Wikipédia:Képletleíró nyelv
Ezen az oldalon egy technikai leírást olvashatsz a Wikipédia szerkesztéséről. Tartsd szem előtt, hogy nem minden ajánlott, ami technikailag megvalósítható! |
A MediaWiki a TeX (ejtsd: teh) betűszedő rendszert használja a matematikai képletek leírásához. A felhasználó szándékától és a kifejezés komplexitásától függően a generált kód lehet PNG kép vagy egyszerű HTML szöveg. (A jövőben, a böngészők fejlődésével MathML-formátum generálására is lehetőség nyílhat.)
A matematikai kifejezéseket <math> ... </math>
jelek közé kell tenni.
Egy képlet forráskódjában alkalmazhatunk sortöréseket, ezek a végeredményben nem jelennek meg. Ez jól jöhet például mátrixoknál vagy több soros egyenleteknél, ahol a kódban is egymás alá írhatjuk a sorokat, ahogy az majd végül megjelenik.
Megjegyzéseket tenni, hibákat jelenteni a műszaki kocsmafalon vagy a Wikitech-l levelezőlistán lehet.
A TeX sajátosságai miatt előfordulhat, hogy a folyó szövegbe írt képletek betűtípusa vagy betűmérete valamennyire eltér a környező szövegtől. Ha ez nagyon zavaró, próbáljunk meg wikikódot használni helyette.
Az (elvileg) legfrissebb leírás a Meta-Wiki Help:Displaying a formula oldalán érhető el.
Kémiai képletek megjelenítésére a <chem> ... </chem>
használható. A leírása az en:Help:Displaying a formula#Chemistry oldalon érhető el (angolul, de a példák nyelvtudás nélkül is érthetőek).
Szintaxis
[szerkesztés]A képleteket mindig <math> ... </math>
jelek közé kell tenni.
TeX-ben a beágyazott függvények és változók neve \
(backslash) jellel kezdődik. Pl. \pi
, \sin (x)
.
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Szimbólumok és egyszerű műveleti jelek | <math> a + \pi \cdot x </math>
|
||
Függvény paraméterrel | <math> \sqrt{2} </math>
|
A paramétert kapcsos zárójelbe kell tenni. | |
Függvény két paraméterrel | <math> \frac{a + 1}{2b + 2} </math>
|
||
Függvény opcionális paraméterrel | <math> \sqrt[3]{x + 2} </math>
|
A függvény opcionális paramétere szögletes zárójelben van, az első paraméter előtt. | |
Többsoros kifejezés | <math>
a b
c d
</math>
|
A forráskódbeli sortörésektől függetlenül a képlet mindig egy sorban jelenik meg. A javasolt használatot (mátrixok, esetek szétválasztása, többsoros egyenletek) lásd később. |
LaTeX-ben a következő karaktereknek van speciális jelentése: # $ % ^ & _ { } ~ \
Ezek közül néhány elérhető képletekben is, ha backslash-t írunk elé:
<math> \# \$ \% \& \_ \{ \} </math>
eredménye:
Néhánynak külön neve van:
<math> \hat{} \quad \tilde{} \quad \backslash </math>
eredménye:
Egyszerű képletek
[szerkesztés]Ha a képlet csak számokat, betűket és egyszerű műveleti jeleket tartalmaz, akkor a TeX csak a betűket alakítja dőltté. A legtöbb műveleti jelet kóddal kell bevinni (lásd lentebb).
Az olvashatóság érdekében érdemes a műveleti jelek előtt és után szóközt tenni.
A további példákban a pontosvessző határolja az egymástól független kifejezéseket.
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Egyszerű kifejezés | <math> a </math>
|
||
További egyszerű kifejezések | <math> 2a; a + b; 2a - 4 </math>
|
||
Alapműveletek | <math> a + b; a - b; a \cdot b; a / b </math>
|
\cdot = central dot, középmagasságban lévő pont. NE használd a * jelet! | |
Egyenlőségek | <math> a = b; a < b; a \leq b; a \equiv b </math>
|
A műveleti jelek teljes listáját lásd lentebb. |
Egyszerű inline függvények
[szerkesztés]Inline függvények azok, ahol a függvény nevét és a paramétert egymás után írják. (Tehát a műveleti jel nem veszi körbe a paramétert, mint pl. a gyöknél.)
A paramétert kerek zárójelben vagy anélkül is lehet írni.
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Szögfüggvények | <math> \sin x; \cos x; \tan x </math>
|
||
Szögfüggvények (zárójellel) | <math> \sin (x); \cos (x+y); \tan (2x) </math>
|
||
További szögfüggvények | <math> \cot x; \sec x; \csc x </math>
|
||
További szögfüggvények | <math> \arcsin x; \arccos x; \arctan x </math>
|
||
További szögfüggvények | <math> \sinh x; \cosh x; \tanh x; \coth x </math>
|
||
További függvények | <math> \min x; \max x </math>
|
||
További függvények | <math> \lim x; \limsup x; \liminf x </math>
|
||
További függvények | <math> \exp x; \ln x; \lg x; \log x; \log_{10} x </math>
|
||
További függvények | <math> \inf x; \sup x; \ker x </math>
|
||
Tetszőleges nevű, nem standard függvény | <math> \operatorname{fv} x </math>
|
||
Tetszőleges nevű, nem standard függvény | <math> \operatorname{fv} (x) </math>
|
||
Magyarországon használt függvénynevek | <math> \operatorname{tg} x; \operatorname{ctg} x;\operatorname{cosec} x </math>
|
||
Más függvények | <math> \operatorname{sgn} x </math>
|
Alsó és felső index, alá- és föléírás
[szerkesztés]A alsó index jele az _
(alsókötőjel), a felső index jele a ^
(kalap). Ha az indexben több szimbólum is van, akkor kapcsos zárójelbe kell tenni.
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Alsó index | <math> a_2 </math>
|
||
Alsó index | <math> a_2 + 4 </math>
|
||
Alsó index | <math> a_{x + 2}; a_{i, j} </math>
|
||
Felső index | <math> a^2 </math>
|
||
Felső index | <math> a^2 + 4 </math>
|
||
Felső index | <math> a^{x + 2} </math>
|
||
Kombinált alsó és felső index | <math> x_a^b; x_{a + 2}^{b + 2} </math>
|
||
Kombinált alsó és felső index, nem egymás fölött | <math> {x_2}^3; {x^2}_3 </math>
|
||
Többszörös index | <math> 10^{x^{n}}; 10_{x_{n}}; 10^{x_{n}}; 10_{x^{n}} </math>
|
||
Bal oldali index | <math> {}_1^2 \! X_3^4 </math>
|
Az _1^2 index valójában egy üres kifejezés jobb szélén van. Az X előtt egy negatív szóköz (\!) van, lásd később. | |
Aláírás | <math> \underset{a}{x} </math>
|
||
Föléírás | <math> \overset{a}{x} </math>
|
||
Alá- és föléírás | <math> \overset{a}{\underset{b}{x}} </math>
|
Gyökök
[szerkesztés]Azoknál a függvényeknél, amiknek a jele körbeveszi a paramétert, a függvény paraméterét mindig kapcsos zárójelbe kell tenni.
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Négyzetgyök | <math> \sqrt{x} </math>
|
||
Tetszőleges gyök | <math> \sqrt[3]{x}; \sqrt[n]{x}; \sqrt[n+1]{x} </math>
|
A kis szám az sqrt opcionális paramétere, szögletes zárójelbe kell írni az első paraméter elé. |
Alsó/felső vonalak, vektorok
[szerkesztés]Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Kalap, felső vízszintes vonal, vektor | <math> \hat a; \bar b; \vec c </math>
|
Csak egy betű fölé szabad tenni. | |
Széles felső nyilak, kalap | <math> \overrightarrow{a b}; \overleftarrow{c d}; \widehat{d e f} </math>
|
||
Felső, alsó vonal | <math> \overline{g h i} \ \underline{j k l} </math>
|
||
Ferde áthúzás | <math> \not a; \cancel{abc} </math>
|
A \not nem mindig pozícionál jól.
| |
Egyszerűsítés törtben (példa) | <math> \frac{x}{1 + \frac{\cancel{y}}{\cancel{y}}} = \frac{x}{2} </math>
|
A törteket lásd később. | |
Hosszú nyilak felirattal | <math> A \xleftarrow{n} B \xrightarrow[T]{n \pm i - 1} C </math>
|
||
Felső kapcsos zárójel | <math> \overbrace{1 + 2 + \cdots + 100}^{\text{sum} \, = \, 5050} </math>
|
A szóközöket (\, ) és a betűtípusokat (\text ) lásd később.
| |
Alsó kapcsos zárójel | <math> \underbrace{a + b + \cdots + z}_{26 \text{ terms}} </math>
|
Deriválás, integrálás, nagy operátorok
[szerkesztés]Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Derivált (jó) | <math> x'; x''; x''' </math>
|
Aposztrófot (') kell használni. | |
Derivált (jó) | <math> x'_{a}; x''_{ab} </math>
|
Nem pozícionál tökéletesen, de ez az ismert legjobb megoldás. (Javítsd ki, ha tudsz jobbat.) | |
Derivált (rossz HTML-ben) | <math> x^\prime </math>
|
||
Derivált (rossz PNG-ben) | <math> x\prime </math>
|
||
Newtoni idő szerinti deriváltak | <math> \dot{x}; \ddot{x}; \overset{...}{x}; \overset{....}{x} </math>
|
A \dddot még nincs megvalósítva. Helyette használd az \overset{...}{x} ideiglenes megoldást.
| |
Szimbólumok | <math> \partial \nabla </math>
|
||
Integrál | <math> \int_{-N}^{N} f(x) \, dx </math>
|
A dx elé kis szóközt (\, ) kell tenni, a szóközöket lásd később.Ha a teljes integrálos kifejezést zárójelbe akarod tenni, a zárójelezést lásd később. | |
Integrál másik limit jelölési stílussal | <math> \int\limits_{-N}^{N} f(x) \, dx </math>
|
||
Kettős integrál | <math> \iint\limits_D f(x, y) \, dx \, dy </math>
|
||
Hármas integrál | <math> \iiint\limits_E f(x, y, z) \, dx \, dy \, dz </math>
|
||
Négyes integrál | <math> \iiiint\limits_F f(x, y, z, t) \, dx \, dy \, dz \, dt </math>
|
||
Vonalintegrál | <math> \int_C f(x) \, dx + g(y) \, dy </math>
|
||
Körintegrál | <math> \oint_{C} f(x) \, dx + g(y) \, dy </math>
|
A többi integrál-szerű operátor (pl. \oiint , \oiiint ) még nincs megvalósítva.Lásd még: Unimplemented elements and workarounds. | |
Szumma | <math> \sum_{k=1}^N k^2 </math>
|
A nagy operátorok után írt alsó/felső index az operátor alá/fölé kerül. | |
Szorzat (Produktum) | <math> \prod_{i=1}^N x_i </math>
|
||
Coproduct | <math> \coprod_{i=1}^N x_i </math>
|
||
Határérték | <math> \lim_{n \to \infty} x_n </math>
|
||
Halmazrendszer metszete | <math> \bigcap_1^{n} p </math>
|
||
Halmazrendszer uniója | <math> \bigcup_1^{k} p </math>
|
Törtek és binomiális együtthatók
[szerkesztés]Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Vonalas tört | <math> \frac{a}{b}; {a \over b} </math>
|
Mindkettő használható. | |
Kis méretű tört (text style fraction) | <math> \tfrac{1}{2} x; \frac{1}{2} x </math>
|
Folyószövegben érdemes használni, ha a törtben csak számok vannak. | |
Emeletes tört | <math> \frac{a}{b + \frac{c}{d + \frac{e}{f}}} = g </math>
|
||
Binomiális együttható | <math> {n \choose k}; {{n+2} \choose {k+2}} </math>
|
Ha bonyolultabb valamelyik kifejezés, érdemes még egy kapcsos zárójelbe tenni. |
Mátrixok
[szerkesztés]Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Mátrix zárójel nélkül | <math>
\begin{matrix}
x & y \\
z & v
\end{matrix}
</math>
|
Mátrixokban (és hasonló funkciókban) a cellahatár az & , a sorhatár a \\ jel.
| |
Mátrix kerek zárójellel | <math>
\begin{pmatrix}
x & y \\
z & v
\end{pmatrix}
</math>
|
||
Mátrix szögletes zárójellel | <math>
\begin{bmatrix}
0 & \cdots & 0 \\
\vdots & \ddots & \vdots \\
0 & \cdots & 0
\end{bmatrix}
</math>
|
||
Mátrix kapcsos zárójellel | <math>
\begin{Bmatrix}
x & y \\
z & v
\end{Bmatrix}
</math>
|
||
Mátrix függőleges vonallal | <math>
\begin{vmatrix}
x & y \\
z & v
\end{vmatrix}
</math>
|
||
Mátrix dupla függőleges vonallal | <math>
\begin{Vmatrix}
x & y \\
z & v
\end{Vmatrix}
</math>
|
Esetek szétválasztása
[szerkesztés]Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Esetek szétválasztása | <math>
\operatorname{sgn} x =
\begin{cases}
-1, & \text{ha } x < 0 \\
0, & \text{ha } x = 0 \\
1, & \text{különben}
\end{cases}
</math>
|
Mint a mátrixoknál, a cellahatár (érték és feltétel határa) az & jel, a sorhatár a \\ jel.A betűtípusokat ( \text ) lásd később.
|
Többsoros egyenletek
[szerkesztés]Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Mátrixként | <math>
\begin{matrix}
f(x) & = & (a+b)^2 \\
& = & a^2 + 2ab + b^2
\end{matrix}
</math>
|
A 2. sor 1. cellája üres. | |
Igazítással | <math>
\begin{align}
f(x) & = (a+b)^2 \\
& = a^2 + 2ab + b^2
\end{align}
</math>
|
Itt soronként egy & jelet kell megadni, ezeket teszi egymás alá. A 2. sorban az & előtt nincs semmi.
| |
Igazítással | <math>
\begin{alignat}{2}
f(x) & = (a-b)^2 \\
& = a^2-2ab+b^2
\end{alignat}
</math>
|
||
Igazítással, balra | <math>
\begin{array}{lcl}
z & = & a \\
f(x,y,z) & = & x + y + z
\end{array}
</math>
|
l = left | |
Igazítással, középre | <math>
\begin{array}{lcc}
z & = & a \\
f(x,y,z) & = & x + y + z
\end{array}
</math>
|
c = center | |
Igazítással, jobbra | <math>
\begin{array}{lcr}
z & = & a \\
f(x,y,z) & = & x + y + z
\end{array}
</math>
|
r = right |
Zárójelek
[szerkesztés]A kerek és szögletes zárójelek külön jelölés nélkül egy karakter magasságúként jelennek meg. Ha csak egy karakter magas kifejezés van a zárójelben, akkor ez használható.
A kapcsos zárójel Tex-ben blokkot jelöl, azt backslash-sel fel kell oldani.
Ha egy zárójelen belül valamilyen nagyobb (egy betűnél magasabb) szimbólum/kifejezés van, akkor külön jelölni kell a kezdést/zárást. Ezt a \left
és \right
parancsokkal tehetjük meg.
A jobb olvashatóságért a \left
és \right
után nem teszünk szóközt, hanem egybeírjuk az operátorral.
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Helyes | <math> f(x) = y </math>
|
Helyes egy karakter magasságú kifejezésre. | |
Hibás | <math> (\frac{a}{b}) </math>
|
Hibás, mert a kifejezésben van magas rész. | |
Helyes | <math> \left( \frac{a}{b} \right) </math>
|
Helyes magas kifejezésre. |
Ha a zárójelek nem párosával vannak, mint a [0; 1[
vagy másik jelöléssel a [0; 1)
intervallumnál, akkor a TeX nem tudja őket megfelelően összepárosítani.
A [0; 2[ \union ]1; 3]
egy jó példa erre, itt a két középsőt párosítaná össze egymással.
Ezért fontos, hogy minden \left
-nek legyen \right
párja.
A következő példák matematikailag nem mind értelmesek, de a formázást jól mutatják.
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Hibás | <math> [0; 1[ </math>
|
||
Helyes | <math> \left[ 0; 1 \right[ </math>
|
||
Hibás | <math> [0; 1) </math>
|
||
Helyes | <math> \left[ 0; 1 \right) </math>
|
||
Hibás | <math> [0; 2[ + \frac{1}{2} + ]1; 3] </math>
|
||
Így is értelmezheti a TeX az előzőt | <math> \left[ 0; 2 \left[ + \frac{1}{2} + \right] 1; 3 \right] </math>
|
(A szintaxiskiemelő néha rosszul színezi a szögletes zárójelben lévő szöveget.) | |
Helyes | <math> \left[ 0; 2 \right[ + \frac{1}{2} + \left] 1; 3 \right] </math>
|
Zárójelek és zárójelként is használható operátorok:
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Kerek zárójel | <math> \left( \frac{a}{b} \right) </math>
|
||
Szögletes zárójel | <math> \left[ \frac{a}{b} \right] </math>
|
(A szintaxiskiemelő néha rosszul színezi a szögletes zárójelben lévő szöveget.) | |
Szögletes zárójel (névvel) | <math> \left\lbrack \frac{a}{b} \right\rbrack </math>
|
||
Kapcsos zárójel | <math> \left\{ \frac{a}{b} \right\} </math>
|
||
Kapcsos zárójel (névvel) | <math> \left\lbrace \frac{a}{b} \right\rbrace </math>
|
||
Csúcsos zárójel | <math> \left\langle \frac{a}{b} \right\rangle </math>
|
||
Egyenes zárójel | <math> \left| \frac{a}{b} \right| </math>
|
||
Egyenes zárójel (névvel) | <math> \left\vert \frac{a}{b} \right\vert </math>
|
||
Dupla egyenes zárójel | <math> \left\| \frac{a}{b} \right\| </math>
|
||
Dupla egyenes zárójel (névvel) | <math> \left\Vert \frac{a}{b} \right\Vert </math>
|
||
Alsó és felső egészrész | <math> \left\lfloor \frac{a}{b} \right\rfloor + \left\lceil \frac{c}{d} \right\rceil </math>
|
||
Slash és backslash | <math> \left/ \frac{a}{b} \right\backslash </math>
|
||
Nyilak | <math> \left\uparrow \frac{a}{b} \right\downarrow + \left\Uparrow \frac{a}{b} \right\Downarrow + \left\updownarrow \frac{a}{b} \right\Updownarrow </math>
|
||
Láthatatlan zárójel | <math> \left. \frac{A}{B} \right\} \to X \to \left\{ \frac{C}{D} \right. </math>
|
A féloldali zárójelek párját ponttal kell jelölni. | |
Nagy, nagyobb, még nagyobb zárójelek | <math> \big( \Big( \bigg( \Bigg( ... \Bigg] \bigg] \Big] \big] </math>
|
Többszörösen egymásba ágyazott kifejezéseknél használhatóak. | |
Nagy, nagyobb, még nagyobb zárójelek | <math> \big\{ \Big\{ \bigg\{ \Bigg\{ ... \Bigg\rangle \bigg\rangle \Big\rangle \big\rangle </math>
|
||
Nagy, nagyobb, még nagyobb zárójelek | <math> \Big\| \bigg\| \Bigg\| ... \Bigg| \bigg| \Big| \big| </math>
|
||
Nagy, nagyobb, még nagyobb zárójelek | <math> \big\lfloor \Big\lfloor \bigg\lfloor \Bigg\lfloor ... \Bigg\rceil \bigg\rceil \Big\rceil \big\rceil </math>
|
||
Nagy, nagyobb, még nagyobb zárójelek | <math> \big\uparrow \Big\uparrow \bigg\uparrow \Bigg\uparrow ... \Bigg\Downarrow \bigg\Downarrow \Big\Downarrow \big\Downarrow </math>
|
Szóközök
[szerkesztés]A TeX automatikusan kezeli a szóközöket, de ha szükség van kézi beállításra, akkor a következőket lehet használni:
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Nyolcszoros szóköz | <math> a \qquad b </math>
|
||
Négyszeres szóköz | <math> a \quad b </math>
|
||
Szövegszerű szóköz | <math> a \ b </math>
|
Az olvashatóság érdekében a backslash-szóköz után még egy szóközt hagyunk (ez ilyenkor nem hiba). | |
Szóköz szövegként | <math> a \text{ } b </math>
|
A \text{} parancsot lásd a betűtípusoknál.
| |
Nagy szóköz | <math> a \; b </math>
|
||
Közepes szóköz | <math> a \: b </math>
|
[nem használható] | |
Kis szóköz | <math> a \, b </math>
|
||
Nincs szóköz | <math> ab </math>
|
||
Nincs szóköz | <math> a b </math>
|
A forráskódba írt szóköz nem látszik az eredményben. | |
Nincs szóköz | <math> \mathit{ab} </math>
|
Több-betűs változónevekhez. A betűtípusokat lásd lentebb. | |
Negatív szóköz | <math> a \! b </math>
|
Ha egy zárójel típusú jelet (pl. \uparrow
) normál jelként használunk, pl. a Braket-jelölésben, akkor az eredménybe nem várt szóközök kerülnek. Ilyenkor \mathord
kóddal kell jelölni, hogy nem zárójelként kezelendő.
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Speciális formázás nélkül | <math> | \uparrow \rangle </math>
|
||
Explicit nyitó és záró jelölés | <math> \left| \uparrow \right\rangle </math>
|
||
Köréírt kapcsos zárójellel | <math> | {\uparrow} \rangle </math>
|
||
Normál jelként | <math> | \mathord\uparrow \rangle </math>
|
A jobb olvashatóságért a \mathord jelet is egybeírjuk a következő jellel.
| |
Normál jelként | <math> \left| \mathord\uparrow \right\rangle </math>
|
Javasolt írásmód, ahol mindent jelölünk. |
Görög és héber betűk
[szerkesztés]Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Görög kisbetűk | <math>
\begin{matrix}
\alpha \beta \gamma \delta \epsilon \zeta \\
\eta \theta \iota \kappa \lambda \mu \\
\nu \xi \omicron \pi \rho \sigma \\
\tau \upsilon \phi \chi \psi \omega
\end{matrix}
</math>
|
||
Görög nagybetűk | <math>
\begin{matrix}
\Alpha \Beta \Gamma \Delta \Epsilon \Zeta \\
\Eta \Theta \Iota \Kappa \Lambda \Mu \\
\Nu \Xi \Omicron \Pi \Rho \Sigma \\
\Tau \Upsilon \Phi \Chi \Psi \Omega
\end{matrix}
</math>
|
||
Variációk, különleges betűk | <math>
\begin{matrix}
\varepsilon \varkappa \varpi \varrho \varsigma \vartheta \varphi \\
\varGamma \varDelta \varTheta \varLambda \varXi \varPi \varSigma \varPhi \varUpsilon \varOmega \\
\digamma \Digamma
\end{matrix}
</math>
|
||
Héber betűk | <math> \aleph \beth \gimel \daleth </math>
|
Csak ez a négy használható. |
Szimbólumok
[szerkesztés]A legtöbb bináris operátort a neve elé írt big
előtaggal nagyobbra lehet állítani. Például \cap; \oplus
→ \bigcap; \bigoplus
.
Szimbólumot áthúzni a \not
paranccsal lehet. Például \in
→ \not\in
. Az olvashatóság érdekében a \not
után nem teszünk szóközt.
Nagy operátor áthúzásakor az áthúzás gyakran rossz helyre kerül. Pl. \not\bigcup
.
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Számhalmazok jelei | <math> \N \Z \Q \R \Complex \mathbb{H} \O </math>
|
Csak ezekre a betűkre van külön jelölés. Tetszőleges betűhöz lásd a Betűtípusoknál a Blackboard Bold részt. | |
Komplex számok | <math>
\imath \jmath;
\Re (c) + \Im (c)
</math>
|
||
Egyenlőségek | <math>
\neq \equiv \not\equiv;
\overset{\underset{\mathrm{def}}{}}{=};
\dot= \doteq \doteqdot \risingdotseq \fallingdotseq;
\bumpeq \Bumpeq;
\eqcirc \circeq;
\triangleq
</math>
|
A definíció szerinti egyenlőséget csak így lehet jelölni. | |
Hasonlóságok | <math>
\sim \nsim;
\simeq \eqsim;
\approx \approxeq;
\cong \ncong;
\backsim \backsimeq
</math>
|
||
Kisebb-nagyobb | <math>
< > \nless \ngtr;
\le \ge \lneq \gneq;
\leqq \geqq \lneqq \gneqq \lvertneqq \gvertneqq \nleqq \ngeqq;
\ll \gg \lll \ggg;
\lessdot \gtrdot
</math>
|
\nless \ngtr ;\leq \geq \lneq \gneq ;\leqq \geqq \lneqq \gneqq \lvertneqq \gvertneqq \nleqq \ngeqq ;\ll \gg \lll \ggg ;\lessdot \gtrdot }"/> | |
Kisebb-nagyobb | <math>
\lesssim \gtrsim \lnsim \gnsim;
\lessapprox \gtrapprox \lnapprox \gnapprox
</math>
|
||
Kisebb-nagyobb | <math>
\lessgtr \gtrless;
\lesseqgtr \gtreqless;
\lesseqqgtr \gtreqqless
</math>
|
||
Kisebb-nagyobb | <math>
\leqslant \geqslant;
\eqslantless \eqslantgtr;
\nleqslant \ngeqslant
</math>
|
||
Megelőző-következő | <math>
\prec \succ;
\nprec \nsucc;
\preceq \succeq;
\npreceq \nsucceq;
\precneqq \succneqq;
\preccurlyeq \succcurlyeq;
\curlyeqprec \curlyeqsucc;
\precsim \succsim;
\precnsim \succnsim;
\precapprox \succapprox;
\precnapprox \succnapprox
</math>
|
||
Halmazok | <math> \empty \emptyset \varnothing </math>
|
||
Halmazok | <math>
\in \ni;
\not\in \notin \not\ni
</math>
|
A \notin csak a gyakori használat miatt van külön definiálva.
| |
Halmazok | <math>
\cap \cup;
\bigcap \bigcup;
\Cap \Cup;
\uplus \biguplus
</math>
|
||
Halmazok | <math> A \setminus B \smallsetminus C </math>
|
||
Halmazok | <math>
\subset \supset \subseteq \supseteq \subseteqq \supseteqq;
\subsetneq \supsetneq \varsubsetneq \varsupsetneq \nsubseteq \nsupseteq;
\subsetneqq \supsetneqq \varsubsetneqq \varsupsetneqq \nsubseteqq \nsupseteqq;
\Subset \Supset
</math>
|
||
Halmazok | <math>
\sqcap \sqcup;
\sqsubset \sqsupset;
\sqsubseteq \sqsupseteq
</math>
|
||
Logika | <math>
\land \lor \lnot \to;
\barwedge \veebar \doublebarwedge;
\curlywedge \curlyvee;
\therefore;
\because
</math>
|
l = logical | |
Logika | <math>
\vdash \Vdash \Vvdash \vDash;
\nvdash \nVdash \nvDash \nVDash;
\dashv
</math>
|
||
Logika | <math>
\bar{q};
\bar{m};
\bar{abc};
\overline{q};
\overline{m};
\overline{abc};
\overline{a \land b}
</math>
|
A \bar csak egy betűre használható, szélesebb betűkön sem néz ki jól.Az \overline{} ajánlott helyette.
| |
Nyilak | <math>
\leftarrow \rightarrow \leftrightarrow;
\Leftarrow \Rightarrow \Leftrightarrow;
\leftleftarrows \rightrightarrows;
\leftharpoonup \rightharpoonup \leftharpoondown \rightharpoondown;
\leftrightharpoons \rightleftharpoons;
\leftarrowtail \rightarrowtail
</math>
|
||
Deriválás, integrálás | <math> \partial \nabla </math>
|
||
Négyzetbe, körbe írt jelek | <math>
\boxplus \boxminus \boxtimes \boxdot;
\ominus \odot \oslash;
\circleddash \circledast \circledcirc
</math>
|
||
Geometria | <math> \parallel \nparallel; \perp </math>
|
||
Sarkok | <math> \ulcorner \urcorner \llcorner \lrcorner </math>
|
||
Egyéb | <math>
\ltimes \rtimes;
\leftthreetimes \rightthreetimes
</math>
|
||
Egyéb | <math> \propto \dotplus \between \pitchfork \backepsilon \surd \ast \amalg \asymp \divideontimes </math>
|
Ékezetek és felső jelek
[szerkesztés]Szövegekben (pl. \text
, lásd lentebb) a legtöbb ékezetes betű használható, de szövegen kívül külön kóddal lehet ékezeteket hozzáadni a betűkhöz.
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Ékezetek | <math> \dot{a}, \ddot{a}, \acute{a}, \grave{a} </math>
|
||
Ékezetek | <math> \check{a}, \breve{a}, \tilde{a}, \bar{a} </math>
|
||
Felső jelek | <math> \hat{a}, \widehat{a}, \vec{a} </math>
|
Betűtípusok
[szerkesztés]A TeX alapértelmezetten elvégez minden formázást: a latin kis- és nagybetűk, görög kisbetűk dőltek, a többi betű, a számok és a műveleti jelek nem. Ezt felülbírálhatjuk a formázó parancsokkal.
A texvc nem tud bármilyen Unicode karaktert megjeleníteni.
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Egyszerű formázatlan szöveg | <math> \text{abc def} </math>
|
Minden formázás nélküli szöveg. | |
Egyszerű formázatlan szöveg | <math> A \text{x } B </math>
|
A \text kapcsos zárójelébe írt szóközök is megjelennek.
| |
Magyar ékezetek kezelése | <math>
\text{árvíztűrő tükörfúrógép};
\text{ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP}
</math>
|
Lásd még külön az ékezeteket. | |
Blackboard bold | <math> \mathbb{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ} </math>
|
Csak nagybetűkre működik. | |
Boldface | <math>
\begin{matrix}
\mathbf{abcdefghijklmnopqrstuvwxyz} \\
\mathbf{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ} \\
\mathbf{0123456789}
\end{matrix}
</math>
|
||
Boldface (görög) | <math>
\begin{matrix}
\boldsymbol{\alpha \beta \gamma \delta \epsilon \zeta \eta \theta \iota \kappa \lambda \mu \nu \xi \omicron \pi \rho \sigma \tau \upsilon \phi \chi \psi \omega} \\
\boldsymbol{\Alpha \Beta \Gamma \Delta \Epsilon \Zeta \Eta \Theta \Iota \Kappa \Lambda \Mu \Nu \Xi \Omicron \Pi \Rho \Sigma \Tau \Upsilon \Phi \Chi \Psi \Omega} \\
\boldsymbol{\varepsilon \varkappa \varpi \varrho \varsigma \vartheta \varphi \varGamma \varDelta \varTheta \varLambda \varXi \varPi \varSigma \varPhi \varUpsilon \varOmega \digamma \Digamma}
\end{matrix}
</math>
|
||
Italics (alapértelmezett latin betűkre) | <math> \mathit{0123456789} </math>
|
||
Greek italics (alapértelmezett görög kisbetűkre) | <math>
\begin{matrix}
\mathit{\Alpha \Beta \Gamma \Delta \Epsilon \Zeta \Eta \Theta \Iota \Kappa \Lambda \Mu \Nu \Xi \Omicron \Pi \Rho \Sigma \Tau \Upsilon \Phi \Chi \Psi \Omega} \\
\mathit{\varGamma \varDelta \varTheta \varLambda \varXi \varPi \varSigma \varUpsilon \varOmega}
\end{matrix}
</math>
|
Nem minden betűt alakít dőltté. | |
Roman typeface | <math>
\begin{matrix}
\mathrm{abcdefghijklmnopqrstuvwxyz} \\
\mathrm{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ} \\
\mathrm{0123456789}
\end{matrix}
</math>
|
||
Sans serif | <math>
\begin{matrix}
\mathsf{abcdefghijklmnopqrstuvwxyz} \\
\mathsf{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ} \\
\mathsf{0123456789}
\end{matrix}
</math>
|
||
Sans serif Greek (csak nagybetű) | <math> \mathsf{\Alpha \Beta \Gamma \Delta \Epsilon \Zeta \Eta \Theta \Iota \Kappa \Lambda \Mu \Nu \Xi \Omicron \Pi \Rho \Sigma \Tau \Upsilon \Phi \Chi \Psi \Omega} </math>
|
||
Calligraphy | <math>
\begin{matrix}
\mathcal{abcdefghijklmnopqrstuvwxyz} \\
\mathcal{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ} \\
\mathcal{0123456789}
\end{matrix}
</math>
|
||
Fraktur typeface | <math>
\begin{matrix}
\mathfrak{abcdefghijklmnopqrstuvwxyz} \\
\mathfrak{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ} \\
\mathfrak{0123456789}
\end{matrix}
</math>
|
||
Small scriptstyle text | <math>
\begin{matrix}
{\scriptstyle\text{abcdefghijklmnopqrstuvwxyz}} \\
{\scriptstyle\text{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ}} \\
{\scriptstyle\text{0123456789}}
\end{matrix}
</math>
|
Szóközök megjelenése
[szerkesztés]Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Normál kód (szóköz figyelmen kívül hagyva) | <math> x y z </math>
|
||
Normál szöveg (a szóközök bent maradnak) | <math> \text{x y z} </math>
|
||
Vegyes szöveg és kód (hibás) | <math> \text{if} n \text{is even} </math>
|
||
Vegyes szöveg és kód (helyes) | <math> \text{if } n \text{ is even} </math>
|
Javasolt forma. | |
Vegyes szöveg és kód (alternatíva: "~" és "\ " növeli a szóközt) | <math> \text{if} ~ n \ \text{is even} </math>
|
Színek
[szerkesztés]A TeX képes színeket is kezelni, ehhez a \color
parancs használható. A TeX nem a HTML-színkódokat használja, bár sok elnevezés azonos.
A Wikipédián és más tudományos munkákban a színek használata általában zavaró, ezért csak nagyon indokolt esetben használjuk őket. Figyeljünk arra is, hogy a fontos dolgokat a szín mellett másként is jelöljük, mert fekete-fehér megjelenítésben vagy színvakok/színtévesztők számára információk veszhetnek el.
Példa:
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Egyszerű színezés | <math> {\color{Green}123} </math>
|
||
Színes betűk (hibás) | <math> \color{Apricot}{abc} + def + \color{Blue}{abc} </math>
|
A \color esetén fontos, hogy az egész kifejezés zárójelbe legyen téve, különben a színezés tovább megy a következő kifejezésekre is.
| |
Színes betűk (helyes) | <math> {\color{Apricot}abc} + def + {\color{Blue}ghi} </math>
|
||
Egymásba ágyazás | <math> {\color{Apricot}abc + {\color{Blue}def} + ghi} </math>
|
TeX-színek listája:
Szín | Kinézet |
---|---|
Apricot
|
|
Aquamarine
|
|
Bittersweet
|
|
Black
|
|
Blue
|
|
BlueGreen
|
|
BlueViolet
|
|
BrickRed
|
|
Brown
|
|
BurntOrange
|
|
CadetBlue
|
|
CarnationPink
|
|
Cerulean
|
|
CornflowerBlue
|
|
Cyan
|
|
Dandelion
|
|
DarkOrchid
|
|
Emerald
|
|
ForestGreen
|
|
Fuchsia
|
|
Goldenrod
|
|
Gray
|
|
Green
|
|
GreenYellow
|
|
JungleGreen
|
|
Lavender
|
|
LimeGreen
|
|
Magenta
|
|
Mahogany
|
|
Maroon
|
|
Melon
|
|
MidnightBlue
|
|
Mulberry
|
|
NavyBlue
|
|
OliveGreen
|
|
Orange
|
|
OrangeRed
|
|
Orchid
|
|
Peach
|
|
Periwinkle
|
|
PineGreen
|
|
Plum
|
|
ProcessBlue
|
|
Purple
|
|
RawSienna
|
|
Red
|
|
RedOrange
|
|
RedViolet
|
|
Rhodamine
|
|
RoyalBlue
|
|
RoyalPurple
|
|
RubineRed
|
|
Salmon
|
|
SeaGreen
|
|
Sepia
|
|
SkyBlue
|
|
SpringGreen
|
|
Tan
|
|
TealBlue
|
|
Thistle
|
|
Turquoise
|
|
Violet
|
|
VioletRed
|
|
White
|
|
WildStrawberry
|
|
Yellow
|
|
YellowGreen
|
|
YellowOrange
|
Tetszőleges színt is lehet definiálni a \definecolor
paranccsal. A szín ugyanabban a képletben többször is felhasználható.
Az RGB kódot 0 és 1 közötti törtszámként kell megadni, tizedesponttal, a számokat vesszővel tagolva.
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Szín definiálása | <math> \definecolor{myorange}{rgb}{1, 0.65, 0.4} {\color{myorange}123} </math>
|
||
Szín használata többször | <math> \definecolor{myorange}{rgb}{1, 0.65, 0.4} {\color{myorange}123} + 456 + {\color{myorange}789} </math>
|
||
Több szín használata | <math> \definecolor{myorange}{rgb}{1, 0.65, 0.4} \definecolor{mygreen}{rgb}{0.1, 1, 0.2} {\color{myorange}123} + 456 + {\color{mygreen}789} </math>
|
A TeX nem tudja a háttérszínt megváltoztatni, de a wikiszövegben a környezet háttere állítható.
Cella háttérszínének módosítása:
{| class="wikitable" | style="background-color: olive"| <math> x^2 </math> | style="background-color: orange" | <math> y^3 </math> |}
Színes háttér folyó szövegben:
Egy arany képlet <span style="background-color: gold"><math> x^2 </math></span> ilyen.
Egy arany képlet ilyen.
Színes hátterű bekezdés:
<div style="background-color: gold"><math> x^2 </math></div>
Váltás HTML és PNG között
[szerkesztés]Alapesetben a MediaWiki dönti el, hogy a képlet HTML-ben vagy PNG-ben jelenjen meg.
A HTML előnye, hogy könnyebb kimásolni (átmásolni saját jegyzetbe) és a megjelenése mindig megegyezik a környező szöveggel. Hátránya, hogy csak egyszerű képleteket tud megjeleníteni (pl. törteket, gyököket nem).
A bonyolultabb képletek mindig PNG-ben jelennek meg. A PNG előnye, hogy bármit meg tud jeleníteni és a képlet biztosan nem esik szét, hátránya, hogy a TeX betűtípusával és -méretével készül.
Kikényszerítheted, hogy a formula PNG formában jelenjen meg, ha a végére egy \,
jelet teszel. (Olyan helyre kell tenned, ahol a fordító nem tudja szokásos módon értelmezni. Ha két karakter közé teszed, akkor szóközként viselkedik, és nem változtat a formula megjelenítésén.) Ilyenkor a formula mindenkinek PNG-ként jelenik meg, kivéve azokat, akik a Beállításoknál a „Képletek megjelenítése” opciót „HTML ha lehetséges”-re állították. Ha azt akarod, hogy nekik is kép formájában jelenjen meg, akkor a \,\!
jelet használd. (Ezt már bárhova elhelyezheted, de az érthetőség kedvéért ajánlott ezt is a végére tenni.)
Ezzel a módszerrel elkerülheted, hogy egy formula egyes részei HTML-ként, más részei pedig PNG-ként (azaz más méretben és betűtípussal) jelenjenek meg.
Ilyenkor érdemes elhelyezni egy kommentet a szövegben, hogy az utánad jövők ne próbálják meg tévedésből „kijavítani” a formulát:
<math> a^2 \,\! </math><!-- A végére a \,\! azért kell, hogy a formula ne HTML, hanem PNG formában jelenjen meg. Ne töröld ki! Bővebben: [[Wikipédia:Képletleíró nyelv#Váltás HTML és PNG között]]. -->
Néhány példa:
Funkció | Forráskód | Eredmény | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Jelölés nélkül | <math> a^{2+2} </math>
|
||
Jelölés a végén | <math> a^{2+2} \, </math>
|
Javasolt forma. | |
Jelölés a képlet belsejében | <math> a^{\,\! 2+2} </math>
|
||
Jelölés szükséges a tagoláshoz | <math> \int_{-N}^{N} e^x \, dx </math>
|
||
Jelölés a végén | <math> \int_{-N}^{N} e^x \, dx \, </math>
|
Javasolt forma. | |
Jelölés a végén | <math> \int_{-N}^{N} e^x \, dx \,\! </math>
|
Javasolt forma. |