[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Rákoskert megállóhely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákoskert megállóhely
Cím
OrszágMagyarország
Hely1171 Budapest, XVII. kerület, Kísérő utca
NévadóRákoskert (településrész)
Állomáskategória
  • II. személyszállítási kategória
  • III. teherszállítási kategória
UIC állomáskód5541640
IBNR állomáskód5501117
Felhasználási területvasúti megállóhely
ÜzemeltetőMÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Egyéb jellemzők
Része ennekMagyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzónaközép-európai idő
Vasútvonalak
Szolgáltatások
VonatokS60
Elhelyezkedése
Rákoskert megállóhely (Budapest)
Rákoskert megállóhely
Rákoskert megállóhely
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 24″, k. h. 19° 17′ 44″47.456594°N 19.295607°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 24″, k. h. 19° 17′ 44″47.456594°N 19.295607°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoskert megállóhely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rákoskert megállóhely Budapest egyik vasúti megállóhelye a XVII. kerületben, Rákoskerten, a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalon melyet a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) üzemeltet.

Története

[szerkesztés]

A vasútállomás Rákoskert megalapításával egy időben, 1932-ben épült és a hivatalos alapítás évétől, azaz 1933-tól állnak itt meg a vonatok. Építését Rákoskert alapítója, báró Schell Gyuláné fizette, helyét pedig (ahogy Rákoskert alapítását is) a család ügyvédje, dr. Füredi Ferenc tanácsára választották ki. 1934-ben a házhelyek hirdetésekor már külön kiemelték a telepen lévő vasúti megállót is. Kezdetben ideiglenes állomás volt, majd 1937-től „táblás”, azaz állandó megállóhely lett. Mivel a vasút minimum napi tizenkét utashoz kötötte ezt a státuszt, a báróné nemes egyszerűséggel felbérelt ennyi embert, akiknek annyi volt a dolguk, hogy egész évben utazgattak Budapest és Rákoskert között.

A vasút sokáig a fő közlekedési eszköz volt, reggelente olykor hatalmas tülekedéseket generálva, hogy mindenki fel tudjon férni. A vasút általános állagromlásával és folyamatos elhanyagolásával ez megváltozott, ahogy egyre többen váltottak buszra illetve saját gépjárműre, míg végül 1993-ban az állomás épületét a MÁV bezárta. A csakhamar kétes elemek tanyájává vált épületet a vasúttársaság a kerületi önkormányzattal életveszélyessé nyilváníttatta és 1995-ben bontási engedélyt kért rá. Ezt megtudva lokálpatrióta kezdeményezésre még ebben az évben megalakult a Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány, ami 25 évre térítésmentes használatba megkapta a romos épületet a vasúttól és 1997-1998-ban teljesen felújította. Az állomásépület azóta Rákoskerti Kerékpáros Centrum néven kerékpáros turistaállomásként működik, szálláshellyel és ingyenes biciklitárolóval, de a vonattal érkezők számára is nyitva áll.

A vonalat 2001-ben részben felújították és a peronokra a 2010-es években esőbeállót is építettek. Az állomás mellett 2010-ben 69 autó számára P+R parkolót építettek,[1] biciklitárolóval és egy buszfordulóval is, ami a szintén ebben az évben indult 197-es busz végállomása lett.

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel

[szerkesztés]

Forgalom

[szerkesztés]
Járat Útvonal Gyakoriság
 S60  Budapest-KeletiKőbánya felsőRákosRákoshegyRákoskertEcserMaglódMaglódi nyaralóGyömrőMendePusztaszentistvánSülysáp (– SzőlősnyaralóTápiószecsőSzentmártonkátaNagykátaTápiószentmártonFarmosTápiószeleTápiógyörgyeÚjszászZagyvarékasSzolnok) Kb. félóránként
Vitorlás InterRégió SzolnokÚjszászNagykátaSzentmártonkátaTápiószecsőSzőlősnyaralóSülysápPusztaszentistvánMendeGyömrőMaglódi nyaralóMaglódEcserRákoskertRákoshegyRákosKőbánya felsőFerencvárosBudapest-KelenföldVelenceSzékesfehérvárBalatonaligaSzabadisóstóSzabadifürdőSiófokBalatonszéplak felsőBalatonszéplak alsóZamárdi felsőZamárdiSzántódBalatonföldvárBalatonszemesBalatonlelleBalatonboglárFonyódligetFonyód Nyári hétvégéken napi 1 pár

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kész a 2009-es Paraméterkönyv. [2016. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)

Források

[szerkesztés]