Ávilai Szent Teréz

A kasztíliai Ávilában, 1515-ben, jómódú zsidó családban született, tizenkét gyermek egyikeként.^[5]

Nagyapja marranó volt, azaz a zsidóüldözések hatására kitért (kikeresztelkedett).^[6] Apja gazdag ruha- és gyapjúkereskedő,^[7] Ávila egyik leggazdagabb embere, aki lovagi címet szerzett, és beolvadt a katolikus keresztény társadalomba.

Már gyermekként kereste a magányt, és amikor más lányokkal volt együtt, szeretett velük apácásdit játszani; úgy téve, mintha valami zárdában élnének együtt.^[5]

13-14 éves korában (1528) elveszítette az édesanyját, ekkor a Szent Szűzhöz fordult segítségért, aki „édesanyja lett mindörökre˝.^[8]

Apja a 16 éves lányt az ávilai Santa María de la Gracia Ágoston-rendi apácákhoz vitte továbbtanulás céljából.^[5] Betegsége miatt azonban 18 hónap múlva távozott onnan, és néhány évig édesapjával és rokonaival maradt.^[9] Nem akart férjhez menni, így 1535 őszén apja akarata ellenére karmelita apáca lett a Megtestesülés ávilai kolostorában.

A kolostorban aztán súlyosan megbetegedett. Nem világos, hogy milyen betegségről van szó, a tünetei: bágyadtság, ájulás, epilepsziás rohamok és görcsök.^[10] A zárdából haza is vitték, hogy a szülői házában haljon meg. Két-három éven át bénultan feküdt. Sikerült azonban felépülnie, és visszatért a kolostorba. Elmondása szerint – Szent József közbenjárásának köszönhetően gyógyult meg.^[10]

A fiatal lányból fokozatosan érett, bölcs apácává változott, olyan emberek vették körül, akik lelki tanácsért fordultak hozzá mind a kolostorban, mind annak falain túl. Ebbe a körbe tartozott az apja is, aki végül beletörődött a lánya választásába.

A spanyol karmelita szerzetesség megújítójaként egy új rend, az ún. Sarutlan Kármelita Rend alapítója lett. Az első kis zárda, amelyben Teréz apátnő lett, 1562-ben jelent meg Avilában. Csak 12 nővér volt benne, az egykori apostolok száma szerint.

Életének második felét főként új karmelita kolostorok létrehozásának és az írásnak szentelte. 1567-ben felhatalmazást kapott Rubeo de Ravenna karmelita vezetőtől, hogy rendházakat létesítsen. Az új zárdák Medina del Campóban (1567), Malagónban és Valladolidban (1568), Toledóban és Pastranában (1569), Salamancában (1570), Alba de Tormesban (1571), Segoviában (1574), Veas és Sevillaban (1575), Caravacában (1576) létesültek.^[9] Az "Alapítások könyvében" elmeséli e kolostorok történetét.^[9] Összesen tizenhét zárdát alapított.^[11]

1567-ben találkozott Keresztes Jánossal, akivel a következő évben megalapította a rend férfiágát.^[11]

Húsz éven keresztül, az első kolostor alapításától a haláláig (1562–1582) mintegy 5600 kilométert gyalogolt Spanyolország-szerte.^[12]

Erős ellenállásba ütközött az egyházi hatóságok egyes képviselői részéről, a pápai nuncius szándéka volt a sarutlan karmeliták kolostorainak megszüntetése, a megreformálatlan rendnek alárendelve őket. Terézt „bosszantó, csavargó nőnek” nevezték, aki Pál apostol parancsával ellentétben^[13] a könyvírásnak szentelte magát, és kolostorokat alapít pápai engedély nélkül.

Az önéletrajzát az inkvizíció elkobozta, és kiadási tilalmát csak 1586-ban, négy évvel a halála után oldották fel.^[14] 1580-ban azonban XIII. Gergely pápa jóváhagyta a karmelita rend két részre oszlását, és ezzel hivatalosan is elismerte a „sarutlan karmeliták” jogi önállóságát.^[12][15]

Élete folyamán misztikus élményei voltak (látomások, elragadtatások, eksztázis). 25 éves volt, amikor az első nagyobb misztikus élményben, Jézus első jelenésében részesült.^[5] Azonban még legjobb barátai közül is sokan gondolták azt, hogy ördögi szemfényvesztés áldozata.^[5]

Lelki életének további elmélyülése volt 1558 táján a pokolról való víziója.^[10]

Önéletrajzában azt írta, hogy a vallásos elragadtatás pillanatában nem tudja megakadályozni, hogy felemelkedjen a földről; bár alázatból küzdött ez ellen.^[16]

 

 

1622-ben szentté avatták és 1970-ben VI. Pál pápasága idején a katolikus egyház tanítójává nyilvánították.

Halálának napján a katolikus egyház Assisi Szent Ferencről emlékezett meg, ezért a következő napra tették az ő emléknapját. Azonban a naptárreform miatt október 4-ét október 15-e követte, így Szent Teréz ünnepe is október 15-e lett.

Nevére szentelt templomok Magyarországon:

• Ávilai Nagy Szent Teréz-templom (Kazincbarcika)
• Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom (Budapest VI. kerülete)
• Zalaszentlászló katolikus temploma ^[17]

• Önéletrajz (Vida) letölthető innen: [1] Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.
• A tökéletesség útja (Camino de Perfección) Letölthető innen^{[halott link]}, vagy innen.
• A belső várkastély (Moradas) Letölthető innen^{[halott link]}, vagy innen.
• Az alapítások könyve (Libro de las fundaciones)
• Lelki számadások (Cuentas de Conciencias)
• több mint 400 levél

• Avilai Szent Teréz minden művei, 1-4.; ford. Szeghy Ernő; Karmelita Rendház, Győr, 1928–1941
  • Önéletrajz; 1928
  • Az alapítások könyve; 1928
  • A tökéletesség útja; 1940
  • A belső várkastély; 1941
• Avilai Nagy Szent Teréz levelei. 1–2.; ford. Szeghy Ernő; Karmelita Rendház, Keszthely, 1943
• A tökéletesség útja / A belső várkastély; ford. Szeghy Ernő; Szt. István Társulat, Budapest, 1979
• Az imáról. Avilai Szent Teréz tanítása; összeáll. Klemm Nándor; Szt. Gellért, Budapest, 1997
• Versek / A lélek kiáltásai Istenhez; ford. Dobos Éva; Eötvös, Budapest, 2006 (Eötvös klasszikusok)
• Lelki tanácsok. Válogatás Avilai Szent Teréz leveleiből; ford. Szeghy Ernő; Sarutlan Karmelita Nővérek, Magyarszék, 2007 (A Kármel látóhatára)
• Az alapítások könyve; bev., jegyz. Szabó Kristóf; Magyar Sarutlan Karmelita Rendtartomány, Keszthely, 2011
• A belső várkastély; ford. Sajó Tamás, Templom Kata; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Budapest–Magyarszék, 2011 (Avilai Szent Teréz összes művei)
• Önéletrajz; ford., jegyz., előszó Sajó Tamás, Templom Kata, fordításban közrem. Antonio Bernat Vistarini; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Budapest–Magyarszék, 2012 (Avilai Szent Teréz összes művei)
• Szent Terézzel napról napra; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Budapest–Magyarszék, 2013 (A Kármel látóhatára)
• A tökéletesség útja; ford., bev., jegyz. Sajó Tamás és Templom Kata; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Budapest–Magyarszék, 2014 (Avilai Szent Teréz összes művei)
• Avilai Szent Teréz levelei; szerk., sajtó alá rend. Nagy Fruzsina és Hoványi Márton, ford. Szeghy Ernő; Magyar Sarutlan Karmelita Rendtartomány, Keszthely, 2014
• Szárnyaid oltalmában. A lelki élet kis kézikönyve. Avilai Szent Teréz gondolatai alapján, kolostori életképekkel; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Marosszentgyörgy–Budapest, 2017

Az 1984-ben bemutatott Legyetek jók, ha tudtok című filmben Marisa Traversi alakítja.

• Önéletrajza
• Dževad Karahasan: Az elbűvölt angyal, ARBOS, Bécs–Salzburg–Klagenfurt, 1995
• Jean Abiven OCD: Látogasd meg önmagad! Lelkigyakorlat Avilai Szent Terézzel, Sarutlan Karmelita Nővérek, Pécs, 1999
• Puskely Mária: Avilai Teréz, Sarutlan Karmelita Nővérek, Pécs, 2001, ISBN 963-00-6288-7

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Ávilai Szent Teréz témájú médiaállományokat.

• Életrajza a Szentek életében
• Avilai Szent Teréz, egy nagy misztikus^{[halott link]}
• Kronológikus életrajz
• Szeghy Ernő: Szent Terézia és a kármeliták. A sarutlan kármeliták alapítójának szenttéavatása háromszázados évfordulójára, 1–2.; Stephaneum Ny., Budapest, 1921