Szparsa

A szparsa (szanszkrit; páli: phassza) buddhista fogalom, amely a születéskor kezdődő kapcsolódást jelenti a minket körbevevő külső környezettel (érintkezés, érzékek és a gondolkodás).^[1] Magyar fordításai érintkezés, kapcsolat, kapcsolódás, kapcsolat-teremtés.^[2] Még pontosabban, három tényező együttállására utal: az érzékszerv, az érzékelés tárgya és az érzékelés tudatossága (vidnyána).^[3][4] Például, az mondják, hogy akkor jelentkezik kapcsolódás (szparsa), amikor kapcsolatot teremt a szem és a vizuális tárgy és a vizuális érzékszerv tudatossága.^[5]

A buddhista tanokban a szparsát a következőféleképpen szokták azonosítani:

• A théraváda Abhidharma hét egyetemes mentális tényezője közül az egyik,
• A mahájána Abhidharma öt egyetemes mentális tényezője közül az egyik,
• a függő keletkezés 12 oksági láncszeme közül a hatodik.

A Buddhagósza által írt Atthaszáliní (Expositor, 4. rész, I. fejezet, 108.) szövegben a következő magyarázat szerepel:

A kapcsolat azt jelenti, hogy “érintkezik”. Legfontosabb jellemzője az érintkezés, szerepe a hatáskeltés, megmutatkozása az (érzékelési tartomány, tárgy és tudatosság) “egybeesés” és közvetlen oka a (tudati) pályájára beérkező tárgy.^[6]

Az Abhidharma-szamuccsaja magyarázata:

Mi a szparsa (kapcsolat)? Egy meghatározás, az irányító erők átalakulása, amely megegyezik a kapcsolatba kerülő három tényezővel. Lehetővé teszi az érzések kialakulását.^[3]

The Theravada and Mahayana traditions both identify six "classes" of contact:^[3][7]

• szem-kapcsolat
• fül-kapcsolat
• orr-kapcsolat
• nyelv-kapcsolat
• test-kapcsolat
• tudat-kapcsolat

Például amikor jelen van a fül mint érzékszerv és a hang mint tárgy, akkor felléphet az ezekhez társuló fül tudatosság (páli: vidnyána). A három elem jelentkezése (dhátu) vezet el a "kapcsolódáshoz".^[8]

• Ájatana (észlelési vagy érzékelési tartományok)
• Mentális tényezők (buddhizmus)
• Szkandha (aggregátumok)

• Berzin, Alexander (2006), Mind and Mental Factors: The Fifty-one Types of Subsidiary Awareness
• Bhikkhu Bodhi (2003), A Comprehensive Manual of Abhidhamma, Pariyatti Publishing
• Dalai Láma (1992). Az élet értelme, szerkesztette és angolra fordította Jeffrey Hopkins, Boston: Wisdom.
• Dan Lusthaus, Buddhist Phenomenology
• Herbert V. Guenther és Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: Je-sesz rgyal-mcsan "The Necklace of Clear Understanding" angol nyelvű fordítása - Dharma Publishing. Kindle kiadás.
• Erik Pema Kunsang (fordító) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
• Nina van Gorkom (2010), Cetasikas, Zolag
• Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Paticca-samuppada-vibhanga Sutta: Analysis of Dependent Co-arising, Access to Insight
• U Kyaw Min (n.d.). Introducing Buddhist Abhidhamma: Meditation and Concentration