Zimrán
Zimrán | |
Született | Hagyományosan Kr. e. 1700-2000 körül |
Szülei | Ábrahám és Ketúrá |
Felesége | ismeretlen |
Közös utód | Abihen Mórikh Narim |
Elhunyt | Hagyományosan Kr. e. 1700 körül |
Zimrán vagy más néven Zambrán (héberül: זִמְרָן, jelentése: vincellér vagy ünnepelt) a Héber Biblia szerint Ábrahám ószövetségi pátriárka és Ketúrá hat közös fiának egyike. Miután a Teremtés könyve Zimránt említi első helyen a hat fiú közül, ezért többen úgy vélik, hogy Zimrán volt Ábrahám és Ketúrá elsőszülött gyermeke. Erre konkrét utalást azonban nem tesz a Szentírás.[1] Zimránnak öt fivére volt: Joksán, Médán, Midián, Isbák és Suakh.[2]
A Biblia nem sokat árul el Ábrahám és Ketúrá gyermekeinek történetéről. Az Ótestamentum alapján mindössze annyit tudunk Zimránról, hogy feltehetőleg Beershebában született. Ez volt az a város, ahová Ábrahám betért miután az Úr parancsára megpróbálta feláldozni fiát, Izsákot. Az ősatya itt találkozott Ketúrával és Izsák itt talált rá feleségére, Rebekára. Miután Ketúrának Beershebában volt a szálláshelye, feltehetőleg Ábrahám mind a hat gyermeke is itt született.
Ezek után a Biblia megemlíti, hogy Ábrahám Ketúrától származó gyermekeit egy idő után gazdagon megajándékozza és elküldi őket az ígéret földjéről, Kánaánból.[3] Ennek feltehetőleg az az oka, hogy Ábrahám Izsák számára biztosítani akarta az Úrral megkötött szövetség beteljesülését.
Josephus Flavius pontosítja a Biblia elbeszélését. A római történetíró szerint Ábrahám napkeletre küldte fiait, és személyesen jelölte ki nekik új szálláshelyüket. Ez a mai Arab-félsziget területét jelentette egészen Arabia Felix, azaz a mai Jemen, a korábbi Sába királyságának a vidékét a Vörös-tenger mentén.[4] Ábrahám és Ketúrá gyermekeit éppen ezért az arab népek őseinek is tartják. Éppen ezért többen úgy vélik, hogy Zimrán volt a névadója a szaúd-arábiai Zabrán városának Mekka és Medina között, és ez volt Ábrahám fiának szálláshelye.[5]
Hajasar könyve leírja, hogy Zimránnak három gyermeke született: Abihen, Mórikh és Narim.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Teremtés könyve 25:2
- ↑ Krónika I. könyve 1:32
- ↑ Teremtés könyve 25:6
- ↑ Flavius, Josephus. Antiquities of the Jews (angol nyelven). ISBN 1-58827-612-0
- ↑ szerk.: Ellen G. White: The Seventh-Day Adventist Bible Commentary (angol nyelven). Review and Herald Publishing Association (Washington, D.C., USA), 367. o. (1953). ISBN 082801180X