[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Renault RS10

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Renault RS10
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóRenault
TervezőFrançois Castaing
Michel Têtu
Bernard Dudot
ElőzőRenault RS01
KövetkezőRenault RE20
Műszaki adatok
Vázszerkezetalumínium monocoque
MotorRenault Gordini EF1 1,5L V6 turbó
VáltóHewland 6 sebességes manuális
ÜzemanyagElf
GumikMichelin
Versenyeredmények
Csapat(ok)Equipe Renault Elf
Pilóták15. FRA Jean-Pierre Jabouille
16. FRA René Arnoux
Első versenySpanyolország 1979-es Formula–1 spanyol nagydíj
Utolsó versenyEgyesült Államok 1979-es Formula–1 amerikai nagydíj
Futott versenyek11
Győzelmek1
Dobogós helyezések4
Edzéselsőségek5
Leggyorsabb körök2

A Renault RS10 egy Formula–1-es versenyautó, amellyel a Renault csapat versenyzett az 1979-es Formula–1 világbajnokság során. Pilótái Jean-Pierre Jabouille és René Arnoux voltak.

Ez volt a Formula–1 történetében az első turbómotoros autó, amely futamot tudott nyerni, és amely forradalmasította a sportágat, elhozva az 1980-as években a turbókorszakot[1].

Áttekintés

[szerkesztés]

Az RS10-es a nem a legjobban sikerült RS01-es átalakításával készült el, amely tulajdonképpen nem volt más, mint a Renault turbómotorjának tesztautója[2]. A mérnök végzettségű Jean-Pierre Jabouille, aki pilótának sem volt utolsó, 1977-ben került a csapat látókörébe, és ő volt az, aki vállalta, hogy segít a motorfejlesztésben. Az RS01-es és úgy általában a Renault turbómotorja nevetség tárgya volt a paddockban, "sárga teáskannának" csúfolták, ugyanis gyakorta ért véget a versenye a pálya szélén füstölögve.

Az RS10-es azonban egy komoly versenyautó volt, amelybe 1,5L-es ikerturbós Renault-Gordini motort szereltek, hatsebességű váltót, és a kasztnit is a minél nagyobb szívóhatás kialakulása mentén építették meg.

Versenyben

[szerkesztés]

A szezon harmada után, a spanyol nagydíjon mutatkozott be az autó[3]. Kezdetben csak egy állt belőle rendelkezésre, és azt Jabouille vezette, egyelőre még csak szimpla turbóval. Monacótól mindkét versenyzőjük ezzel mehetett, és már ikerturbós kialakításban.

Ugyan a megbízhatósággal még mindig gondok voltak, a tempó komoly aggodalomra adott okot a többi csapat körében. Hét célbaérésük közül négy is dobogós volt, Franciaországban ráaádásul kettős, és itt Jabouille győzni is tudott[4]. A tizenegy versenyen, amelyen részt vettek, öt pole pozíciót szereztek. ha egy kicsit megbízhatóbb lett volna a technika, több győzelmet is arathattak volna.

A Renault csapatot innentől már nem nevették ki, hanem a riválisaik, pánikba esve a teljesítményük láttán, elkezdték a saját turbóprobramjukat. A Ferrari hamar megépítette a sajátját, a Brabham pedig leszerződött a BMW-vel, őket pedig kicsivel később követte a McLaren-TAG-Porsche és a Williams-Honda. A kisebb csapatok, akiknek nem volt pénze turbómotorokra, nagy hátrányba kerültek, többek között ilyen volt a Tyrrell is. A helyzet odáig fajult, hogy 1987-ben külön bajnoki kiírás vonatkozott a szívómotoros csapatokra is.

A Renault által indított turbóforradalom olyan szörnyszülötteket eredményezett, mint a BMW 1986-os soros négyhengeres motorja, amely időmérő edzéseken akár 1400 lóerő leadására is képes volt. Emiatt idővel a sportágban korlátozni kellett a turbónyomást, majd 1989-ben betiltották a turbómotorokat, melyek 2014-ben térhettek csak vissza, hibrid hajtáslánccal megtámogatva. A Renault, bár sosem szerzett világbajnoki címet a saját innovációjával, azzal végérvényesen megváltoztatta a Formula–1 történetét[5].

Eredmények

[szerkesztés]

(félkövér jelöli a pole pozíciót, dőlt betű a leggyorsabb kört)

Év Csapat Motor Gumik Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Pontok Helyezés
1979 Equipe Renault Elf Renault-Gordini EF1 M ARG BRA RSA USW ESP BEL MON FRA GBR GER AUT NED ITA CAN USA 26 6.
FRA Jean-Pierre Jabouille KI KI 8 1 KI KI KI KI 14 KI KI
FRA René Arnoux KI 3 2 KI 6 KI KI KI 2

Forráshivatkozások

[szerkesztés]
  1. https://www.zwischengas.com/de/HR/rennwagenberichte/Renault-RS10.html
  2. https://theoriginals.renault.com/de/undefined
  3. 1979 Spanish Grand Prix race report (brit angol nyelven). Motor Sport Magazine, 2015. május 11. (Hozzáférés: 2024. december 9.)
  4. 1979 French Grand Prix race report (brit angol nyelven). Motor Sport Magazine, 2014. július 7. (Hozzáférés: 2024. december 9.)
  5. Renault RS10 • STATS F1. www.statsf1.com. (Hozzáférés: 2024. december 9.)