Pak Honjong

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Ebben a szócikkben a mandarin, illetve kantoni nyelvű szavak nemzetközi, illetve magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Pak Honjong (Pak Hon-yong)
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1. külügyminisztere
Hivatali idő 1948 szeptembere – 1953 augusztusa
Utód	Nam Ir
Született	1900. május 28. Jeszan (Yesan), Dél-Cshungcshong (Chungcheong), Korea
Elhunyt	1955. december 5. (55 évesen) Észak-Korea
Párt	Koreai Munkapárt
Foglalkozás	politikus újságíró író kém
Iskolái	Nemzetközi Lenin Iskola Kyunggi High School
Halál oka	lőtt seb
Vallás	ateizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Pak Honjong (Pak Hon-yong) témájú médiaállományokat.

Pak Honjong (hangul: 박헌영, handzsa: 朴憲永, RR: Pak Hon-yong^?; 1900. május 28. – 1955. december 5.) koreai függetlenségpárti, kommunista politikus volt, majd Észak-Korea külügyminisztere.

Pak 1900. május 28-án született a Dél-Cshungcshong (Chungcheong) tartománybeli Jeszan (Yesan-)ban, egy jangban (yangban) (koreai nemes) család sarjaként. 1919-ben végezte el a Kjongszong (Gyeongseong) Gimnáziumot.

1919-ben részt vett a márciusi elsejei függetlenséget követelő tüntetésen, majd a későbbiekben szerepet vállalt más, hasonló mozgalmakban is. 1921-ben csatlakozott az ekkor még Sanghaj (Shanghai) központtal szerveződő koreai kommunista csoportokhoz. 1925-ben, a Szöulban megalakuló Koreai Kommunista Párt a vezetőjévé választotta.^[1]

Korea japán megszállása (1910–1945) során többször is bebörtönözték felforgató tevékenység vádjával, majd 1926-ban kénytelen volt elmenekülni a félszigetről. Ezután Mandzsúrián keresztül a Szovjetunióba menekült, ahol folytatta a tevékenységét. 1940-ben visszatért Koreába, ahol ismételten bekapcsolódott a helyi ellenállás munkájába, ezzel megalapozva későbbi tekintélyét.

Korea 1945-ös felszabadulása után a Szöulban újjászerveződő Koreai Kommunista Párt főtitkára, majd annak szétválása után a dél-koreai szekció vezetője, amely 1946-ban, miután egyesült más pártokkal, a Dél-Koreai Munkapárt nevet vette fel. Miután 1949-ben egyesült a Dél- és az Észak-Korea Munkapártja, Pak lett a Koreai Munkapárt egyik alelnöke.

Ekkoriban a párton belül négy frakció működött, a Kim Ir Szen (Kim Il-sung) vezette partizán, a Kim Dubong (Kim Du-bong) vezette Jenan, Alekszej Ivanovics Hegaj vezette szovjet, illetve a Pak által vezetett, úgynevezett belföldi frakció, amelynek tagjai olyan koreai kommunisták voltak, akik a japán megszállás alatt otthon harcoltak a függetlenségért.^[2]

A párton belül betöltött tisztsége mellett Pakot nevezte ki külügyminiszterré Kim Ir Szen (Kim Il-sung) a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) kikiáltása után.

A koreai háborút (1950–1953) követően a Koreai Munkapártban meginduló tisztogatási folyamatok első áldozata lett Pak Honjong (Pak Hon-yong), akit a Központi Bizottság augusztusi plénumán azzal vádolt meg Kim Ir Szen (Kim Il-sung), hogy külügyminiszterként az Egyesült Államoknak kémkedett.^[3]

1955-ben egy koncepciós per során halálra ítélték, és feltételezhetően ki is végezték, egyes adatok szerint egy évvel később.