Közönséges víziskorpió

Közönséges víziskorpió
Közönséges víziskorpió a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Paraneoptera Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera) Alrend: Poloskák (Heteroptera) Alrendág: Vízipoloskák (Nepomorpha) Öregcsalád: Nepoidea Család: Víziskorpiók (Nepidae) Nem: Nepa Linnaeus, 1758 Faj: N. cinerea
Tudományos név
Nepa cinerea Linnaeus, 1758
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Közönséges víziskorpió témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges víziskorpió témájú médiaállományokat és Közönséges víziskorpió témájú kategóriát.

A közönséges víziskorpió (Nepa cinerea) a rovarok (Insecta) osztályának félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a poloskák (Heteroptera) alrendjébe és a víziskorpiók (Nepidae) családjába tartozó faj.

A közönséges víziskorpió Európától Kínáig honos. Eredetileg széles körben elterjedt volt, napjainkban száma csökken.

A közönséges víziskorpió körülbelül 2 centiméter hosszú. Potrohán a légzőcső hosszúra nyúlt. Teste rövid és erőteljes felépítésű, nyújtott tojás alakú, lapított, felül barnás vagy feketés-szürke, a potroh hátoldala kiterjedten vörös. Feltűnők a „ragadozólábakká” módosult első lábak, melyek a zsákmány megragadására szolgálnak. A víziskorpió sajátos hidrosztatikus szervvel rendelkezik, segítségével állandóan érzékelni képes a megfelelő vízmélységet, amelyben a légzőcső még éppen eléri a víz felszínét.

A közönséges víziskorpió különböző típusú, igen sekély vizek lakója. Tápláléka ebihalak, rovarlárvák, ritkán apró halak is. Szúrása fájdalmas. A kerti tavakat szívesen elfoglalják.

Április-májusban a nőstények víz alatti növények szárára és levelére rakják petéiket. A peték 6-9 finom légzőfüggeléket viselnek, melyek az őket körülvevő levegőburokkal vannak kapcsolatban, így elegendő oxigénellátásban részesülnek.

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Editio Decima, Reformata. Tomus I. Holmiæ (Stockholm): impensis direct. Laurentii Salvii. 824 pp. DOI: 10.5962/bhl.title.542 [first availability: page 440] BHL Reference page.