Dürer maga soha nem látta az állatot, amely a római idők óta az első élő példány volt Európában. 1515-ben I. Mánuel portugál király az orrszarvút X. Leó pápának ajándékozta, de az a szállítás közben történt hajótörésben elpusztult. Eleven orrszarvút nem is láthattak többet Európában, amíg 1577-ben egy újabb orrszarvú nem érkezett Indiából I. Sebestyén portugál király udvarába. Ezt később II. Fülöp spanyol király örökölte meg 1580 körül. Madridban utcát neveztek el erről az Abadáról (rinó portugálul).
A metszet nem egészen pontos ábrázolása egy rinocérosznak. Az állatot kemény páncéllal borítva ábrázolja, egy kis csavart szarvat is elhelyez a nyaktőre, valamint a lábát pikkelyekkel fedi. Ezek a vonások nem találhatók meg egy valódi orrszarvún. Ennek ellenére Dürer alkotása nagyon népszerű lett Európában, és rengeteg másolat készült róla az elkövetkező három évszázad során. Egészen a 18. század végéig az orrszarvú hiteles ábrázolásának tekintették, de aztán az Európában az 1740-es és az 1750-es években körbeutaztatott Clara nevű orrszarvúról készült pontosabb ábrázolások háttérbe szorították. Dürer munkájáról mindazonáltal azt tartották, hogy „talán egyetlen más állatábrázolás sem gyakorolt ilyen mély hatást a művészetekre”.
Minden szerkesztésed ezen licenc elfogadását és alkalmazását jelenti, mellyel hozzájárulsz, hogy a művet bárki módosíthatja, azt bármilyen célra felhasználhatja.
A Wikipédia tartalmának újrafelhasználásakor (átdolgozás esetén is) meg kell adnod, hogy a műre a fenti licenc vonatkozik, továbbá meg kell nevezned a forrásul szolgáló szócikket; internetes közzététel esetén a forrásműre mutató linket kell elhelyezned honlapodon.
A képek felhasználási feltételeit külön kell ellenőrizned.
