük balul üt ki, ugyanis a felduzzasztott barlangi tó vize elsősorban őket sodorja kidőlt várfalon át a mélybe.
A történet végén minden jóra fordul: az Angelikát rabul ejtő Varangy is lehull a szédítő magasságból, Angelika és Kófic kibékül, a vár kiszárad, és mind a királyi, mind a bányászcsalád boldog dalolásban egyesül.
Szereplők
szerkesztésSzereplő | Angol hang | Magyar hang |
---|---|---|
Angelika hercegnő | Sally Ann Marsh | Somlai Edina |
Kófic | Peter Murray Paul Keating (ének) |
Minárovits Péter |
Dadus | Mollie Sugden | Győri Ilona |
Király | Joss Ackland | Avar István |
Angelika ükmamája | Claire Bloom | Kállay Ilona |
Koboldok királynéja | Peggy Mount | Schubert Éva |
Koboldok királya | Robin Lyons | Kautzky József |
Alacsony-kövér katona | Melis Gábor | |
Varangy herceg | Rik Mayall | Bezerédi Zoltán |
Glump | Victor Spinetti | Kránitz Lajos |
Mump | Roy Kinnear | Pathó István |
Kófic apja | William Hootkins | Perlaki István |
Kófic anyja | Maxine Howe | Némedi Mari |
Magas-sovány katona | Stephen Lyons | Rosta Sándor |
Kutyás kobold | Rácz Géza | |
Inas | Frank Rozelaar-Green | Csuja Imre |
Katonák | N/A | Melis Gábor Pethes Csaba Rosta Sándor Salinger Gábor |
Szinkronstáb
szerkesztésA magyar változat munkatársai | |
---|---|
Felolvasó | Bozai József |
Magyar szöveg | Sarodi Tibor |
Hangmérnök | Márkus Tamás |
Rendezőasszisztens | Dezsőffy Rajz Katalin |
Vágó | Árvay Zsuzsa |
Gyártásvezető | Fehér József |
Szinkronrendező | Kiss Beáta |
Szinkronstúdió | Mafilm Audio Kft. |
Forgalmazó | Budapest Film Pannónia Film A Magyar Mozgókép közalapítvány támogatásával |
További információk
szerkesztés- A hercegnő és a kobold a PORT.hu-n (magyarul)
- A hercegnő és a kobold az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- A hercegnő és a kobold az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A hercegnő és a kobold a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A hercegnő és a kobold a Box Office Mojón (angolul)