[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Pejácsevich Dóra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
verőczei gróf Pejácsevich Dóra
Született1885. szeptember 10.
Budapest,
Elhunyt1923. március 5. (37 évesen)
Bécs
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar, horvát
SzüleiPejácsevich Tivadar
Foglalkozásazenész, zeneszerző
Halál okagyermekágyi láz

A Wikimédia Commons tartalmaz verőczei gróf Pejácsevich Dóra témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Verőczei gróf Pejácsevich Mária Theodóra Paulina "Dóra" (Budapest, 1885. szeptember 10.München, 1923. március 5.), zongoraművész, hegedűművész, zeneszerző.[1][2][3]

Élete

[szerkesztés]

Az ősrégi főnemesi verőczei gróf Pejácsevich család sarja. Atyja verőczei dr. gróf Pejácsevich Tivadar (18551928), Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja, császári és királyi kamarás, anyja vajai báró Vay Erzsébet (1860–1941), császári és királyi palotahölgy volt. Apai nagyszülei verőczei gróf[ [Pejácsevich László]] (1824–1901), Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja,[4] és jobaházi báró Dőry Gabriella (1830–1913), anyai nagyszülei vajai báró Vay Béla (1829–1910), országgyűlési képviselő, Borsod vármegye főispánja, és széki gróf Teleki Zsófia (1836–1898) úrnő, keresztszülei gróf Széchényi Pál (1838–1901), magyar királyi miniszter, országgyűlési képviselő és beniczi és micsinyei Beniczky Ádámné herceg szerémi Odescalchi Paulina (1856–1923) voltak.[5]

Dóra egészen kis leány korában kezdett megtanulni zongorázni; anyja, báró Vay Erzsébet oktatta. Már 12 évesen kezdett komponálni első zenedarabjait. Később, magán zeneórákra járt Zágrábban, majd Dresdenben és Münchenben. Hangszerhasználatban és működésében Dragutin Kaisertől és Walter Courvoisiertől, komponálásban Percy Sherwoodtől és hegedűjátszásban Henri Petritől kapott órákat. Dórát az egyik legjelentősebb modernkori horvát zeneszerzőnek tartják. Egy jelentős zenekatalógust hagyott maga után: 106 zenedarab, többségük késői romantikus stílusban. A horvát közszolgálati televízió eurovíziós nemzeti válogatóműsora is az ő keresztneve után a Dora címet viseli.

Házassága

[szerkesztés]

Nekcsén, 1921. szeptember 14-én, 36 évesen kötött házasságot lovag nemes Lumbe Ottomárral (Bécs, 1892. április 17. – Bécs, 1978. november 28.), aki császári és királyi lovaskapitány, festőművész, osztrák pénzügyminiszteri tanácsos volt.

Utóélete

[szerkesztés]

Az életéről horvát film készült Dóra grófnő címmel 1993-ban. Rendezője, Zvonimir Berković. A főszerepekben Alma Prica és Rade Šerbedžija..

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Historicisim in Croatia Vladimir Maleković, Vesna Lovrić Plantić, Graham McMaster - 2000 "In this period Josip Hatze composed the first modern cantata in Croatian music5 ; Dora Pejačević, Bersa and Baranovic introduced the song for voice and orchestra."
  • Kos, Koraljka. Dora Pejacevic. Zagreb: The Croatian Music Information Centre, 2008.