[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Robert Adam

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Adam
George Willison festménye (1770 körül)
George Willison festménye (1770 körül)

Született1728. július 3.
Linktown of Abbotshall
(jelenleg Kirkcaldy), Fife
Elhunyt1792. március 3. (63 évesen)
London
SírhelyWestminsteri apátság
NemzetiségeSkót
Iskolái
Működése
Munkái
Jelentős épületeiSyon House
Culzean-kastély
Kedleston Hall
Pulteney Bridge
Díjai
  • a Royal Society tagja
  • Fellow of the Royal Society of Edinburgh
  • Fellow of the Society of Antiquaries
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Adam témájú médiaállományokat.
Culzean-kastély, Ayrshire, Skócia
Gyaloghintó rajza, 1775

Robert Adam (Kirkcaldy, Fifeshire, 1728. – London, 1792. március 3.) brit építész.

Angliában a klasszikus egyszerűség legnépszerűbb és legtermékenyebb visszaállítói Sir William Chambers mellett az Adam testvérek voltak, Robert és James (megh. 1794). Legjelentősebb közös alkotásuk egy teljes házsor, amelyet Adelphi-nek neveztek, ez sajnos már elpusztult. Díszítőelemekből, szalagokból, medaillonokból és girlandokból egész antikos „kelléktárat” terveztek, amelyeket még ma is alkalmaznak, főleg angolszász területeken „Adam Style” (Adam-stílus) néven. Az Adam-stílus valamennyi eleme a klasszikus görög és római vagy etruszk művészetből való. Az Adam testvérek klasszicizmusa közel állt a francia XVI. Lajos stílushoz, amelyből nem egyszer merítettek. Továbbá az angol klasszicista építészet is elválaszthatatlan a folyamatosan élő és ható angol hagyományoktól, a palladionizmustól és a gotizálástól. Robert Adam is kései alkotásaiban nagy sikerrel alkalmazta a hagyományos elemeket. Robert Adamot eredetisége, képzelőereje, dekoratív érzéke, terveinek megvalósíthatósága a 18. század egyik legkiválóbb brit építészévé avatták. Egyik legismertebb alkotása a Luton Hoo (Luton, Bedfordshire).[1]

Élete és munkássága

[szerkesztés]

Jeles skót építész családból származott. Apja William Adam (megh. 1748) a Vitruvius Scoticus szerzője és a szigorú római formákban épült Glasgow-i Egyetem könyvtárának építője. William Adam lakóházai és belsőépítészeti alkotásai barokk stílusban épültek. Fiai, Robert és James azáltal váltak híressé, hogy hadat üzentek a palladiánizmusnak és visszatértek az ókori építészet formakincseihez. Robert Adam az európai építészet tanulmányozása céljából négy évet utazgatott Európában, 1754-58 között. Két évet töltött Rómában az ókori nevezetességek megismerése céljából, az „örök város”ban megismerkedett a dekoratív hajlamú rajzoló, rézkarcoló, műtörténész Giovanni Battista Piranesivel. Itáliát Charles-Louis Clérisseau „antikizáló” építész társaságában járja be, ellátogatnak Spalatóba (ma: Split) Diocletianus palotájának romjait megvizsgálni. Londonba visszatérve, 1764-ben ki is adott Robert Adam egy könyvet: Diocletianus spalatói palotájának romjai[2] címmel, benne terveket készített a palota helyreállításához és számos szép rézmetszettel illusztrálta.

Először vidéki megrendelésekhez jutott, majd Londonban is egyre több feladattal látták el, fivérével együtt dolgozott. 1762-től 1768-ig a „Sole Architect to the King and the Board of Works” magas hivatalát töltötte be. A XVIII. században a mesterség, a megélhetés forrása apáról fiúra szállt, és mivel az apa kiváló építész volt, így a fiai is boldogultak, kaptak megrendelést. Az Adam testvérek sikerének titka sajátos dekorációs stílusukban rejlik. A mennyezetmotívumok a római síremlékekre, a faldíszítések Herculaneumra és Pompeiire, az építészeti formák pedig Palmyrára és Baalbekre emlékeztetnek. Számos motívumot Raffaellótól, Clérisseau-tól, a görög vázafestészetből és az angol Palladio-utánzatokból vettek át, de bárhonnan is származtak, Robert Adam szintetizálni tudta azokat a klasszicista stílussal. A belsőépítészetnek, sőt az iparművészetnek is nagy mesterei voltak. Robert Adam belső architektúrái olyan finomak és változatosak, hogy ma is modernek. Tekintélyt vívott ki magának az építészet világában, s ahogyan a hagyományos angol kultúrát össze tudta egyeztetni az új stílusiránnyal, s ahogyan az új stílusirányt alkalmazni tudta, ez már a csúcs.

Tervezője volt az edinburgh-i egyetemnek, a Szent György-templomnak, a Register House-nak, számos vidéki főúri kastélynak és londoni lakóháznak. Fivérével együtt jeles londoni városrendezői munkákat terveztek meg. Néhány szép síremlék is Robert Adam terveit dicséri, köztük David Hume-é.

Saját épületeik, belsőépítészetük, díszítményeik terveit kiadták könyv formájában Robert és James Adam név alatt.[3]

Adelphi-épületek, London, XVIII. sz.
Kenwood House napjainkban
A kenwoodi könyvtár mennyezetének terve

Jeles munkáiból

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.britainexpress.com/counties/bedfordshire/luton-hoo.htm
  2. (Ruins of the Palace of Emperor Diocletian at Spalato.)
  3. The works in architecture of Robert and James Adam. London, 1773., majd 1779-ben. Az utódok egy pótlást jelentettek meg 1822-ben, és új kiadást jelentettek meg 1902-ben.

Források

[szerkesztés]
  • A rokokótól 1900-ig (Hisoria del Arte, tomo 8.) Ford. Csép Attila. Budapest: Corvina, 1989. Robert Adam l. 104. o. ISBN 9631328155
  • A romantika enciklopédiája (Encyclopédie du Romantisme) Összeáll. Francis Claudon. Ford. Balabán Péter. Budapest, Corvina, 1990. Robert Adam szócikkét l. 176. o. ISBN 9631326659
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest, Győző Andor, 1935. Adam építész család szócikket és az Adam-stílus szócikket l. 9. o.
  • Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 1. köt. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. Adam építész család szócikket l. 18. o.

További információk

[szerkesztés]